Orvosi Hetilap, 1883. december (27. évfolyam, 48-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

j BuDAPEST, 1881­. 48. SZ. DECEMBER 2. ELŐFIZETÉSI ÁR .’helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 hrt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. fio­nI . KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Jordán F. tr. Közlemény Wagner J. kir. tan- és egy. ny. r. tanár kórodájából. — Dirner G. tr. Az író-görcs egyszerű és sikeres orvos­lása. — Déri Zz. tr. A vidéki gyakorlatból. II. Bronchitis patrida egy esete : gyógyulás. — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1883. november 24-ikén. Korányi Fr. tnr. bemutatásai. Navratil I. tnr. gégei­rbeli daganat esete. Mann J. tnr. hasmetszések gyógyult esetei. Janny Gy. tr. A penis hátsó részének elüszkösödése.. — Könyvismertetés. De l’hysterie gastrique, par le dr. Lu­cien Deniau. — Lapszemle. A bűzös orról. — Gyűrű-és paiszporcz­ közötti gégemetszés. — Rosztermészetű nyirk-daganatok. Tárcza : Id. Purjesz Fr. tr A kosi és knidosi orvosi oskolák alapelvei. (Folyt.) — Heti szemle. Orvos-szigorlók kórházi gyakorlatának beszámí­tása. A térdkalács törésének kezelése. A cholera Egyptomban. Fertőző anyagok beoltása állatok farkába. Az aponeurosis palmaris zsu­gorodása czukros húgyárban. — Vegyesek. Melléklet : Kőnyomatú tábla Jordán tr. czikkéhez. Szemészet 6. száma. Közlemény Wagner János kir. tanácsos egyetemi ny. r. tanár kórodájából. Nagyfokú stenosis ostii venes, sinistr. esetet). Jordán Ferencz tr. tanársegédtől. Mélyen­ tisztelt orvosegylet! Midőn szerencsés vagyok alka­lom vevésére, hogy a kóros elváltozás fokát illetőleg eddig egyedül álló szívet a mélyen tisztelt orvosegyletnek bemutathas­sák, hibát követnék el azon érdekességeknek elhallgatásával, melyek ahhoz fűződnek , mert valóban oly érdekfeszítő, s egy­másnak oly ellentmondó tünetcsoportot tárt elénk annak egykori tulajdonosa, hogy az ebből származó­ gordiusi csomó megoldá­sánál a lehető legnagyobb elővigyázattal voltunk kényszerítve fel­használni ismereteinket és tapasztalatainkat arra nézve, hogy fel­találjuk azon biztos ösvényt, mely e rejtélyes homályból a vilá­gosságra vezet. S hogy ne veszítsen érdekességéből az eset, úgy hozta a bonczolás, hogy míg ez egyrészt fáradtsággal és nagy óva­tossággal felállított kórisménket igazolta, addig másrészt — a­mint ezt majd önök is látni fogják — oly képet tárt elénk, melynek lehetőségét és előjöhetőségét, ha meg is kellett a látottak folytán engednünk , azt azonban, hogy ily mérvű kóros elváltozás mellett élni absolute még lehetséges legyen, elképzelni legalább is lehetlen. Hogy pedig a bemutatást sikerrel tehessem, szükségesnek látom a jelen állapotot, ennek kórelőzményével együtt, a diagnosisnál követett és sok nehézségbe ütközött gondolatmenetünket, s végül a bonczolás jegyzőkönyvét, s a kóros változásokat magában rejtő szívet közzé tenni. Kór előzmény. Krammer János, 35 éves, r. kath., vasaló, szül. és lakott Budapesten, beteg lett 7 hó előtt; felvétetett 1882. márt. 28. Beteg védhimlővel sikeresen be van oltva. Atyja 43 éves korában a beteg előtt ismeretlen betegségben, anyja 63 éves korában rögtöni halállal múlt ki. Két testvére él és egészséges. Kiállott betegségekre nem emlékezik. Beteg a tömör szeszes ita­lokat kedvelte, s nagyobb mennyiségben élvezte. Jelen bajára vonatkozólag előadja, hogy az ezelőtt 7 hónappal kezdődött, mi­dőn is állítólag meghűlés után gyomra kezdett fájni, majd hirte­len megdagadtak lábai úgy, hogy czipőt húzni képtelen volt, járása nehezült és ágyba kellett feküdnie. Egy ideig otthon orvo­­soltatta magát; ezelőtt 4 héttel a Rókus-kórházba vétetett fel, honnan pedig, miután kezei és arcza is dagadni kezdettek, mart. hó 28-ikán korodánkra jött a következő jelenállapottal. Jelenállapot. A közép termetű elég jól fejlett, de gyen­gébben táplált férfi beteg bőre általában véve halavány, az arczán kissé fakósárgás. Az egész test felett, de kiválóan a bokákon és az arczon a köztakaró erősen feszült, duzzadt, s az ujjbe­­nyomás helyét hosszabb ideig megtartja. Szellemi és külérzéki működései épek. Közérzetét nagyfokú nehézlégzés, általános feszültség érzete, gyengeség, köhögés és étvágytalanság lehan­golják. A pupillák közép­tágak, egyenlők, fényre kellően vissza­hatnak. A látható nyakhártyák halaványak ; az ajkak kissé kéke­sek. A nyelv tiszta, nedves. Étvágy nincs ; szomj kissé fokozódott ; nyelés szabad. A nyak részarányos, rajta belégzésnél a nyakiz­mok körvonalai kifejeződnek. A mellkas elég jól fejlett, alsó részle­tében kitágult, légzésnél mindkét mellkasfél egyenlően, de kissé felületesen emelkedik. Kopogtatási­ viszonyok. A jobb hónaljvonalban a 6. bordáig teljes éles, innen a mellkas széléig tompa üres. A jobb bimbó­vonalban az 5. bordáig teljes éles, innen a mellkas széléig tompa üres. A középvonalban a proc.­xyphoideusig teljes éles, e felett éles dobos. A bal parasternál­ vonalban a 3. bordáig teljes éles, 3—4 közt tom­pult, 4—5 közt tompa üres, ettől aláfelé mély dobos. A bal bimbó­ vonalban az 5. bordáig teljes éles, innen alá­felé mély dobos. A bal hónaljban a 6. bordáig teljes éles, innen a 9-ik dobos, 9-től a mellkas széléig tompa üres, mely tompulat a 11. borda csúcsát nem előzi meg. Hátul mindkét oldalt a scapularis vonalban a 8., a gerincz­­melletti vonalban a 9. bordáig terjed a teljes éles kopogtatási hang. A légzés mindkét tüdő felett úgy mellül, mint hátul érdes sejtes, mi mellett a belégzésnél közép számú kisebb-nagyobb hólyagú szörny-zörej hallható. A szívcsúcs-lökés határozottan nem tapintható. A szívtom­­pulat hosszirányban a bal parasternál­ vonalban a 3—4 borda közt mint relativ, 4—5 közt mint absolut, haránt irányban pedig a szegycsont bal szélétől kifelé az 5. borda magasságában 10 cm-nyire kopogtatható ki.­ ­) Felolvastatott és a készítmény bemutattatott a budapesti kir. orvos­egylet 1883. május 5-én tartott XII. ülésében. 48

Next