Orvosi Hetilap, 1886. február (30. évfolyam, 6-9. szám)

1886-02-07 / 6. szám

143 Tizennegyedik kísérlet. Kisebb szürke házi nyúl. Súly 1120 gm. 10 ó. 11 p. Az állat bőre alá 0*015 gm. sósavas thebaint fecskendezünk. 10 ó. 74 p. Izomerőtlenség; a végtagok mintegy kisiklanak az állat alól. 10 ó. 16 p. Visszahajlási ingerlékenység fokozott. 70 ó. 16 p. Fibrillaris rángások. Fokozott reflex. Láták szűkültek. Füledények tágak. 10 ó. 20 p. Spontán kifejlődő cronikus görcsök rövid ideig. Láták majd szűkültek, majd tágak. Az állat végtagjait szétterpeszti. comatosus. 10 ó. 22 p. Spontán kifejlődő dermeroham, mely mintegy 20 másodperczig tartva, az állatot megöli. Tizenötödik kísérlet. Szürke házi nyúl. Súly 1650 gm. 10 ó. 35 p. Bőre alá 0­015 gm. sósavas thebaint fecskendezünk. 10 ó. 40 p. Kisebb fokú izgatottság. 10 ó. 48 p., Izomerőtlenség. Az állat szemeit becsukogatja. Fejét az asztalra nyugtatja. Kifejezett álmossági tünetek. 11 ó. 57 p. Az eddig teljesen nyugodt, s a fennti tüneteken kívül semmi mást nem mutató állatnál heves dermeroham jelentkezik, mely az állatot megöli. Lássuk most, hogy a thebain-mérgezés tüneteit miként módo­sítja a paraldehyd. Tizenhatodik kísérlet. Szürke házi nyúl. Súly 1650 gm. 70 ó. 5­8 p. Az állat hátbőre alá 3 gm. paraldehydet fecskendezünk. 11 ó. 75 p. Az állat erősen bódúlt. Hátbőre alá sósavas thebain­ból 003 gm-ot fecskendezünk vizes oldatban. 11 ó. 20 p. Az állat bódúlt, de a visszahajlási ingerlékenység fokozódni kezd. 11 ó. 38 p. Az állat erősen bódult. Reflex-ingerlékenység csaknem egé­szen kialudott. 72 ó. 20 p. Mint előbb. Délután 4 ó. Reflex-inger­lékenység ébredni kezd. 6 ó. Reflex-tevékenység közeledik a rendeshez, bár a bódulat még folyton tart. Görcsök mind ezideig még nem jelentkeztek. Másnap az állat teljesen egészséges. Tizenhetedik kísérlet. Fekete házi nyúl. Súly 1350 gm. 8 ó. 45 p. Az állat bőre alá 3 gm. paraldehydet fecskendezünk, 9 ó. 10 p. Az állat teljesen bódult. Bőre alá sósavas thebainból 0*03 gm-ot fecskendezünk, q ó. 20 p. Az állat nyugodtan alszik. 1. ó. 32 p. Reflex még erősebb ingerre sem váltható ki. 10 ó. Légzés kissé szaporább egy két perczen át. 10 ó. 40 p. Ugyanazon tüne­tek. 11 ó. 2 p. Bódulat. Reflex lefokozott. 12 ó. Mint előbb. Délután az állat még mindig erősen bódult , de a reflex-tevékenység kezd emelkedni, sőt este­felé a szokottnál kissé erősebb is. Másnap az állat teljesen egészséges. Görcsök az egész kísérlet alatt nem voltak észlelhetők. Tizennyolczadik kísérlet. Szürke házi nyúl. Súly 1550 gm. 10 ó. 5 p. Bőre alá 3 gm. paraldehydet fecskendezünk. 10 ó. 30 p. Az állat bódult. Sósavas thebainból 0*05 gm-ot fecskendezünk vízoldatban bőre alá. 10 ó. 34 p. Reflex lefokozott. Láták közép­tágak. Fülek vérbőrek Légzés gyér. 10 6. 43 p. Igen erős bélmoz­gások, melyek már távolról is jól észlelhetők , erős korgás. Külön­ben teljes bódulat. 10 ó. 57 p Bódulat tart, de a visszahajlási ingerlékenység kezd visszatérni. 77 ó. 30 p. Reflex fokozott. Néha clonikus görcsök, melyek azonban csak igen rövid ideig tartanak. 72 ó. 3 p. Reflex fokozott. A végtagok clonikus görcsei itt-ott enyhe intensitással jelentkeznek. 7 ó. Ingerelve az állatot, az felülni törekszik, de arra még képtelen. Délután. Az állat felül. Reflex rendes. Másnap az állat teljesen egészséges. Ezen közölt három kísérleti jegyzőkönyvből kiderül, hogy a paraldehyd a sósavas b­ehavi 7-szeresen halálos adagját ellensúlyozni képes, úgy hogy a kísérleti állat (nyúl) élve marad. Magasabb adag thebavnse az esetek többségében megöli a házi nyulat, emeljük bár a paraldehyd adagját a legkisebb halálos adagon belül. Több kisérleti jegyzőkönyv közlését szükségesnek nem tartottuk, mivel azok mind egyhangú eredményűek. Kisebb adag thebainsóra a thebain-mérgezés tüneteit a paraldehyd teljesen elnyomja, csupán kezdetben, a kísérleti idő első órájában észlelhetni a reflex-tevé­kenység csekély emelkedettségét, mi azonban gyorsan megszűnik, később reflexek alig, vagy épen nem válthatók ki, s az állat bódult marad egészen addig, míg a paraldehyd adag magassága azt megköveteli ; ha pedig a paraldehyd-álomból az állat felébre­dett, a thebain-mérgezésre mi sem emlékeztet többé. Thebainsénak nagyobb, p. o. hatszoros-hétszeres halálos adag­jait nyújtva az állatnak, bár megakadályozzuk paraldehyddel a halálos kimenetelt, de a thebain-mérgezés tünetei enyhített alak­ban rend­szerint megjelennek, a reflex-tevékenység a rendesnél fokozottabb, daczára az állat bódult voltának; később mintegy 30­-40 perc­c­el a kísérlet kezdete után cronikus görcsök kez­denek fellépni, még­pedig spontán, s nem mint visszahajlási gör­csök ; derm­ét azonban sohasem észleltünk ily esetekben. Ha a thebain-adag a 7-szeres halálosnál magasabb volt, úgy tetanus vetett véget az állat életének. Még egy tapasztalatot tehettünk akkor, ha 6—7-szer halálos thebavnsót igyekeztünk paraldehyddel ellensúlyozni, s ez az, hogy a paraldehyd-bódulat időtartama tete­mesen megrövidült; a tizennyolczadik kísérletben p. o. az állat, mely 10 ó. 5 perczkor 3 gm. paraldehydet kapott bőre alá, x óra­kor már mozogni kezdett, s ingereltetve felült és délután 3 órakor már ide s­tova járkált, holott kisebb thebain-adagok, de ugyan­annyi paraldehyd együttes adagolására d. u. 4—5 órakor még tartott a bódulat, ép úgy oly állatoknál is, melyek csupán 3 gm. paraldehyddel lettek megmérgezve. Ezen tényből következtetve, a két méreg között bizonyos fokú kétoldalú antagonismust olvashatni ki, mit sem a strychnint, sem a brucint illetve nem észlelhettünk. A thebain ezen antagonismusa a paraldehyddel szemben azon­ban nem annyira kifejezett, hogy képessé tenné a thebaint arra, miszerint a paraldehyd igen nagy adagainak halálos hatását paraly­­sálhassa, ami a következő kísérleti jegyzőkönyvekből is kiderül. Tizenkilenczedik kísérlet. Közép nagy szürke nyúl. Súly 1690 gm. 9 ó. 32 /. Az állat bőre alá 7 gm. paraldehydet fecskende­zünk. 9 ó. 4- P- Az állat bódult. Hátbőre alá vizes oldatban 6­ 004 gm. sósavas thebaint fecskendezünk. 9 ó. 30 p. Légzés és szívműködés gyér, reflex nem váltható ki. q ó. 55 p. Légzés igen gyér. Lázák erősen tágultak. q ó. 50 p. Légzés megáll, nemsokára a szív is megáll. Az állat meghalt. Halál után néhány percz múlva igen dús nyálfolyás. Huszadik kísérlet. Fekete házi nyúl. Súly 1850 gm. 9 ó. 25 p. Az állat bőre alá 6 gm. paraldehydet fecskendezünk. 9 ó. 37 p. Az állat teljesen bódúlt. Bőre alá sósavas thebainból vizes oldat­ban 0*006 gm­mot fecskendezünk. 9 6. 4''] P■ Légzés gyér és felületes. 9 ó. 49 P- Előbbi tünetek ; láta erősen tág. 70 ó. 3 p. Légzési mozgások csak alig láthatók. 10 ó. 12 p. Légzés megáll. Láta és edények szűkülni kezdenek. Szív megáll. Az állat meghalt. Halál után néhány percz múlva igen dús nyálfolyás. Huszonegyedik kísérlet. Fekete házi nyúl. Súly 1350 gm. 9 ó. 20 p. Az állat bőre alá 6 gm, paraldehydet fecskendezünk. 9 ó. 35 p. Az állat teljesen bódult. Ugyancsak bőre alá sósavas thebainból 0*007 gm-ot fecskendezük vizes oldatban. 9 6. 4° P­Légzés és szívműködés gyérül. 9 ó. 47 p. Légzés igen gyér és felületes. Szívverés erőtlen, ritka. 9 ó. 4() P■ Az állat meghalt. Néhány percz múlva igen dús nyálfolyás. A thebain és paraldehyd között tehát kétoldalú kifejezett antagonismus nincsen, nincs legalább az élet megmentését illetőleg; halálos adag paraldehyddel mérgezett állatok meghalnak, a thebain­­sónak bármely adagaival kezeljük is őket. Nemcsak akkor maradnak a kísérleti állatok életben, ha megelőzőleg hódítjuk őket paralde­hyd hódító (de nem halálos) adagaival, s csak azután mérgezzük a thebainsó halálos adagaival, hanem akkor is, ha­ előbb adjuk a halálos adag thebaint, s csak miután a thebain-mérgezés tünetei 5—6 perc­ múlva az adagolás után kifejlődni kezdenek, nyújtjuk az ellenmérget; csupán egyre kell figyelnünk, t. i. hogy ne hagy­juk a mérgezést a dermerohamok jelentkezéséig haladni, mert halálos adag thebain adagolása után már az első dermeroham megöli a házi nyulat, ép úgy, mint azt halálos strychnin- és brucin­­mérgezésnél tapasztaltuk volt. Más állatoknál, p. o. kutyáknál nincsen ez így, ott még a dermerohamok kifejlődését is bizton bevárhatjuk, s megmenthetjük 144

Next