Orvosi Hetilap, 1885. május (29. évfolyam, 18-22. szám)
1885-05-03 / 18. szám
18. sz. Május Budapest, 1885 MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. JÍONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZOKKILENCZEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Belky J. tr. Adatok a légnemű mérgek hatásának ismeretéhez. — Kresz G. tr. Adatok a croup, alcroup és a diphtheritis kezeléséhez. — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1885. ápril 18-dikán Antal G. tr. a húgyhólyag megnyitásának kérdése kórismét czélból és a hólyagban végzendő műtétek szempontjából. — Ugyanannak rendes ülése ápril 25-dikén. — Könyvismertetés. Budapest főváros sz. Rókusközkórházának évkönyve az 1874—1882. évről. — Lapszemle. Vándormáj. TÁRCZA: Heti szemle. Ivánchich Victor tr. újabb adományai. A josephinum ügyében. A Rókus-kórházi építkezések. Az angol új Lunacy Bill. Alkaloid vörhenyes betegekben. Az anyarozs hatóanyagai. James Whitehead M. D. — Vegyesek. — Pályázatok. Adatok a légnemű mérgek hatásának ismeretéhez A Belky János tar-tól. Általánosan ismeretes, hogy a gáz alakú testek az állati organismusra való hatásuk tekintetében három csoportra osztatnak, úgymint: a) Indifferens gázokra, melyek élenynyel keverve tetszés szerinti hosszú ideig ártalom nélkül respirálhatók, magukban véve azonban éleny hiánya miatt fuladást okoznak; ezen indifferens gázok főszemélyesítője a légeny. b) Irrespirabilis gázokra, melyek nagyobb concentratióban a légzési rés görcsös szűkülését okozzák, ha pedig canule-on át vezettetnek a gégébe, a tüdő szövetére roncsolólag hatnak, ilyenek a chlor, fluor, allégenysav, sósavgáz stb. c) Toxikus gázokra, melyek akadály nélkül belélegezhetők, azonban a vérbe felvétetvén, a szervezetre káros, sőt halálos hatást gyakorolnak. Ezek között első helyen áll a szénéleg, ide tartozik továbbá a légenyéleg, kénhydrogén, phosphorköneng, arsenköneng, s így tovább. Vizsgálataim a légnemű testek ezen utolsó csoportjára vonatkoznak, s azon kérdés eldöntését czélozták, valjon kimutatható-e, hogy ezen légnemek mérgező hatása csakugyan azáltal van feltételezve, hogy azok a vér haemoglobinjával egyesülnek, miáltal a haemoglobint éleny felvételére képtelenné teszik, s így a szervezetben lefolyó élenyülési folyamatnak közvetítésére, vagy pedig ettől el kellvén tekintenünk, ezen légnemek mérgező hatása más okban keresendő. Az idevonatkozó kutatásoknak ma már egész irodalma van, s ha azokat tanulmányozzuk, azt találjuk, hogy valamennyien olyan vizsgálatokra vonatkoznak, melyeknél a szervezetből kibocsátott vérbe vezettetett be az illető mérgező gáz, s az ily módon talált kísérleti eredmények supponáltattak az élő állati organismusnak azon gázzal történő mérgezésére is, így a kibocsátott véren nyert vizsgálati eredmények után indulva, a szénéleg-haemoglobinon kívül felvesznek légenyéleg-haemoglobint (Hermann Preyer), acetylenhaemoglobint (Liebreich), kéksav-haemoglobint (Preyer, Hoppe Seyler), allégenysav-haemoglobint, kénhydrogén-haemoglobint (Preyer) stb. Ezek közül a szénéleg-haemoglobinon kívül sikerült már jegeczes alakban előállítani a légenyéleg-haemoglobint, s a kéksav-haemoglobint, tehát sikerült ezeknél elérni a vegyidet tiszta előállíthatásának a netovábbját. Az most a kérdés, hogy, ha élő állaton kísérletezünk ezen gáznemek valamelyikével, akkor is keletkezik-e az illető haemoglobin-vegyület, s ha igen, a vér chemismusának ezen megváltozása okozza-e a halált, vagy pedig a halál előbb következik be, úgy, hogy a vérnek ezen vegyi változása csak post mortalis lehet. Ilyen vizsgálatok élő állaton is végezhetők, hogy ha a vér vegyi elváltozásának felismerésére a vér optikai tulajdonságait választjuk. Az éleny-tartalmú vérnek a színképe ismeretes, ismeretes azon változás, melyet ezen színkép előnyt elvonó valamely vegyület alkalmazására mutat, s így jogosan várható, hogy ha a vér azon lényeges változást szenvedi, hogy haemoglobinja kéksavval, légenyéreggel, kénhydrogénnel stb. egyesül, hogy akkor a színképnek is változnia kell. Ez csak ugyan úgy is van, s Preyer kibocsátott vérrel végezett vizsgálatainál azt találta, hogy a vér spectrális tulajdonságai mások a kéksavat, légenyereget, kénhydrogént tartalmazó vérnél; ha már most egy ilyen mérgezésnél ki lehetne mutatni azt, hogy az élő állatban a vér a megfelelő elváltozásokat mutatja színképében, akkor egy megcáfolhatatlan bizonyítékot nyernénk arra nézve, hogy azon elváltozásokat azon mérgező gáznál a vér intra vitam is mutatja, s így a kibocsátott véren végzett vizsgálatok eredménye az élő állat mérgezésére átvihető. Igen, de lehetséges-e élő állat vérét a rendes élettani feltételek mellett színképileg megvizsgálni ? Általánosan ismeretes, de kevéssé van felhasználva azon physical jelenség, hogy színes folyadékok nem csupán áteső fény mellet vizsgálhatók színképileg, hanem akkor is, ha sekély edénybe kiöntve, ferdén haladó fényt vetünk felületére ; a fénysugarak keresztül hatolnak a folyadékon és az edény tükröző fenekén reflectálva ismét kilépnek abból, ha most ezen fénysugarakat a színkép elemző tubusában felfogjuk, a megfelelő színképet találnunk kell, épen úgy, mint ha a folyadékot áteső fényben vizsgáltuk volna meg. 18 ') Előadatott az erdélyi museum-egylet orvostermészettudományi szakosztályának f. év mártius hó 28-án tartott orvosi szakülésén.