Orvosi Hetilap, 1884. július (28. évfolyam, 27-30. szám)

1884-07-06 / 27. szám

■.Budapest, 1884. 27. SZ. I­ULIUS 6. Megrendelhető minden kir. potsahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : h­e­l­y­b­e­n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 hrt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr.­­'-JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNYOLC­ADIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Irsai Ar. Casuistikus­­ közlemények. Korányi Fr. t­r. belgyógytani korodájáról. I. A húgyszervek gümőkórjának kórismerése, két eset kapcsán. I. A Koch-féle gü­mő-bacillusok kórismerő értéke. — Báron J. tr. Sértés okozta derme esete ; csonkolás. — Árkövy J. tr. a fogbél­és gyökhártya-bántalmak diagnosticája. Idült önszenvi fogbél-láb (pulpitis chronica idiopathica seu concrementalis). — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1884. junius 28-dikán. Janny Gy. tr. bemutatásai. Szabó D. előadása. — A biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet szaküléseinek jegyzőkönyvi kivonatai. 1883. decemberi szakülés. 1884.• januári szakülés. Februári szakülés. — Közigvism­ertetés. A heveny fertőző betegségek tanának átalakulása. írta Tóth L. tr. — Lapszemle. A közepetti ideg csonkolása. Tárcza : Heti Szemle. A cholera ügye nálunk. Toulon közegészségi állapota. Hypnotizált emberek hall­ucinatióiról. — Vegyesek. — Előfizetési fel­hívás az Orvosi Hetilap 1884. julius-decemberi folyamára. — Pályázatok. Casuistikus közlemények. Korányi Frigyes tanár, kir. tanácsos belgyógytani­ koro­dájából. Irsai Artúr tr. első tanársegédtől. • ■ (Folytatás.) I. eset. Özv.­­ Istvánul, 35 éves, napszámosnő, múlt évi december hó 5-én vétetett fel a II. belgyógytani kórodára. Fiatal korában betegségben nem szenvedett, s havi tisztulását 13 éves korá­ban kapta meg. 2­7 éves korában ment férjhez és négyszer szült; egyik gyermeke halva született, egyszer pedig a terhesség 3-ik hónapjában állítólag elesés következtében elvetélt. Egy év óta veszi észre, hogy feltűnő sokat kell innia, s hogy vizelete igen megszaporodott. Több hónappal a kórodára fel­vétele előtt havi tisztulás alkalmával erősen meghalt, s azóta menstruatiója állítólag rendetlen, gyakran kimarad és heves alhasi fájdalmaktól kísért. October közepe táján, tehát körülbelül 6 hét­tel a kórodára felvétel előtt véres vizelés jelentkezett, ez azonban 2 heti tartam után ismét megszűnt. A jelen állapotból a következők említendők fel: A kisebb termetű nőbeteg csont- és izom­rendszere gyengén fejlett; a bőr száraz, vékony, nagy redőkbe emelhető ; a bőralatti kötszövet zsírtartalma megfogyott; a köthártyák halaványak; az ajkak és a száj nyakhártyája halavány; a nyelv vékony, sárgás-fehéres lepedékkel bevont. A mellkas elég széles, a légzési kitérések nem felületesek, a szívcsúcs-lökés rendes helyen tapintható; a pulsus kicsiny, könyen elnyomható; a has behúzódott, nyomásra mindenütt mérsékelten érzékeny; az alsó végtagok egész a térdig felterjedő vizenyős beszü­remkedést mutatnak. A mellkas és a hasi szervek kopogtatási eltérést nem mutatnak ; a tüdők felett érdes légzés és elterjedten kevés szörés-zörej hallható. Szívhangok és nagy edények hangjai tiszták és kellően ékeltek. Hőemelkedés nem észlelhető. Vizelet napi mennyisége 1700 kcm.; fajs.