Orvosi Hetilap, 1883. július (27. évfolyam, 26-30. szám)

1883-07-01 / 26. szám

-BuDAPEST, 1883. 26. SZ. junus 1. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. 1-fori­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Farkas G. tr. Purjesz Zs. t­r. belgyógyászati kórodájából. A kab­in­iázellenes hatásáról. — Scheiber S. H. tr. A dementia paralytica egy esetéről. — A kolozsvári orvos-természettudományi társulat 1883. május havi orvosi szakülése. Farkas G. tr. a tuberculosis Koch­­féle penészeiről. Kvoreck J. a vastag­bél Lieberkühn-féle mirigyei váladékának emésztő-hatásáról. — Könyvismertetés. Elemente des all­gemeinen Physiologie. Von W. Prey­er. — Lapszemnle. Corticalis eredetű epileptiformis rohamok elnyomása kutyánál a motorikus zóna hőmérsékének lehűtése által. — Morphinomania vagy morpheomania. — Arcz­orbáncz után fellépő szemgödörbeli kötszövetláb. — Át­­ömlesztés lóból vett vérsavóval életmentés czéljából. Tárcza : A köztörvényhatósági és rendőri orvosok minősítő­ vizsgálatáról. Az országos közegészségi tanács szabálytervezete. — Heti szemle. Tör­vényszéki orvosi minősítő­ vizsgálat. Heveny-ragályosok kórháza. Astley Cooper jutalomdíja. Virchow és a helvét labdacsok. — Évi jelen­tés Batizfalvi Sámuel Jr., a testegyenészet egyetemi magántanárának budapesti orvos-sebészeti és testegyenészeti magángyógyintézete XXIV. évi működéséről. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1883. jul.-decemberi folyamára. — Pályázatok. Mel­léklet : „Szliács természetes meleg vas-fürdők hirdetőíve. Purjesz Zsigmond tanár belgyógyászati kórodá­jából a kolozsvári egyetemen. A kairin lázellenes hatásáról. Közli Farkas Géza Jr., tanársegéd. A múlt év vége felé és a jelen év elején két közlemény jelent meg Filehnetől*), melyekben különösen egy új szernek, a „kairin11-nak lázellenes hatását ismertette. Akkor azonban e szer a kereskedésben még nem volt kapható és Seifert is, az ezen évben megjelent értekezésében( 2) közölt kísérletekhez Filehne szívességéből kapott néhány gramm kab­int. A kab­in synthetikus úton előállított alkaloid és létét Fischer Otto Jr., a müncheni egyetem vegytani magántanárának köszöni. Vegytani neve oxychinolin-methylhydrot vagy oxyhydro­­methylchinolin, melyet rövidség okáért „kairin“-nak­ neveztek el. Vegyjele CisHízNO. Vegyi szerkezete következő : HC 1 C 1 CH: 1 1 HC1 c 1 CHS C N H CHS Gyógyítási czélra a sósavas kairin (kairinum muriaticum) szolgál. Előállítása Meister, Lucius és Brünning vegy­gyárában történik Höchstben. A kereskedésben csak néhány hete, hogy kapható, s az első hetekben a kereslet oly nagy volt, hogy a gyár hirtelen nem volt képes annak megfelelő mennyiséget elő­állítani. A sósavas kairin kissé sárgás-fehér, jegeczes por minden szag nélkül. Vízben könyen oldható, íze kesernyés-sós, kissé aro­matikus égető, igen kellemetlen, s utóíze nem oly erős és nem oly tartós, mint a chininé. A kairin gyógyhatása Filehne és Seifertnek már említett közleményein kívül alig van ismertetve. Fileline többnyire tüdő­­gyuladásos betegeknél alkalmazta, s 0-3 vagy 6-5 grammos adagok után már egészen jó eredményeket észlelt, t. i. a hőmér­­sék a rendesre szállott alá, s itt, a szer további adagolása által tetszés szerinti ideig volt tartható a­nélkül, hogy a bete­gen kellemetlen tüneteket idézett volna elő. Seifert négy tüdő­vészes betegnél alkalmazta azt, de az ő esetei már csekély szá­muknál fogva sem mondhatók kellő meggyőző erővel bíróknak. Az esetek száma, melyekben a kab­int eddig alkalmazhat­tuk, nem elég nagy és változatos ugyan, a­mennyiben egyrészt a szernek szükséges nagy mennyisége és nehéz hozzájuthatása folytán a készlet olykor olykor elfogyott; másrészt pedig az első észleleteket, épen Fileline közleményét tartva szemmel, csaknem kizárólagosan tüdőgyuladásos betegeknél ejtettük meg. S ha az eddig elért eredményeket mégis nyilvánosságra hozzuk, tesszük ezt részben azért, mert épen a mondott kóralak utóbbi időben elég nagy számmal fordult elő koródánkon, részben pedig azért, mert a tanév végével koródánkon a betegészlelés hosszabb időre meg­szűnik. A közzétételre azonban eseteinket már csak azért is érde­mesnek tartjuk, mert a kab­inban valóban oly gyógyszert vélünk látni, melylyel — mi a hőcsökkentő hatást illeti — az eddigi eljárások alig vetekedhetnek. Az esetek maguk a következők : 1. Pap Oricz, 26 éves, kocsis. (Pneumonia crouposa lat. dextr­.) Életében ez ideig egyszer volt beteg négy hétig tartó hidegrázással. Jelen betegsége 1883. április 9-én kezdődött rázó­hideggel és jobb oldali szúrófájdalommal, melyet fejfájás, forróság­­ és kiköpéssel járó köhögés követett. Felvétel 1883. április 16. Jelen állapot: Beteg középtermetű, középszerűen táplált. Jobb mellkas-fél légzésnél egészben visszamarad, kopogtatási hangja erősen tompult, nagyobb ellentállással és némi dobos színezettel. A tompulat az alsó részekben kifejezettebb mint a felsőkben, s hátul erősebb mint mellül. Bal mellkason rendes hatá­rok közt teljes, éles, nem-dobos. Légzés jobb oldalt mellül érdes, s sejtes, különböző szörny-zörejekkel kevert; hátul a gerinczoszlop OH H 2 C C 1) Berliner kiin. Wochenschrift. 1882. 45. sz. és 1883. 6. sz. 2) Untersuchungen über die Wirkungsweise einiger neuerer Arznei­mittel. Würzburg. 1883.

Next