Orvosi Hetilap, 1886. április (30. évfolyam, 14-17. szám)

1886-04-04 / 14. szám

371 372 hogy a rohamok alatt a betegek gyakran amblyopiáról, kettős látás­ról panaszkodnak. Esetemnél a rohamok alatt állandóan kettős látás áll fenn, a roham alatt kisfokú strabismus divergens mutat­kozik, mely a szabad időközben teljesen elmúl. Oka tehát csupán a szemizmok periodikus görcsében kereshető. Eichhorst, tanköny­vében a rohamok alatt fellépő hólyagzárizom-görcsről is tesz emlí­tést, minek folytán a betegeknél a vizelet-kiürítés időszerűleg aka­dályozott volt. Érzési zavarokról is van említés téve egyes esetek­ben, de ezek nem állandók, s nem jellegzetesek a tetaniára nézve. Az egyes rohamok tartama igen különböző, néha perc­ekig állnak azok csak fenn, máskor órákra elhúzódnak; épen úgy vál­tozik azok gyakorisága is, néha csupán egy roham képezi­­az egész megbetegedést, máskor napok, hetek, sőt hónapok alatt jelen meg egy-egy roham, ismét máskor számtalan roham követi egymást. A rohamok alatt rendesen fájdalmas érzés áll fenn a gör­csösen összehúzódott izmokban, vagy azoknak idegeiben. A roha­mok közti szabad időközökben a betegek jól érzik magukat, azon­ban rendszerint psychikus izgalom, vagy, amint Trousseau azt ki­mutatta, a felkar idegeire, főleg a nervus medianusra eszközölt inger, nyomás, vagy villamos izgatás a görcsöt azonnal előidézi. Kussmaul azután reájött, hogy a görcsöt épen oly biztosan, sőt még gyorsabban ki lehet fejteni, ha az ideg helyett a mellette le­futó véredény nyomatik össze. Ezen tünet jelenléte azóta biztos ismérvül szolgál arra, hogy megmondjuk, váljon a tetania teljesen megszűnt-e, vagy csak szünetel, miután a tetania gyógyultával többé az idegre, vagy a véredényre gyakorlott inger sem képes az illető végtagban a tonikus izomgörcsöt létrehozni. A bántalom néha már napok, többször hetek múlva rend­szerint gyógyulással végződik. Kivétel gyanánt látunk kis gyerme­keknél oly complicatiókat fellépni, melyek halált okozhatnak. Ritkaság az is, ha a gyógyulás hónapokra húzódik el. Azonban tapasztalatom alapján azt állíthatom, hogy a bántalom kiújulási hajlamot mutat; azon egyénnél, kinek keresetét e sorokban köz­lendő leszek, a tetania 21 év óta már 5-öd ízben jelentkezett. A mozgató idegek villamos és mechanikus túlingerlékenysége az egész körfolyamat alatt fennáll, egyes esetekben ez még az arczidegen is kimutatható, mint ezt Chvostek és Weiss N. közlé­seiből látjuk, s mint ezt magam is tapasztaltam. Trousseau a tünetek súlyos volta szerint a tetania 3 fokát különbözteti meg : 1. Az izomgörcsök csupán a végtagokra szorít­­kozvak; a rohamok nem gyakoriak és az általános részullét tünetei hiányzanak. 2. A törzs izmai is részt vesznek a tonikus görcsökben; a rohamok sűrűen jelentkeznek, s étvágytalanság, láz, izzadás mutatkoznak. 3. Az arcz-, a rágó-, s légző-izmok is részt vesznek a görcsös folyamatban. A bántalom kórbonoztam alapját illetve még homályban vagyunk ; minden valószínűség­ szerint functionális zavarokkal állunk csupán szemben, miután azon elváltozások, melyekről Weise I. és Langhaus tesznek említést, hihetőleg csak esetleges, vagy másodlagos compli­­catiók gyanánt tekinthetők. Berger megbízható vizsgálatai a körzeti idegeket teljesen épeknek mutatták. A bántalom symmetrikus kétoldali megjelenése, főleg a moz­gató sphaera megbetegedése valószínűvé teszi, hogy az izgatási gócz a gerinczvelő mellső szarvainak dúczsejteiben keresendő. A bántalom kezelését illetőleg tekintettel kell lennünk az aetiologikus viszonyokra. Riegel pl. többször sikert ért el bélféreg­­ellenes eljárással ott, hol ilyenek mutatkoztak. Máskor a salicyl­­savas natrium adagolása hoz létre javulást; mások ismét jódkaliumot, meleg fürdőket, bromkészítményeket ajánlanak. Én chinin és kalium bromatum együttes adagolása által gyors javulást láttam fellépni. Én úgy ajánlom az állandó villámáram alkalmazását a gerincz­­oszlop hosszában leszálló irányban, míg az izgatóbb hatású átter­jedő áram vagy épen nem, vagy csak nagyon gyengén használtassák. Ezek után áttérek idevágó keresetem