Orvosi Hetilap, 1885. május (29. évfolyam, 18-22. szám)

1885-05-03 / 18. szám

18. sz. Május Budapest, 1885 MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. JÍONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZOKKILEN­CZEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Belky J. t­r. Adatok a légnemű mérgek hatásának ismeretéhez. — Kresz G. tr. Adatok a croup, alcroup és a diphtheritis kezeléséhez. — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1885. ápril 18-dikán Antal G. t­r. a húgyhólyag megnyitásának kérdése kórismét czélból és a hólyagban végzendő műtétek szempontjából. — Ugyanannak rendes ülése ápril 25-dikén. — Könyvismertetés. Budapest főváros sz. Rókus­­közkórházának évkönyve az 1874—1882. évről. — Lapszemle. Vándormáj. TÁRCZA: Heti szemle. Ivánchich Victor tr. újabb adományai. A josephinum ügyében. A Rókus-kórházi építkezések. Az angol új Lunacy Bill. Alkaloid vörhenyes betegekben. Az anyarozs hatóanyagai.­­­ James Whitehead M. D. — Vegyesek. — Pályázatok. Adatok a légnemű mérgek hatásának ismeretéhez A Belky János tar-tól. Általánosan ismeretes, hogy a gáz­ alakú testek az állati organismusra való hatásuk tekintetében három csoportra osztatnak, úgymint: a) Indifferens gázokra, melyek élenynyel keverve tetszés szerinti hosszú ideig ártalom nélkül respirálhatók, magukban véve azonban éleny hiánya miatt fuladást okoznak; ezen indifferens gázok főszemélyesítője a légeny. b) Irrespirabilis gázokra, melyek nagyobb concentratióban a légzési rés görcsös szűkülését okozzák, ha pedig canule-on át vezet­tetnek a gégébe, a tüdő szövetére roncsolólag hatnak, ilyenek a chlor, fluor, allégenysav, sósavgáz stb. c) Toxikus gázokra, melyek akadály nélkül belélegezhetők, azonban a vérbe felvétetvén, a szervezetre káros, sőt halálos hatást gyakorolnak. Ezek között első helyen áll a szénéleg, ide tartozik továbbá a légenyéleg, kénhydrogén, phosphorköneng, arsen­­köneng, s így tovább. Vizsgálataim a légnemű testek ezen utolsó csoportjára vonat­koznak, s azon kérdés eldöntését czélozták, valjon kimutatható-e, hogy ezen légnemek mérgező hatása csakugyan azáltal van fel­tételezve, hogy azok a vér­ haemoglobinjával egyesülnek, miáltal a haemoglobint éleny felvételére képtelenné teszik, s így a szervezet­ben lefolyó élenyü­lési folyamatnak közvetítésére, vagy pedig ettől el kellvén tekintenünk, ezen légnemek mérgező­ hatása más ok­ban keresendő. Az idevonatkozó kutatásoknak ma már egész irodalma van, s ha azokat tanulmányozzuk, azt találjuk, hogy valamennyien olyan vizsgálatokra vonatkoznak, melyeknél a szervezetből kibocsátott vérbe vezettetett be az illető mérgező gáz, s az ily módon talált kísérleti eredmények supponáltattak az élő állati organismusnak azon gázzal történő mérgezésére is, így a kibocsátott véren nyert vizsgálati eredmények után indulva, a szénéleg-haemoglobinon kívül felvesznek légenyéleg-haemoglobint (Hermann Preyer), acetylen­haemoglobint (Liebreich), kéksav-haemoglobint (Preyer, Hoppe Seyler), allégenysav-haemoglobint, kénhydrogén-haemoglobint (Preyer) stb. Ezek közül a szénéleg-haemoglobinon kívül sikerült már jegeczes alakban előállítani a légenyéleg-haemoglobint, s a kéksav-haemoglobint, tehát sikerült ezeknél elérni a vegyidet tiszta előállíthatásának a netovábbját. Az most a kérdés, hogy, ha élő állaton kísérletezünk ezen gáznemek valamelyikével, akkor is keletkezik-e az illető haemoglo­­bin-vegyület, s ha igen, a vér chemismusának ezen megváltozása okozza-e a halált, vagy pedig a halál előbb következik be, úgy, hogy a vérnek ezen vegyi változása csak post mortalis lehet. Ilyen vizsgálatok élő állaton is végezhetők, hogy ha a vér vegyi elváltozásának felismerésére a vér optikai tulajdonságait választjuk. Az éleny-tartalmú vérnek a színképe ismeretes, ismeretes azon változás, melyet ezen színkép előnyt elvonó valamely vegyü­­let alkalmazására mutat, s így jogosan várható, hogy ha a vér azon lényeges változást szenvedi, hogy haemoglobinja kéksavval, légenyéreggel, kénhydrogénnel stb. egyesül, hogy akkor a színkép­nek is változnia kell. Ez csak ugyan úgy is van, s Preyer kibo­csátott vérrel végezett vizsgálatainál azt találta, hogy a vér spec­­trális tulajdonságai mások a kéksavat, légenyereget, kénhydrogént tartalmazó vérnél; ha már most egy ilyen mérgezésnél ki lehetne mutatni azt, hogy az élő állatban a vér a megfelelő elváltozásokat mutatja színképében, akkor egy megc­áfolhatatlan bizonyítékot nyernénk arra nézve, hogy azon elváltozásokat azon mérgező gáz­nál a vér intra vitam is mutatja, s így a kibocsátott véren végzett vizsgálatok eredménye az élő állat mérgezésére átvihető. Igen, de lehetséges-e élő állat vérét a rendes élettani felté­telek mellett színképileg megvizsgálni ? Általánosan ismeretes, de kevéssé van felhasználva azon phy­sical jelenség, hogy színes folyadékok nem csupán áteső fény mel­let vizsgálhatók színképileg, hanem akkor is, ha sekély edénybe kiöntve, ferdén haladó fényt vetünk felületére ; a fénysugarak keresz­tül hatolnak a folyadékon és az edény tükröző fenekén reflectálva ismét kilépnek abból, ha most ezen fénysugarakat a színkép­ elemző tubusában felfogjuk, a megfelelő színképet találnunk kell, épen úgy, mint ha a folyadékot áteső fényben vizsgáltuk volna meg. 18 ') Előadatott az erdélyi museum-egylet orvostermészettudományi szak­osztályának f. év mártius hó 28-án tartott orvosi szakülésén.

Next