Orvosi Hetilap, 1886. május (30. évfolyam, 18-22. szám)
1886-05-02 / 18. szám
503 504 hártya-érzéstelenség áll elő. Igen sok esetben a segéd felesleges; én eddig a szaruhártya étetését még minden esetben a bulbus rögzítése nélkül végeztem. Csekély figyelemmel hamar megtanuljuk az izzó csúcsot úgy helyezni az érintendő felületre, hogy hamarább végezzük el az etetést, sem mint a betegnek ideje volna szemét megmozdítani. Ha arról volna szó, hogy nagyobb szaruhártya-területet étessünk (mint pl. nagy ulcus serpenst), vagy ha fontos, hogy vonalszerű étetés végeztessék, amidőn az izzó kacs a görbült fekélyszél hosszában vezettetik pl. uscus rodens-nél, vagy ha oktalan egyénnel, vagy gyermekkel volna dolgunk, úgy legtanácsosabbnak tartom a pillatartót alkalmazni és a szemteket a rögzítő csipeszszel rögzíteni. Ez pedig annál könyebben történhetik, minthogy a beteg a cocain hatása alatt sem fájdalmat, sem meleget nem érez. Előfordult már nálam, hogy a beteg, ki a műtéttől eleinte vonakodott, annak befejezése után absolute nem tudta, hogy szemén valamit végeztem. Csak mióta a cocainnal kapcsoltatik össze a galvanocaustika, lett belőle oly kezelés, melyet járó betegeknél ép úgy minden nehézség nélkül alkalmazhatunk, mint pl. kénsavas rézzel való touchírozást. Utóbbi behatás minden körülmény közt még sokkal kellemetlenebb a betegnek, mint az izzó platinsodronynyal végzett legalaposabb etetés. Az utókezelés a lehető legegyszerűbb. Ha a conjunctiván végezem az étetést, úgy a beteget minden további utasítás nélkül magára hagyom. A szaruhártyán végzett etetés után egyszerű védőkötést alkalmazok, s még eddig mind az eseteimet, egynek kivételével, midőn a beteg Siklósy tagtárs úr osztályán feküdt, ambulatorbre kezeltem. Tekintetbe veendő visszahatással még eddig egy esetben sem találkoztam. A betegségek, melyeknél máig a galvanocaustikát alkalmazásba vettem, a következők: elsősorban mindennemű szaruhártyafekély, azután a conjunctiva follicularis beszűrődése trachománál és végre pannus trachomatosus. Minthogy az eredmény mindig egyenlő volt, aránylag kevés pontos kortörténetet jegyeztem fel; jelenleg pedig a galvanocaustikát oly gyakran alkalmazom, hogy az egyes alkalmazást én oly kevéssé jegyzem fel, mint nem jegyzek fel egy ecsetelést. És mondhatom, hogy policlinicumi osztályomon a platinkacsap oly mindennapi eszköz, mint az ecset, vagy az idegen testek eltávolítására szolgáló tű. Mielőtt a szaruhártya-fekélyeknél nyert tapasztalataimra áttérnék, szólni akarok a trachoma galvanocaustikus kezeléséről. Ezeket csak úgy kezeltem, hogy a nagyobb folliculusokat egyenként égettem ki. A conjunctiván nagyobb felületen etetéseket sohasem végeztem. Ahol számos folliculus volt egy sorban, azokat gyakran vonalanként égettem ki. Sohasem láttam utána roszindulatú visszahatást fellépni, még kevésbé zsugorodást a nyálkahártyán, vagy a tarsuson. Más kérdés az, hogy ezen eljárással a beteg állapotán lényegesen javítunk-e. Erre azzal felelhetek, hogy ezáltal a körfolyamatra lényegesen nem hatunk, és oly kevéssé, mint a régóta alkalmazott módszerrel nem, hogy a folliculust felszúrták és tartalmát kinyomták. Szemészeti iratokban még gyakran találkozunk azon nézettel, hogy a trachoma-folliculus a trachomás körfolyamat tulajdonképeni kóros terménye, s hogy minden folliculus a környező nyákhártyára folytonos ingerképen hat, úgy hogy a folliculus elpusztítása akár gyorsan, akár a rézpálczikával lassan a gyógyulás conditio sine qua nonja. Míg Arit régi nézetének hódoltunk, hogy létezik egy tiszta follicularis trachoma, megkülönböztetésül a chronikus klenorrhoeatól, addig ezen felvétel jogosult volt. Ma általánosan el van ismerve, hogy az idült fertőző szembetegségek minden faja azonos és a kórboncztan a kórodailag megfigyelt tényekkel egybehangzólag megtanított arra, hogy nemcsak folliculus-alakú lymphoid beszűrődés fordul elő, hanem diffus, az egész nyákhártyára elterjedő is. Esetekben, melyeket górcsőileg vizsgálhattam, ki tudtam mutatni, hogy ugyanoly lymphoid sejtfelhalmozódások, mint amilyenek a folliculusokban és a conjunctiva hámja alatt vannak, léteznek a tarsusban, sőt a Meybom-mirigyek hólyagosái közt is. Ezért, eltekintve más inconvenientiáktól, akkor sem szűnnék meg a szempillák trachomás degeneratiója, ha sikerülne is a conjunctiva egész felületét elpörkösíteni. A boncztani leletekből tehát már a priori következik, hogy a folliculus legsikerültebb elroncsolása sem folyhat be lényegesen a trachomatosus körfolyamat előrehaladására. Ezért egyedül álló folliculusok kiégetését