Orvosi Hetilap, 1883. április (27. évfolyam, 13-17. szám)
1883-04-08 / 14. szám
14. sz. Aprilis 8.3uDAPEST, 1883. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tarjai,em . Szerbi S. tr. Közlemény Korányi Fr. tnr. koródájából. Adatok a heveny csúzos sokizületi láb tanához. — Karsay Z. tr. Lumniczer S. tr. II. sebészeti koródáján, illetőleg sz. Rókus-kórházi I. sebészi osztályán 1867—81-ben végzett nagyobb műtéti csonkítások és kiízelések. (Folyt.) — Tóth I. tr. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek oktana. (Folyt.) — Tollák Z. Az agyvérzésekről, különös tekintettel a gócztünetek kórismei és kórjóslati értékére. — Könyvismertetés. Étude sur la lithotritie á séances prolongées par Ernest Desnos. — Lapszemle. Kizárt hashártya előtti lágyéksérv. — A lépfene beoltásáról. — Az atropin használatáról fülfájás ellen.Tárcza : A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1883. mártius 31-dikén. — Évi kimutatás Árkövy József egy. magántanár nyilv. fog-gyógyintézetének működéséről 1882. martiustól 1883. martiusig. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1883. april-juniusi folyamára. — Pályázatok. Közlemény Korányi Frigyes ny. r. tr. korodájából. Adatok a heveny csúzos sokizületi lob tanához. Közli Stern Samu tr., kórodai gyakornok. A jelen közlemény czélja a kórodán észlelt esetek kapcsán a heveny csúzos sokizületi láb tanához némi adatokkal hozzájárulni. Ez adatok részint a kóroktanra és a betegség lefolyásában mutatkozó szövődményekre, részint a kezelésre vonatkoznak. A kórodán felvett ilynemű betegek összes száma 96, kik között volt 45 férfi, 51 nő. Feltűnőnek látszik a nőbetegek nagyobb száma, de e viszonyt találjuk a Senator1) által gyűjtött esetekben is, melyek között a férfibetegek száma 1437, míg a nőké 1479. Lebert* 2) hasonló betegedési viszonyt talált a két nem között; további adatai azonban azt is mutatták, hogy e viszony nem állandó, hanem a kor szerint változik; nevezetesen, míg a 30-as életévig a nők képezik a nagyobb beteglétszámot, ezen életéven felül a betegedések egyáltalában gyérebbek, s túlnyomó számban férfiaknál fordulnak elő. Ha eseteinket a kor szem szerint osztályozzuk, következő táblázatot nyerünk: két férfi nő összesen 15—25 16 32 48 25—35 , 24 14 38 35—454 3 7 45—551 2 3 45 51 96. E táblázatból, az ismert adatokkal teljesen megegyezőleg, kitűnik, hogy a betegedések a 15—75 életévig fordulnak elő legnagyobb számban, s azok észleleteinkben az összes esetek felét képezik. Ez életéven felül a magasabb életkor felé a betegedések száma mindinkább kevesebb. A táblázatból kitetszik, hogy a 25. életévig a meg *) Handb. d. Krankheit, d, Bewegungsapparates. 2) Klinik d. acut. Gelenkrheumatismus. betegedettek nagyobb számát nők képezik, mégpedig a férfibetegeknek épen kétszeresét; míg ezen életéven túl a férfibetegek nagyobb számúak, s a viszony a férfiak és a nők között olyan, mint 29,19. A betegedések száma az egyes évszakokban különböző. Az irodalomban talált összeállítások megegyeznek abban, hogy a betegedések igen csekély száma esik az év harmadik negyedére, s ugyanezt mutatják eseteink is, melyek közül azon negyedben összesen hat eset észleltetett. A többi évszakokra vonatkozólag eltérők a nézetek ; míg Lebert, Roth, s legutóbb Müller szerint is a betegedések legnagyobb száma az év első felében fordul elő, addig Wunderlich, Huber, s mások szerint az év első és negyedik negyede legerősebb, úgy, mint ezt mi is találtuk. Eseteinkben az év első, s utolsó negyedére 30 illetőleg 44 betegedési eset esik, a második negyedre pedig csak 16. 74 betegedési esetben (csak ennyi kórtörténet állott rendelkezésemre) 32-szer van a kór okául meghűlés említve, s általánosan ismert tény, mily szerepe van e tényezőnek a betegség létrejöttében. Ismeretes továbbá az is, hogy a csúz egyszeri átszenvedése mennyire hajlamosít másodszori megbetegedésre, mint ezt eseteink is mutatják. A betegek közül 29 szenvedett már csúzban. Az idő, mely az első és a második megbetegedés közt lefolyt, hat hét, egészen tizenhét év ; leggyakrabban két és öt év az időköz, mely után a betegedés újból bekövetkezett. A 74 betegnél 480 ízület volt megtámadva, úgy, hogy átlagosan egy betegre 65 ízület esik. Ez átlagos szám minden életkorra egyenlő, amint e táblázatból kitűnik , kor megbeteg. Ízületszám betegszám 15—25 235 36 25—35 180 29 35—45 446 45—55 23 14 Budapest, VII. telefon • 100