Orvosi Hetilap, 1882. december (26. évfolyam, 49-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

december 3­­3uDAFEST, 1882. 49. sz. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT sor­onk­ént 15 új kr. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Hőgyes E. t­r. A kolozsvári lépfene-gyógykisérletek. — Müller K. tr. Ideges dyspepsia. (Vége.) — Könyvismertetés. Deformities of the Mouth etc. by Oakley Coles. — Lapszemle: Ruprecht. Idült dongalábak tarsotomiája. Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1882. évi november 25-dikén. Balogh K. t­r. Nehány szó a schizophytonokról. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Pályázatok. A kolozsvári lépfene-gyógykisérletek. Hegyes Endre tanártól 1­. Kemény Gábor báró, előbb földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úr 1882. május hó 22-éről 15­ 535 sz­­a­­kért leiratával lépfene-bizottságot ala­kított, melynek elnökéül e sorok íróját, tagjaiul pedig Genersich Antal tr. egyetemi, Szaniszló Albert tr. és Szentkirályi Ákos tr. gazdasági intézeti tanár, Reich Albert állami állatorvos és Weinhold Tivadar kolozsmegyei állatorvos urakat küldte ki. E bizottság azzal bízatott meg, hogy saját észleletei alapján adjon véleményt Bené Péter, kolozsvári gyakorló állatorvosnak titokban tartott lépfene-ellenes gyógyeljárásá­­ról, mely a gyógykezelését bemutatni kívánó állatorvos állítása és több tekintélyes gazda bizonysága szerint sike­res gyógy- és óvszer a lépfene ellen. A gyógykísérletek oltott és természetes anthraxban szenvedő állatokon voltak megejtendők. Miután az illető állatorvos hajlandónak mutatkozott gyógykezelését oltott állatokon is bemutatni, a bizottság próba-gyógykisérle­­teit ezeken kezdte meg, s ez észleleteit bevégezvén, tapasz­talatairól a fennt nevezett ministeriumhoz jelentést tett. Az anthrax a legjobban ismert fertőző betegségek­nek egyike, a­hol a kórgerjesztő ok — majdnem biztosan mondhatni — ismeretes. Kísérletileg állatokon biztosan létrehozható. Kórisméjének a vérben megjelenő tömérdek mennyiségű lépfene-bacillusban biztos critériuma van. Lefolyása nem hosszú, majd­nem absolut halálos. Más bajokkal alig összetéveszthető, így minden tekintetben alkalmas betegség arra, hogy vele exact gyógykísérlete­­ket lehessen tenni, nem csak preventív irányban, mint Pasteur, hanem curativ irányban is. Különösen ez utóbbi szempontból nem tartjuk érdek­telennek megismertetni a bizottsági jelentést, a­mennyi­ben azt hiszük, hogy a benne közölt vizsgálati módszer irányadóul szolgálhat más felmerülő lépfene-ellenes óvó és gyógyító eljárás hatásának megvizsgálásánál is. Maga a felterjesztés következő : Nagyméltóságú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer úr! Nagyméltóságod ministeriumának 1882. május hó 22-éről 15535 . sz­­a­­kelt leiratával bizottság alakíttatott. E bizottságnak feladatul lett kitűzve, hogy Boné Péter, kolozsvári gyakorló állat­orvos lépfene-ellenes gyógyeljárásának különböző bizonyítványok­kal erősített állítólagos biztos volta felöl, lépfene-ragálylyal ol­tott és netán lépfenében megbetegülő állatokon végrehajtandó gyógykisérletek által magának meggyőződést szerezzen, s észlele­teinek eredményei felöl nagyméltóságodnak a jelentést megtegye. A bizottság feladatának első részét megoldotta és észlele­teiről a végjelentést következőkben szerencsés megtenni. 1882. augustus 24-én 8 darab 4—8 éves, közönséges erdé­lyi raczka-fajú juh szolgált az első ízben tett gyógykisérletezés tárgyául. A kísérletek az egyetemi épület általános kór- és gyógy­szertani intézetéhez tartozó helyiségekben hajtattak végre. Mind a 8 juh anthrax-ragálylyal lett fertőzve, mely i. é. augustus 14-én lépfenében elhullott kolozsvári tehéntől eredt, s apróbb állatokon, állatról állatra oltva, a kisérlet napjáig tenyész­­tetett. A ragály tenyésztésre szolgáló állatok közül az utolsó juh volt az, mely 23-dikáról 24-dikére viradóra halt el, s melynek bon­­czolatánál határozott anthrax-lelet volt ; a vérben, lépben, szöve­tekben tömérdek mennyiségű lépfene-bacillusokkal. Ez állat vére használtatott fel a fertőzésre, körülbelül 8—10 órával halála után. A bizottság elnöke által meggállapított gyógykísérleti terv következő volt. Két juhot átadott a bizottság Bené Péter állat­orvosnak kezelés végett a ragályozás előtt. Kettőt a ragályozás után egy, egész másfél óra múlva. Kettőt a ragályozás után kö­vetkező napon. Kettőt pedig a ragályozás után ellenőrzés végett egészen kezeletlenül hagyott, a végből, hogy ha a gyógykezelés sikeres lenne, ne legyen kétség az iránt, hogy az anthrax-ragályozás csakugyan megtörtént. E kísérleti berendezés által a kezelését bemutató állatorvosnak alkalom lett adva : 1- szer arra, hogy bebizonyítsa azt, a­mit állít, miszerint szere oltalmat nyújt a­ lépfene ellen, mely állítása, ha való, a ra­gályozás előtt gyógyításra adott juhoknak életben kell maradniok; 2- szer alkalom lett adva, hogy bebizonyítsa, miszerint orvossága, ha ez a baj kezdetén vagy előrehaladtabb stádiumá­ban alkalmaztatik, mint mondja: „a bajt nemcsak elnyomja, hanem azt minden utóhatás nélkül meggyógyítja“. Mely állítása ha való, a 49 .) Ismertetve volt a kolozsvári orvos természettudományi társulat 1882. nov. 20-diki orvosi szakülésén.

Next