Orvosi Hetilap, 1886. május (30. évfolyam, 18-22. szám)

1886-05-02 / 18. szám

503 504 hártya-érzéstelenség áll elő. Igen sok esetben a segéd felesleges; én eddig a szaruhártya étetését még minden esetben a bulbus rögzítése nélkül végeztem. Csekély figyelemmel hamar megtanul­juk az izzó csúcsot úgy helyezni az érintendő felületre, hogy hamarább végezzük el az etetést, sem mint a betegnek ideje volna szemét megmozdítani. Ha arról volna szó, hogy nagyobb szaru­­hártya-területet étessünk (mint pl. nagy ulcus serpenst), vagy ha fontos, hogy vonalszerű étetés végeztessék, amidőn az izzó kacs a görbült fekélyszél hosszában vezettetik pl. uscus rodens-nél, vagy ha oktalan egyénnel, vagy gyermekkel volna dolgunk, úgy legta­nácsosabbnak tartom a pillatartót alkalmazni és a szemteket a rögzítő csipeszszel rögzíteni. Ez pedig annál könyebben történhetik, minthogy a beteg a cocain hatása alatt sem fájdalmat, sem mele­get nem érez. Előfordult már nálam, hogy a beteg, ki a műtéttől eleinte vonakodott, annak befejezése után absolute nem tudta, hogy szemén valamit végeztem. Csak mióta a cocainnal kapcsol­­tatik össze a galvanocaustika, lett belőle oly kezelés, melyet járó betegeknél ép úgy minden nehézség nélkül alkalmazhatunk, mint pl. kénsavas rézzel való touchírozást. Utóbbi behatás minden körül­mény közt még sokkal kellemetlenebb a betegnek, mint az izzó platinsodronynyal végzett legalaposabb etetés. Az utókezelés a lehető legegyszerűbb. Ha a conjunctiván végezem az étetést, úgy a beteget minden további utasítás nélkül magára hagyom. A szaruhártyán végzett etetés után egyszerű védő­kötést alkalmazok, s még eddig mind az eseteimet, egynek kivételével, midőn a beteg Siklósy tagtárs úr osztályán feküdt, ambulatorbre kezeltem. Tekintetbe veendő visszahatással még eddig egy esetben sem találkoztam. A betegségek, melyeknél máig a galvanocaustikát alkalma­zásba vettem, a következők: első­sorban mindennemű szaruhártya­­fekély, azután a conjunctiva follicularis beszűrődése trachománál és végre pannus trachomatosus. Minthogy az eredmény mindig egyenlő volt, aránylag kevés pontos kortörténetet jegyeztem fel; jelenleg pedig a galvanocaustikát oly gyakran alkalmazom, hogy az egyes alkalmazást én oly kevéssé jegyzem fel, mint nem jegy­zek fel egy ecsetelést. És mondhatom, hogy policlinicumi osztályo­mon a platinkacs­ap oly mindennapi eszköz, mint az ecset, vagy az idegen testek eltávolítására szolgáló tű. Mielőtt a szaruhártya-fekélyeknél nyert tapasztalataimra áttér­nék, szólni akarok a trachoma galvanocaustikus kezeléséről. Ezeket csak úgy kezeltem, hogy a nagyobb folliculusokat egyenként éget­tem ki. A conjunctiván nagyobb felületen etetéseket sohasem végeztem. Ahol számos folliculus volt egy sorban, azokat gyakran vonalanként égettem ki. Sohasem láttam utána roszindulatú visszahatást fellépni, még kevésbé zsugorodást a nyálkahártyán, vagy a tarsuson. Más kérdés az, hogy ezen eljárással a beteg álla­potán lényegesen javítunk-e. Erre azzal felelhetek, hogy ezáltal a körfolyamatra lényegesen nem hatunk, és oly kevéssé, mint a régóta alkalmazott módszerrel nem, hogy a folliculust felszúrták és tartalmát kinyomták. Szemészeti iratokban még gyakran talál­kozunk azon nézettel, hogy a trachoma-folliculus a trachomás kör­folyamat tulajdonképeni kóros terménye, s hogy minden folliculus a környező nyákhártyára folytonos ingerképen hat, úgy hogy a folliculus elpusztítása akár gyorsan, akár a rézpálczikával lassan a gyógyulás conditio sine qua nonja. Míg Arit régi nézetének hódol­tunk, hogy létezik egy tiszta follicularis trachoma, megkülönböz­tetésül a chronikus klenorrhoeatól, addig ezen felvétel jogosult volt. Ma általánosan el van ismerve, hogy az idült fertőző szem­­betegségek minden faja azonos és a kórboncztan a kórodailag megfigyelt tényekkel egybehangzólag megtanított arra, hogy nem­csak folliculus-alakú lymphoid beszűrődés fordul elő, hanem diffus, az egész nyákhártyára elterjedő is. Esetekben, melyeket górcsőileg vizsgálhattam, ki tudtam mutatni, hogy ugyanoly lymphoid sejtfel­halmozódások, mint amilyenek a folliculusokban és a conjunctiva hámja alatt vannak, léteznek a tarsusban, sőt a Meybom-mirigyek hólyagosái közt is. Ezért, eltekintve más inconvenientiáktól, akkor sem szűnnék meg a szempillák trachomás degeneratiója, ha sike­rülne is a conjunctiva egész felületét elpörkösíteni. A boncztani leletekből tehát már a priori következik, hogy a folliculus leg­sikerültebb elroncsolása sem folyhat be lényegesen a trachomatosus körfolyamat előrehaladására. Ezért egyedül álló folliculusok kiége­tését