­rolt; vegyhatása gyengén savi; színe szenyes sárgás-vörös, s állásnál igen bő, szürkés-vörös, sűrű üledéket képez. Vegyileg benne középmennyiségű fehérnye, s sok geny, továbbá középmennyiségű vér­­mutatható ki. Górcső alatt nagyszámú fehér vérsejtek mellett egy-egy háttérben 3—4 vörös vér­sejt, több hólyag-hámsejt és vese­medenczebeli hámsejtek láthatók. A hüvely nyákhártyája kissé fellazult, a mellső hüvelyboltozat kissé lenyomott. December 6-án nagyfokú hasmenés jelentkezett és 9-ig tartott, a­midőn decod­um salep adagolása után megszűnt. Betegnél igen gyakori vizelőinger mutatkozik, s a vizeletvizsgálat nem mutat elté­rést a jelen állapotban találtaktól. A betegnek emulsio amygd. adatott morphiummal. Állapotában egész idáig semmiféle változás sem volt észlelhető; ekkor a betegnek vizelete Koch-féle bacillusokra lett megvizsgálva és benne úgy a kórodán, mint Babes magántanár által megejtett vizsgálat alkalmával.­­Ehrlich methodusa szerint kezelve, Koch-féle gümő­ bacillusoknak jelenlétét lehetett kimutatni''). A­ betegnél ezen idő óta változás alig észlelhető, a physicalis tünetek eltérést nem mutatnak az előbbeniektől, s a vizeletbeli lelet teljesen meg­egyezik a megelőzőkkel. Feltűnő azonban a betegnek nagyfokú lesoványodása és elgyengülése lázas mozgalmak nem jelentkeztek; az észlelés utolsó napjaiban, s azután időnkint jelentkező hányás és gyakori hasmenés­­mutatkozott; a vizeletben a nagyobb mennyiségű geny és kevesebb véren kívül Koch-féle gümő­ bacillusok állandóan találtattak. December 28-án betegnél nagyfokú erőhanyatlás észlelhető ; a hozzá intézett kérdésekre alig ad feleletet, hőemelkedés nincsen, a physicalis tünetek nem változtak; beteg székletét és vizeletét maga­­alá bocsátja; izgatók adagolta­tnak. December 21-én a beteg kimerülésnek tüneményei között meghalt. Babes magántanár által megejtett bonczolatból a következő­ket tartom szükségesnek felemlíteni: A tüdők puffadtak, szürkék, légpárna-tapintásúak, az alveolusok szabad szemmel láthatók, s állo­mányuk agyagszerűen száraz, vérszegény. A bal tüdő felső lebenyé­ben van egy pár kölesnyi egész lencsényi szürkés, áttetsző kemény szemcsékből összetett gócz. A jobb vese 11 cm. hosszú és 5 cm. széles, a burok könyen leválasztható, a felület fakó­ szürkés, sima, helyenkint belö­­velt és lapos; dudorosan kiemelkedő, a kéregállomány rendes vastagságú, s valamivel egyöntetűbb és tömöttebb ; a velősállomány sorvadt; a laborok nagyfokú, egészen mogyorónyi tágulataik által fel­felé nyomottak, minek folytán a vese­állomány a papilláknak meg­­felelőleg nagy fokban vékonyodott; a vese­medencze erősen tágult, s nyakhártyája halavány, sima savós hártyához hasonló. A bal­test valamivel nagyobb, nevezetesen szélesebb és vastagabb, felü­lete egyenet­len, dudoros, fakószürke, a dudoroknak megfelelőleg belövelt és sok helyen rajta kölesnyi, kissé kiemelkedő, kénsárga góczok vannak. A burok valamivel nehezebben levonható, a kéreg-állomány fakószürkés­*) Vizeletben a gü­mő-bacillus ép úgy kerestetik mint a köpetben. A pezsgős­pohárban ülepített vizeletből pipette-el veszünk ki egy cseppet, lehetőleg az üledék legmélyebb rétegéből,, s., ezt, két fedőlemez között szét­kenve, gyenge meleg mellett megszárítjuk. A készítmények most festhetők. A methyl-violás vagy fuchsinos Ehrlich-oldattal festett készítmények alap­festéssel is elláthatók. : t) R,, , -A 21

Next