Orvosi Hetilap, 1885. július (29. évfolyam, 27-30. szám)

1885-07-05 / 27. szám

27. sz.­­BuDAPEST, 1883 ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP ITONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. JULIUS MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZ0HKILEHCZIDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Antal G. t­r. A hólyag megnyitása diagnostikai szempontból és a hólyag űrében végzendő műtétek czéljából. Módosított felső hólyag­metszés, s hashártyaűrön kívüli módosított hólyagcsonkolás esetei. (Vége.) — Mátrai G. tr. Közlemény az egyetemi élet- és kórvegytani intézetből. Bronchitis fibrinosa acuta genuina egy esete. — Poliak L. tr. A beszéd agykéregbeli góczbántalmairól. (Aphasia.) Tanulmány. (Folyt.) — Cseri J. tr. A gyermekeknél előforduló vulvovaginitisről. (Vége). — Az erdélyi orsz. museum orvos-természettudományi osztá­lyának szaküléseiről. Martius havi szakülés. April havi szakülés. Május havi szakülés. — Könyvismertetés. Ueber Fäulnissbacterien und deren Beziehungen zur Septicaemie. Von Dr. G. Hauser. — Lapszemle. Vesegenyedés, nephre dtomia. Tárcza: Szünidei orvosi cursus. — Heti szemnle. Belügyministeri rendelet a cholera ügyében. A cholera Spanyolországban. Orvosok sorsa.­­­Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1885. julius-decemberi folyamára — Pályázatok. A hólyag megnyitása diagnostikai szempontból és a hólyag űrében végzendő műtétek czéljából. Módosított felső hólyagmetszés, s has­hártya-űrön kívüli módosított hólyagcsonkolás gyógyult esetei. Antal Géza tr., egyet, nyilv. rk. tanár, kórházi rendelő-orvostól. (Vége.) IV. eset. Hashártya-ürön kívüli hólyagcsonkolás a hólyagtetőn ülő rákos képlet miatt. (Saját módosítás.) Viski István, 61 éves szegedi vásárbiztos két év óta szen­ved vizelet­nehézségben, egy év óta vizelete folyton véres, nagy mennyiségű véralvadékkal keverve. Minden­hor 15 perczben vize­lési ingertől lepetik meg, midőn eleintén néhány csepp véres vizelet, utánna pedig véralvadék ürül ki, mi kínzó fájdalmakat okoz. A hólyagvérzés éjjel-nappal állandóan egyforma, mozgás és nyugvás semmi befolyással nincs reá. Beteg a folytonos vérvesztés miatt lesoványodott, elgyengült, bőrszíne piszkos halavány­sárga. Az összetett vizsgálat a hólyag falában egy ökölnyi dagot derített ki, mely a hólyagtetőn látszik ülni, kissé dudoros felületű és kemény tapintatú. Kutaszszal vizsgálva, a hólyagtetőnek megfelelőleg egy érdes felületű, a hólyag űrébe benyúló dagra akadunk, mely egyes helyein kőkemény­ tapintatú, s­ütögetésre kőhangot ad. A vizsgálatra tetemesebb vérzés támad. A hólyag különben szabad, mozgatható mirigy-beszűrődés nincs jelen. A vizelet fajsúlya 1027, kémhatása alji, erős ammoniacalis szagú. Az üledék 2/s részben alvadt vér. Górcső alatt nagy mennyi­ségű vérsejtek, sok geny és zsíros hólyaghám találtattak. Szöveti berendezés, vese-alakelemek hiányzanak. A közlött tünetek után két körfolyamatra kellett gondolnunk ; egyik szerint betokolt kő van a hólyagtetőn, melynek egy részlete szabadon nyúlik be a hólyag űrébe, másik szerint pedig újdonképlet a hólyagtetőn incrustált felülettel, honnan a kőhang származott. Azon körülmény, hogy betegnél a vérzés többnapi nyugodt fekvés mellett is folyton, mondhatni