Orvosi Hetilap, 1882. április (26. évfolyam, 14-18. szám)
1882-04-02 / 14. szám
j BUDAPEST, 1882. ÁPRILIS 2. 14. sz. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban* ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint is. új kr. 1JONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Irsai A. tr. Kísérleti adatok az idegrendszer befolyásának tanához a bőr kóros elváltozásaira vonatkozólag. — Havas A. tr. Takonykor (malleus humidus) emberen kórodailag észlelve. — Könyvismertetés. Le progrés en médecine par l’expérimentation par H. Bouley. — Lapszemle. Gerinczagynyomás következtében myelitis ritka esete. — Casuistikus adatok az agyműködések localisatiojára. Tárcza : A magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlése 1882. martius 24-kén. Bókai J. tr. alelnö megnyitó beszéde. Markusovszky L. tr. titkár: Az igazgató tanács jelentése. — Budapest, 1882. mart. 28. Törvényjavaslati tervezet az ásványvizek forrásainak védelmére. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az „Orvosi Hetilap“ 1882. ápril-juniusi folyamára. Kisérleti adatok az idegrendszer befolyásának tanához a bőr kóros elváltozásaira vonatkozólag. Irsai Artúr és Babes Victor íroktól. Régebben ismeretes, hogy számos kórodai tapasztalat alapján, részben physiologikus részben pathologikus leletek által támogatva, oly tények merültek fel, melyek az idegrendszer megbetegedése és a bőr táplálkozása között némi összefüggésre utaltak. Legtöbbnyire azonban pontos észleletek hiányában czélszerűnek tartatott az idegrendszer és a bőr együttes megbetegedésének felléptét a véletlennek tulajdonítani, vagy pedig hol az egyik, hol a másik megbetegedést elsődlegesnek tartva, ezt előtérbe helyezni és kellőleg méltányolni, míg másiknak annyival inkább alárendelt szerepet juttatni, s igy a két megbetegedés netaláni összefüggésének nehezebb magyarázata alól felmentetni. A mindinkább sűrűbben ismertetett tények azonban, melyek akarva nem akarva az idegrendszer befolyása alatt keletkezett bőrelváltozásokra mutatnak, mind közelebb vitték azon kérdést, váljon az idegrendszer megbetegedése és egyes bőrbetegségek között milyen összefüggés létezik, s hogy az idegrendszer egyes területein, s ennek megfelelőleg a bőrön észlelhető elváltozások hogyan magyarázandók?. Objectív leletek hiányában, sok ideig csak theoretikus speculatio útján akarták némileg a kérdést ez irányban tisztázni. Testütt az académie de médecine elé terjesztett értekezésében bebizonyítani igyekezett, hogy a bőrbetegségek trophikus zavaroknak következményei, melyek a központi, vagy környi idegrendszer szervi vagy működési elváltozásában találják okukat, így magyarázza magának az elváltozások symmetrikus fellépését, melyeknek általában közvetlen hatásos tényezőjeként az edénymozgató idegrendszert tartja. Testűt szerint a bőrnek trophikus zavarai csak különböző fokúak, de nem különböző alakúak. A küteges foltok, a hólyagcsák, hólyagok, pustulák, haemorrhagiák egy és ugyanazon cselekvő hyperaemiának csak fokai. Minden congestio, ha sok ideig tart, táplálkozási zavart hoz létre, s így jönnének létre papulák, pikkelyek, göböcskék és fokozott elválasztás. Szerinte ezen két csoporttal szembenállanak a vérszegénység által létrehozott elváltozások (ischaemia és végtagok helyi asphyxiája). Doll ser) néhány bőrbeteg közléséhez reflexiókat csatol, melyek szerint egyes bőrbetegségek határozottan ideges eredetűek és pedig troponeurotikusok. Petri felemlíti azon tényt, hogy a központi idegrendszer megbetegedésénél különféle bőrketeget észlelt. Ugyanoly értelemben nyilatkozik Duhring, Hutchinson és Fox2, akik mindannyian ideges alapon láttak bőrelváltozásokat fellépni. Megjegyzendő azonban, hogy Fox mindezen elváltozásokat trophikus zavarokból vonja le, s feleslegesnek tartja az edénymozgató idegrendszert is belevonni a folyamatba. 1877-ben Lewin megkísértette a bőrbetegségek beosztását élettani alapra fektetni. Szerinte, tekintve a kóros folyamatokat, melyek a bőrön lefolynak, nem kerülheti ki figyelmünket, hogy azok oly tünetekkel egyetemben lépnek fel, melyek különös erélylyel ellátott idegek functiójaként szerepelnek. Épúgy, mint más szervek megbetegedésénél, itt is érzeteg, mozgatag, edénymozgató, elválasztó és trophikus idegek játszanak szerepet. Witzel*), Lewinnek tanítványa egy értekezésben okokat hoz fel, melyek az eczemát edénymozgató befolyás alatt keletkezettnek jellemzik. Megerősíteni látszanak ezen felvételt azon eredmények, melyeket az illető észlelő ergotin használata által ért el. Az eczema ideges természetéről tanúskodik annak gyakori együttes fellépte más idegbántásben. Oscar Witzel. Inaugurations-Dissertation. 1879.14 ’) Testűt Leo. De la symétrie dans les affections de la peau. j Bull. de l’académie de méd. Nr. 17. 1879. *) Brit. Med. Journ. 1879. • 2) Über den neurotischen Ursprung des liehen planus. Colcotte Fox. Brit. Med. Journ. March 13, 1880. s) Über den Einfluss d. Nerven auf die Erzeugung und Entwicklung der Hautkrankheiten. Deutsche Zeitschr. f. pract. med. 1877. 4) Über den nervösen Character des Eczems u. Behandlung dessel