Orvosi Hetilap, 1882. július (26. évfolyam, 27-31. szám)
1882-07-02 / 27. szám
1882. 27. sz. Julius 2.BUDAPEST, Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉST ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartatom : Geber E. tr. Az epithelioma molluscum (Virchow) universale esete különös tekintettel e bántalom lényegére. — Faludi Géza tr. A gyermekgyógyászat köréből. A mellkas csapolásdról gyermekeknél. (Vége.) — Stern S. tr. Közlemény Korányi Fr. ny. r. tr. korodájából. Az 1880., 1881. és 1882. tanévben a kórodán észlelt hagymáz-esetek. 9—10. eset. — Lechner K. tr. Schwartzer F. tr. kir. tan. A téboly agytáplálkozási zavarainak localisatiója. (Folyt.) — Könyvismertetés. Die Seuchen und Herdekrankheiten unserer Hausthiere von Dr. H. Pütz. — Lapszemle. Az akaratos mozgások és a rángatódzások keletkezése mechanismusának egyik alaptételéről. __ Sóoldat beömlesztésének hatályosságáról, s veszélyeiről heveny vérszegénys gnél.— A műtett genymell utókezelése iodoformmal.—Az edénydagok kiirtásáról. — Az első gyomorcsonkolás fekély miatt. — A bálzsing ritka megbetegedési alakja. — A golyvák kezeléséről. Tárcza : Klug N. tr. Darwinismus és élettan. (Vége.) — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1882. julius-decemberi folyamára. — Pályázatok.Met.i.éklet . Kőmetszetű tábla Geber E. tr. czikkéhez. Az epithelioma molluscum (Virchow) universale esete különös tekintettel e bántalom lényegérel). Geber Ede tr. ny. r. tanártól, Kolozsvárt. Midőn Batemann) 1817-ben molluscum contagiosum név alatt a kicsiny, átlag lencsenagyságú, gömbölyded, viasz-, vagy halavány rózsaszínű képletet először leírta, bizonyára sejtelme sem volt arról, hogy még több, mint 50 év múlva is mily eltérő nézetek lesznek ezen dagocskának mibenlétéről, úgy részleg mint általánosan. Pedig el kell ismernünk, hogy ezen körfolyamat lényegének magyarázásán a szaktudósok igen sokat fáradoztak, noha a túlságos buzgalom a felfogás egységét nem egyszer akadályozta. Ugyanis a 40-es évek kezdetétől a legújabb korig a nézetek ezen koralakról annyira megszaporodtak, hogy a Bateman-féle molluscum contagiosum irodalma ma már alig áttekinthető, s az eltérő magyarázatok száma sem sokkal kevesebb. Minthogy a gyakran alig észrevehető daganat fejlődési folyamatában, mely mogyorónagyságra, sőt nagyobbra is nőhet, alakjában nem csekély változást szenved, s nem kevésbé változatos finomabb szerkezetében ; nem csoda, hogy azok, kik a molluscumot csak kisleme vagy macroscopikus metszetek után vizsgálták, azt majd condyloma (subeutaneum Haukel), porcellaneum Fritzer), majd tumeurs folliculenses (Bayer5), majd acne varioliformis (Bazin0) sat. névvel illették. Míg azok, akik behatóbb górcsői kutatás alá vették a dagot, majd a faggyúmirigyeket, majd a szőrtüszőket, majd a szemölcsközti rete csapokat tartják a megbetegedés helyének. Különböző nézetek vannak továbbá a dagot alkotó testecsek lényegét illetőleg. Mióta ezeknek különösségüknél fogva Henderson1) a „globular cells“, Paterson2) a „peculiar globules“ nevet adta, a búvárok mind arra törekedtek, hogy ezen képletek lényegét vagy mivoltát megfejtsék, de e fejtegetésükben egymástól nagyon eltérvén, inkább csak nehezítették a dolgot. További akadályt gördít a helyes megoldás elé azon kérdés: váljon a molluscum valósággal ragályos-e vagy sem? Ezen kérdés a helyes megoldásra nézve azért oly fontos, mert igenlő válasz esetében a ragályozó anyag kimutatására kell törekednünk, melynek megtalálása a kívánt megoldást vonhatja maga után. Tagadó válasz esetében pedig a fertőző bántalmak egész sorozata a priori ki van zárva. Noha ismerem a nehézségeket, melyek ezen kérdés sikeres megoldásának útját állják, mégis elhatároztam magamat annak tárgyalására, már csak azért is, mert folyton elégséges anyag áll rendelkezésemre. Általában véve ezen dagalakot ritkának tartják, noha már Retzius megjegyzi, hogy nem úgy van, O. Simon pedig, ki nagyobb bujakórodát vezetett, kiemeli, hogy ezen dagot igen gyakran van alkalma találni. Én körülbelül két éve foglalkozom e kérdéssel, s a következő statistikai adatokat találtam: 576 férfi közül 21-nél, 313 nő közül 36-nél, összesen tehát 889 egyén közül 57-nél találtam molluscumot. Leszámítva a nők közül azokat, kik nem szenvedtek ivarszervi bántalmakban, marad 190 nőnél 28 molluscum-eset. Ha az utóbbiak közül a nem-kéjhölgyeket levonjuk, kitűnik, hogy 118 beteg közül 19-nél, azaz azoknak 16-5°/„-nál fordult elő ezen kór. Aránylag a közönségesen felvenni szokotthoz ez minden esetre igen nagy szám, mindazonáltal egész határozottan merem állítani, hogy bárhol is pontos számlálás ugyanily eredményre fog vezetni. Engem közvetlenül a molluscum contagiosum universale ’) Notice ot the Molluscum Contagiosum. Edinb. Med. and Surg. Journal. Vol. 56. p. 213. 1841. — 2) Cases and Observations on the Molluscum Contag Edinbourgh Med. and Surg. Journal, vol. 56. 1841. p. 278. 27 vj A magyar orvosok és természetvizsgálók XXI. vándorgyűlésén tartott előadás szerint. — 2) Delineations of Cutaneous Diseases. London 1817, Pag. 274. and Plate LXI. — 3) Mediz. Vereinszeitung f. Preussen. 1840. Nr. 51. — *) Handbuch der venerischen Krankheiten. Leipzig 1797. — t>) Traité théorique et pratique des maladies de la peau. Paris 1827. Tome II., p. 289. — °) Lemons théoriques et cliniques sur les affections génériques de la peau. Paris 1862. p. 278.