egyenlő fokban tartott, a betokolt kő kizárása mellett — daczára a vizelet-vizsgálat negatív eredményének — incrustált felületű újdonképlet felvételére utalt. A dagot módosított magas hólyagmetszési módszerem útján szándékoztam eltávolítani, miután a széles alap mellett a Thompson­­féle eljárással szabatos kiirtásra gondolni sem lehetett. A műtét 1885. ápril 23-dikán történt. A hólyag, előzetes fertőztelenítő kimosás után, 250 gm. sós vízzel töltetett meg, a végbélbe gummi-labda illesztetett be. A hasfal szétválasztása alkal­mával kiderült, hogy daczára ezen évrendszabályoknak, a hashártya­­redő oly kevéssé emelkedett fel, miszerint közte és a fanív felső széle között alig 1 cm. tér volt, melynek megfelelőleg a hólyagnak hashártyától fedetlen mellső felületéhez juthattunk. A hashártya­ redő óvatos feltolása, s feltartása után a hólyag űrét 4 cm. hosszú lapos-tölcséres metszéssel nyitottam meg. E nyíláson át két újjal a hólyag űrébe behatolva, egy gyermekököl­­nagyságú felületen incrustált és könyen szétmálló, dudoros, széles alapon ülő dagra akadtam a hólyagtetőnek megfelelőleg (1. VII. ábra), mely a hólyag falának összes rétegeivel össze volt kapaszkodva. A daganatnak rákos jellege arra utalt, hogy az alapnak megfelelő­leg a hólyagtetőt a fal egész vastagságában távolítsam el, vagyis, hogy az egész fal vastagságát magába foglaló csonkolást végezzek. Ezen tervem kivitelénél nagy súlyt helyeztem arra, hogy a has­­hártyaűrt meg ne nyissam, s így elkerüljem a szétesésben levő üszkös rák-részleteknek bejutását a hasürbe. E czélból, mielőtt a csonkoláshoz fogtam volna, leválasztottam a hólyagtetőről, s rész­ben a hátsó falról a hashártya borítékot, mely ép volt, s miután az felvonatott, a lapos-tölcséres metszésből, kiindulólag körül­metszettem a hólyagtetőt olyformán, hogy a csonkolási seb­felületnek szintén széles-lapos alakot adtam (1. VIII. ábra). A műtét alatt a hólyag falban 7 vérző edény köttetett le sublimat-selyemmel, mely lekötési csomók végei rövidre metszettek. A hólyag- és sebür kitisztítása után a csonkolási sebszéleket sublimat-selyemvarrattal egyesítettem ; az alsó sebzugon át a hólyagba két térdalakú kemény kaucsukcsövet illesztve be, a hólyag űrét állandó irrigatio alá vetettem thymol-oldattal. A hasfal sebe az alsó zug kivételével szintén egyesíttetett. A kórlefolyás teljesen láztalan volt. A 6-dik napon az állandó irrigatio kihagyatott, s a hólyagba a húgycsövön át Nelaton-pöscsap, a hasfali seben át egy hosszú, vékonyabb drain-cső illesztetett be. A vizelet nagyobb része a drain-csövön ürült ki. A 12-dik napon a drain-cső is eltávolíttatott, midőn a vizelet nagyobb része a pöscsapon ürült ki. A hasfali sipoly-nyilás buja sarjai lekapartatván, az gyorsan szűkült, s jun. 17-dikén teljesen elzáródott. Beteg ezen idő alatt meghízott. A vizelet tiszta, nem véres, kiújulásnak semmi tünete. A kiirtott újdonképlet-darab meggyőz arról, hogy a rákos elfajulás a hólyagfal mindhárom rétegére ki volt terjedve, anélkül, hogy a hashártya-boríték még be lett volna vonva a körfolyamatba, így az exact eltávolítás szempontjából rá voltam utalva arra, hogy a csonkolást a hólyagfal egész vastagságára kiterjeszszem. A górcsői kép carcinoma simplex-et tüntet elő (1. IX. ábra)

Next