most már csak inkább tanulmány kedvéért végzem, s mivel meg vagyok győződve, hogy a beavatkozás a betegre nézve teljesen lényegtelen. Sokkal nagyobb haszonnal jár a galvanocaustikus kezelés pannus trachomatosusnál. A trachoma legfontosabb és legkellemetlenebb szövődménye a szaruhártya pathologikus edényképződése. Therapeutikus tekintetben ezen kísérő tüneményeken igen keveset tehetünk. Igaz, hogy igen sok esetben a pannus magától is elmúlik, ha a közhártya-bántalom javul, s gyakran látunk feltisztulni meglehetős sűrű pannust közönséges rézkezelés mellett. Azonban ott kezdődik az orvos zavara, midőn a bulbus is lobosan izgatott; ha ciliaris injectio van jelen, a pannosus szaruhártyán (rendesen a centrumban) beszűrődések, fekélyek képződnek, ha a rendkívül edénydús és átázott szaruhártya a belszemi nyomás folytán edtatikussá válik. Ily esetekben, midőn orvosi és patiens kétségbe esik, a beteg a kénsavas rézzel való érintést (touchirozást) rendesen nem tűri, s most az orvos úgynevezett exspectatív eljárást foganatosít, mialatt a beteget atropinnal, borogatásokkal stb. kezeli. Sok orvos sebészi beavatkozáshoz nyúl és vagy scarificálja az edényeket, vagy végzi a nem egészen veszedelem nélküli peritomiát, kivág t. i. egy köthártya-gyűrűt a szaruhártya körül. Utóbbi időben egy magyar orvos, Feuer ezredorvos ajánlotta ily esetekben a köthártya touchírozását »lapis mitigatus« pálczikával, mert ezzel csak a köthártyát etetjük és elháríthatjuk, hogy a gyógyszerből a szaruhártyára is kerüljön valami. A sequirity-forrázat használatát most már nagyobbrészt abban hagyták; ennek alkalmazását csak ott ajánlanám, midőn a beteg kórházi kezelésben részesül és a közhártyák már ínszerű elfajulást szenvedtek. Meg vagyok győződve, hogy ily esetekben a szaruhártya galvanocaustikus kezelése ép oly kíméletes, mint hathatós gyógyeljárás. Ugyan még csak egyszer alkalmaztam ugyanazon egyén mindkét szemén, de fényes eredményt értem el. Ez egy 18 éves fiatalember volt Horvátországból, ki mindkét szembeli trachomával és sűrű panasszal jött kezelésem alá. A bal szemen vastag edénynyaláb emelkedett ki a felső szaruhártya-szegélyen, a szaruhártya középpontja erősen beszűrődött, felületes anyaghiányokkal, a hártya az ectasia kezdetén, a jobb szaruhártyán számos anyaghiány, sűrű pannus, mely azonban nemcsak a felső szegélytől, hanem minden oldalról húzódott a szaruhártya felületére. A látóképesség mindkét szemen oly rész volt, hogy beteget vezetni kellett. A galvanocaustikus kezelést a bal szemen kezdtem meg, mivel könyebben férhettem hozzá a pannosus edényekhez, ezeket a szaruhártyán egy vonalban égettem ki, párhuzamosan a felső szegélylyel. A feltisztulás meglepő gyorsan haladt előre, a pannus rövid idő múlva teljesen eltűnt. Ma a cornea egy centrális folt kivételével teljesen tiszta, ennek megfelelő a látóképesség. A másik szemen a szokásos kezelés szerint jártam el, már az ellenőrzés végett is, s mivel a sűrű pannus miatt a galvanocaustikától nem vártam valami különös eredményt. Azután még egy negyed évig etettem kénsavas rézzel, anélkül, hogy a szaruhártyán valami kedvező eredményt láttam volna. A beteg sürgető kérései folytán hallgatóim jelenlétében a galvanocaustikához fogtam és számos edénytörzset égettem ki a corneán ; egy vastag edénytörzset, mely a conjunctiva alatt vonult és a pannusban elágazódott, a sclera területén égettem ki, az izzó sodronyt t. i. a conjunctiván keresztül a scleráig nyomván. Ma ezen cornea is már majdnem teljesen feltisztult. Hozzáteszem még, hogy a kénsavas rézzel való érintés már az égetés utáni 3-dik napon folytatható volt. Ebből látható, hogy mily értékes lehet a galvanocaustikus módszer ily kétségbeejtő esetekben, annál is inkább, mivel semmi ártalommal nem jár, tehát a legkíméletesebb sebészi beavatkozás. Én részemről még többre becsülöm a scarificatiónál is, mert utóbbinál a metszési sebeken át mindig előállhat a szaruhártya mélyebb lemezeinek fertőzése, ami a galvanocaustikánál ki van zárva. Továbbá a galvanocaustikával pár perc alatt sok szaruhártya - edényt pusztíthatunk el, s műtét közben a vérzés nem tartóztat, mi a scarificatióval szemben nagy előnyt képez. És most áttérve a galvanocaustika gyógyhatására fekélyes szaruhártya-bántalmaknál, 8 esetet hozok fel, melyeket mint legalkalmasabbakat kikerestem a gyógykezeltek közül és a legfontosabb adatokkal elláttam. Pontos kórtörténetek felolvasásától annál is inkább megkímélhetem a tisztelt egyletet, mivel a fődolog t. i. az izzó hőnek kedvező hatása mind az eseteimnél oly gyors és