Orvosi Hetilap, 1884. február (28. évfolyam, 5-8. szám)

1884-02-03 / 5. szám

­BuDAPEST, 1884. 5. SZ. •FEBRUÁR 3. Megrendelhető minden kir. potsahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ffon­ S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR­­helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15­0. é. kr. HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stern S. Közlemény Korányi Fr. t­r. korodájából. A kettős szívlökésről. — Kecskeméti L. tr. Moral insanity. — Déri Zs. tr. Adat a croupos tüdőlábnak a szokottól eltérő rövidebb lefolyásáról és ritkább járulékos bántalméról. (Vége.) —A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1884. január 26-dikán. Antal G. t­r. periurethralis közszöveti keményedés, húgyköves betegek, szarurák, húgycsőbeli edénydag. Cséri J. tr. remittirendes Fieber mit Phliktenoden-eruption. Havas A. tr. rhinophyma gyógyúlt esete. Róna S. tr. myositis syphilitica fibrosodiffusa. Scheiber J. Jr. a villámgyógyászat a bécsi nemzetközi kiállításon. — Könyvismertetés. Die antiseptische Chirurgie, ihre Grundsätze, Ausübung, Geschichte u. Resultate v. W. Watson Cheyne. Übertragen von Dr. F. Kämmerer. — Lapszemle. Harmincz hasmetszés. Tárcza : A m. orvosi könyvkiadó társulat érdekében. — A katonaorvosi kar, illetve a katona-egészségügynek tervben levő újjá szervezéséhez. I. — Heti Szemle. Fegyelmi kamara orvosi ügyekben. Trichina-kérdés Francziaországban. A gümőkór ragályossága. A bőraláömlesztések a cholera kezelésében — Vegyesek. — Pályázatok. , Közlemény Korányi Frigyes ny. r. tanár kóro­dájából. A kettős szívlökésről. Közli Stern Samu Jr., kórodai tanársegéd. A kettős szívlökés szívbajban szenvedő betegeknél a ritkán észlelt tünetek közé tartozik. Charcelay1) volt az első, ki ezen érdekes tünetet leírta, s azóta feledésbe menni látszott, mígnem Leyden* 2) behatóan észlelt esete kap­csán újból fel nem hívta a figyelmet reá, s annak physio­­logiai magyarázatot is igyekezett adni. Azóta az észlele­tek száma szaporodott, új esetek tétettek közzé s a szer­zők a tünetcsoport magyarázásában részint Leydenhez csatlakoztak, melyet észleleteikkel megerősíteni, s érvényre emelni szándékoztak, részint tőle eltérőleg, Frantzellel élü­kön, más magyarázatot adtak e tünetnek, s e felfogásnak is elég sok szószólója támadt. De nemcsak kórodai megfi­gyelések vétettek a tünet magyarázatának alapjául, hanem állatokon kísérletileg hasonló tünetcsoport idéztetett elő, melynek pontos észlelése után a találtak a tünet értelme­zésére értékesítettek. Mindazonáltal a véleménykülönbsé­gek még nincsenek kiegyenlítve, s mindkét nézetnek tekin­télyes hívői vannak. A kórodán két esetben volt alkalmunk e tünetet ész­lelni, s mindkettő szépen kifejezve mutatta e tünetcsoportot. A betegeknél, a kettős szívlökéstől eltekintve is oly érde­kes tünetek észleltettek, melyek már magukban véve szintén igen figyelemreméltók. Mielőtt az esetek közlésére áttérnék, szükségesnek tartom a kettős szívlökés, s az ezzel járó tünetcsoport megjelenési módját előrebocsátani részint az irodalomban közölt esetek, részint a kórodán tett tapasztalatok alapján. A kettős szívlökés a szívműködés szabályos szabály­talansága, Sommerbrodt szerint allorythmiája. Ha a szív­tájra teszszük kezünket, a rendesen tapintható egy lökés helyett gyorsan egymás után következő két lökést tapin­tunk, s csak ezek után következik be a szünet. E két szívlökés egyenlő erejű lehet, de megesik, hogy az első erő­sebb a másodiknál. A szívcsúcslökés é­s a szívlüktetés ereje között is eltérések fordulhatnak elő. A szívcsúcslökés és szívlüktetés mindkét lökés alatt egyenlő erejű lehet, de előfordulnak esetek, hol a szívcsúcs helyén érzett első lökés erősebb a szívlüktetésénél, ellenben a második csúcslökés gyengébb, míg a szívlüktetés erősebb. Ha a szívcsúcson vagy a jobb gyomrács felett hallgatódzunk, a rendes két hang helyett négyet veszünk ki; ha valamely hang helyett zörej van jelen, ez a második lökés alkalmával is ép oly tisztán kivehető, de ha a szívlökés gyengébb a zörej is gyengébben lesz kivehető. Az ütérlökés a szívműködéssel szemben különböző magatartást mutathat. Egyes esetek­ben a kettős szívlökésnek megfelelőleg gyorsan egymás­után következő két ütérlökést tapintunk, melyek között a második rendesen gyengébb. Máskor a környiebben fekvő üterekben a tapintó újj csak egy lökést vesz ki, mely az első összehúzódással esik egybe, míg a második összehúzódás alatt lökés nem tapintható, s ilyenkor a szívlökések száma az ütérlökés számának épen kétszeresét teszi. A szívhez közelebb eső üterekben, mint a függ­­és fejütérben szin­tén hiányozhatik a második összehúzódásnak megfelelő lökés , de néha, mint eseteinkben is, annak daczára, hogy az orsóütérben második lökés nem volt kivehető, a függ­és fejű térben tisztán lehetett azt kivenni. Az ütérlökés ugyan­­egy egyénnél is a kettős szívlökés fennállása mellett a legrövidebb idő alatt változhatik. Az orsóütéren rövid ideig egy lökést tapintunk, s nem sokára egész meglepetve, a második gyengébb lökést is kivesszük. Ily változatok, átmenetek az egyik ütérlökési alakból a másikba, elég gyakran mutatkozhatnak. A tüdőütér felett mindig négy hang hallható. Ha az esetekben, mint az eddig közzétettek legtöbbjében úgy a mieinkben is a háromhegyű billentyű elégtelensége van jelen, akkor a viszerekben mindig kettős lökés tapintható. 0 ’) Arch. de méd. S. Paris, 1838. 2) Virchow’s Archív. 44. köt.

Next