leirására, melyet a f. é. febr. 27-dikén tartott orvosegyleti ülésben be is mutattam. Sz. István, 48 éves, malommunkás, szellemileg és szervileg különben ép egyén, i. é. február hó 11-dikén vétette fel magát a Rókus-kórház vezetésem alatt álló x­ső belgyógyászati osztályára. Előadásából kitűnt, hogy felvétele előtti napon, általa nem tudott okból, munkája közben heves tonikus görcstől lepetett meg, főleg felső végtagjaiban, kisebb fokban alsó végtagjaiban, a törzs izmain , légzése nehéz lett, beszélni a roham alatt nem tudott, s a gör­csök alatt izmaiban erős fájdalmakat érzett. Ezen roham 4 óra hosszat tartott. Egyúttal elbeszélte, hogy ilynemű baja már több ízben volt, először 21 év előtt táborozás közben, szerinte meghűlés után, akkor 4 havi kórházi kezelés után teljesen meggyógyult, s utána négy évig egészséges maradt; ekkor, vagyis 1869-ben hasonló tünetek közt betegedett meg, s azóta majd minden 3-dik év telén rövidebb-hosszabb ideig utoléri e baj. Az egyén jól kifejlett csontrendszerrel bír, mérsékelten táp­lált. A láták rendes viszonyokat mutatnak. Az érzékszervek épek. A bőrérzés rendes, a bőrreflex nincs megnagyobbodva ; a sphinc­­terek működése rendes. Az inreflex mindenütt rendes, csupán a patellaris inreflex hiányzik. Szemei épek. Hőmérsék állandóan 37—-37'5° C. Érlökés elég erős, rhytmikus, 70 egy perez alatt. Rohammentes időszakban a mozgási viszonyok sem mutatnak rendellenességet, amennyiben úgy az egyszerű, mint a complicált mozgásokat biztosan és zavartalanul viszi véghez. Benfekvése első napjaiban a leírt rohamhoz teljesen hason­lók naponta 1—2-szer jelentkeznek. Ekkor a beteg hajlított ülő­helyzetben, hajlított karokkal és kézujjakkal, s merev lábakkal nyögve látható, beszélni alig tud, sok nyálat választ el; látási zavarokról, kettős képekről panaszkodik. Görcsös izmai deszka­­keménységűek és fájdalmasak. A rohamok l/a—*/« óráig tartanak. Rohammentes időszakban a nervus medianusra, vagy még könnyeb­ben a karatérre gyakorolt nyomásra néhány 2-od percz alatt ki lehet fejteni a tonikus görcsöket, melyek azonban nem szoktak oly általánosokká válni, mint spontán fejlődésüknél. A nagy roham alatt a gégeizmok, a diaphragma, a tarkóizmok és a törzs izmai is görcsös állapotban vannak. A szemtekék kissé merevek, s nem kellően mozgékonyak, egész közeli tárgy rögzítésénél nem conver­­gálnak, s mint már említem kisfokú strabismust mutatnak, a szem­izmok tonikus görcse állván fenn. Ebben rejlik oka a tetaniánál előforduló kettős látásnak. A nervus radialis nyomása vagy faradisálása nem fejt ki tetaniát, valamint a szár- és­ürideg, vagy a szombatér nyomása is eredmény nélkül marad. Megvan azonban a Chvostek által leírt arczideg-tünet, ugyanis a fültőnél az arczideg törzsére kopogtató kalapácscsal gyakorlott gyenge ütésre az egész arczfél izmain, még a platysma myoidesen is, rángások állnak be. A mozgató idegek ingerlékenysége mindenütt tetemesen meg van nagyobbodva, s pedig mindennemű mechanikus inger iránt, szintúgy faradikus és galvan-izgatásra is. A­­nn. facialis, medianus, radialis és peroneus galvánárammal izgatva, már 1 milliamper áramerő mellett erős KZ (kathodzárás) és Any (anodnyitás) és gyengébb AZ (anodzárás) rángással feleltek. 1112—­2 milliamper áramerőnél már kathodzárási tetanus, sőt kathodnyitási rángás is mutatkozott, mely utóbbi lelet tudtommal csupán Erb által lett tetaniánál észlelve Az izmok direct izgatásánál azonban az inger­lékenység a rendes fokútól alig különbözik. A bőr csípésére és a nyaki együttérző dúczaira gyakorlott nyomásra azonban, mint azt Weiss N. találta, tetaniát létrehozni a betegnél nem lehetett. A kezelés az első 2 napon salicylsavas nátrium 5 gm-nyi adagolásában állott, észrevehető javulással, azután chinin mum­at,­­ és bromkaliumból 3 gm-ot vegyítve adtam több napon át. Két ízben 28° R. meleg fürdőt vétettem a beteggel, de a fürdőzés, után mindannyiszor tetemes roszabbulás állván be, azoktól elálltam, s most csupán az utóbb említett gyógyszer alkalmazása és az állandó áram használata mellett a gerinczoszlop hosszában, naponta

Next