most már csak inkább tanulmány kedvéért végzem, s mivel meg vagyok győződve, hogy a beavatkozás a betegre nézve telje­sen lényegtelen. Sokkal nagyobb haszonnal jár a galvanocaustikus kezelés pannus trachomatosusnál. A trachoma legfontosabb és legkellemet­­­lenebb szövődménye a szaruhártya pathologikus edényképződése. Therapeutikus tekintetben ezen kísérő tüneményeken igen keveset tehetünk. Igaz, hogy igen sok esetben a pannus magától is elmú­lik, ha a közhártya-bántalom javul, s gyakran látunk feltisztulni meglehetős sűrű pannust közönséges rézkezelés mellett. Azonban ott kezdődik az orvos zavara, midőn a bulbus is lobosan izgatott; ha ciliaris injectio van jelen, a pannosus szaruhártyán (rendesen a centrumban) beszűrődések, fekélyek képződnek, ha a rendkívül edénydús és átázott szaruhártya a belszemi nyomás folytán edtati­­kussá válik. Ily esetekben, midőn orvos­i és patiens kétségbe esik, a beteg a kénsavas rézzel való érintést (touchirozást) rendesen nem tűri, s most az orvos úgynevezett exspectatív eljárást foganatosít, mialatt a beteget atropinnal, borogatásokkal stb. kezeli. Sok orvos sebészi beavatkozáshoz nyúl és vagy scarificálja az edényeket, vagy végzi a nem egészen veszedelem nélküli perit­o­­miát, kivág t. i. egy köthártya-gyűrűt a szaruhártya körül. Utóbbi időben egy magyar orvos, Feuer ezredorvos ajánlotta ily esetekben a köthártya touchírozását »lapis mitigatus« pálczikával, mert ezzel csak a köthártyát etetjük és elháríthatjuk, hogy a gyógyszerből a szaruhártyára is kerüljön valami. A sequirity-forrázat használatát most már nagyobbrészt abban hagyták; ennek alkalmazását csak ott ajánlanám, midőn a beteg kórházi kezelésben részesül és a közhártyák már ínszerű elfajulást szenvedtek. Meg vagyok győződve, hogy ily esetekben a szaruhártya galvanocaustikus kezelése ép oly kíméletes, mint hathatós gyógyeljárás. Ugyan még csak egyszer alkalmaztam ugyanazon egyén mindkét szemén, de fényes ered­ményt értem el. Ez egy 18 éves fiatal­ember volt Horvátország­ból, ki mindkét szembeli trachomával és sűrű panas­szal jött keze­lésem alá. A bal szemen vastag edénynyaláb emelkedett ki a felső szaruhártya-szegélyen, a szaruhártya középpontja erősen beszűrődött, felületes anyaghiányokkal, a hártya az ectasia kezdetén, a jobb szaruhártyán számos anyaghiány, sűrű pannus, mely azonban nem­csak a felső szegélytől, hanem minden oldalról húzódott a szaru­hártya felületére. A látóképesség mindkét szemen oly rész volt, hogy beteget vezetni kellett. A galvanocaustikus kezelést a bal szemen kezdtem meg, mivel könyebben férhettem hozzá a panno­sus edényekhez, ezeket a szaruhártyán egy vonalban égettem ki, párhuzamosan a felső szegélylyel. A feltisztulás meglepő gyorsan haladt előre, a pannus rövid idő múlva teljesen eltűnt. Ma a cornea egy centrális folt kivételével teljesen tiszta, ennek meg­felelő a látóképesség. A másik szemen a szokásos kezelés szerint jártam el, már az ellenőrzés végett is, s mivel a sűrű pannus miatt a galvanocaustikától nem vártam valami különös eredményt. Azután még egy negyed évig etettem kénsavas rézzel, anélkül, hogy a szaruhártyán valami kedvező eredményt láttam volna. A beteg sürgető kérései folytán hallgatóim jelenlétében a galvano­­caustikához fogtam és számos edénytörzset égettem ki a corneán ; egy vastag edénytörzset, mely a conjunctiva alatt vonult és a pannusban elágazódott, a sclera területén égettem ki, az izzó sodronyt t. i. a conjunctiván keresztül a scleráig nyomván. Ma ezen cornea is már majdnem teljesen feltisztult. Hozzáte­szem még, hogy a kénsavas rézzel való érintés már az égetés utáni 3-dik napon folytatható volt. Ebből látható, hogy mily értékes lehet a galvanocaustikus mód­szer ily kétségbeejtő esetekben, annál is inkább, mivel semmi ártalommal nem jár, tehát a legkíméletesebb sebészi beavatkozás. Én részemről még többre becsülöm a scarificatiónál is, mert utób­binál a metszési sebeken át mindig előállhat a szaruhártya mélyebb lemezeinek fertőzése, ami a galvanocaustikánál ki van zárva. Továbbá a galvanocaustikával pár perc­ alatt sok szaruhártya - edényt pusztíthatunk el, s műtét közben a vérzés nem tartóztat, mi a scarificatióval szemben nagy előnyt képez. És most áttérve a galvanocaustika gyógyhatására fekélyes szaruhártya-bántalmaknál, 8 esetet hozok fel, melyeket mint leg­alkalmasabbakat kikerestem a gyógykezeltek közül és a legfonto­sabb adatokkal elláttam. Pontos kórtörténetek felolvasásától annál is inkább megkímélhetem a tisztelt egyletet, mivel a fődolog t. i. az izzó hőnek kedvező hatása mind az eseteimnél oly gyors és

Next