Orvosi Hetilap, 1886. június (30. évfolyam, 23-26. szám)

1886-06-06 / 23. szám

Budapest, 1886. 23. sz . Junius 6. 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : h­e­l­y­b­e­n és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ■JToni s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. HARMIN­CZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tar­tat.­óm . Mátrai Gábor tr. Közlemény az egyetemi élet- és kórvegytani intézetből. A cystinuriáról. — Puky Ákos m.­tanár és főorvos »Erzsébet­­kórház«-i sebészi osztályának I. évi kimutatása 1885-ről. (Folytatás.) — A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1886. évi május 29-dikén. Navratil Imre tr., nyílt alszártörés gyógyult esete. Morelli Károly tr., veleszületett nyaki tömlő. Portik Ottó tr., friss készít­mény szívbajban meghalt férfiból. Babes Viktor tr., egyes kórszövettani módszerekről. — Könyvismertetés. Die Epistaxis und ihre Be­handlung vom rhino-chirurgischen Standpunkte. — Lapszemle. Inhüvely-hygromákról. Tárcza: Marschalkó Tamás tr. A lipiki hévvíz pharmacodynamikus hatásáról annak, külső és belső alkalmazásánál. (Folytatás.) — Heti szemle. Pasteur intézetének telke. Egészségügyi kérdések orvosszigorlók­­számára. Trachoma-járvány Makón. A Biaritzban tartandó nemzetközi hydrologiai és climatologiai congressus által tanulmányozásra ajánlott kérdések. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény az egyetemi élet- és kórvegytani intézetből. Közli Mátrai Gábor tr. tanársegéd. A cystinuriáról. A cystin 1810-ben Wollastont­ által fedeztetett fel egy húgy­hólyagkőben, ki azt »cysticoxyd« névvel nevezte el. Wollaston még azt hitte, hogy kizárólag csak köveknek képezi alkotórészét; azonban később nemcsak ilyen alakban, hanem még sokkal gyakrabban mint ahúgy üledéke találkoztak vele, így Prout* *) 1824-ben mutatta ki először a húgyban olyan egyénnél, kinek vizeletében azelőtt kiürített cystinkő volt található. Végre R. Willis3) oldott állapotban találta azt a húgyban olyan egyénnél, kinél cystinkő nem volt soha­sem jelen. Azóta a cystinuriának e 3 különböző alakjával már több­ször találkoztak, mindamellett olyan gyéren, hogy e bántalmat méltán ritkaságnak lehet tekinteni. Cantania­ pár évvel ezelőtt megjelent munkájában 59 eddig észlelt­ esetet említ. A húgykövek között is rendkívül ritkák a cystinkövek. Beneke Hunternek museumában 1850-ben 649 húgykő közt 3 cystin­­követ talált; Lerry d'Etiolles 1100 húgykő közt 6-ot; Ivanchich 300-ra 1-et; Dumreicher 105 közt 4-et. Az életbúvárok figyelme fel lévén szólítva ily módon ez új anyagra, kutattak mindenfelé utána és nem eredménytelenül, mert Scherer5 * 7 8) egy typhusban meg­halt iszákosnak májában, Gamgee és Dewar*) néhány esetben az izzadtságban találták azt fel, Owen Rees a kutyánál — és szerinte ott sokkal gyakoribb, mint embernél —, végre Cloetta’) a marha veséjéből kisajtolt nedvben találta. A cystin vegyileg különösen bő kéntartalma által tűnik ki (26-44 °/o). Vegyi összetétele a régibb munkákban C3 H7 NSQ2, azonban Kü­zs­ legújabb nagy pontossággal kivitt analysisei szerint ez hibás, mert egy parány könenynyel kevesebb van benne. Sze­rinte tehát ez a vegyi képlete: C3 H6 NSO2. Hatszögű táblák­ban, vagy 6-oldalú színtelen hasábokban jeged, melyek vízben, alkohol, aether, híg eczetsavban és borkősavban nem, ásványsavakban, oxálsav, alkálik, de különösen ammóniákban és szénsavas K, vagy Na-ban könnyen oldódnak, de szénsavas ammóniákban nem.­Olda­taiból közönbösítés által lehet ismét kijegeszítni, így a lúgos oldatból különösen eczetsavval, míg a savanyú oldatokból különö­sen szénsavas ammóniákkal eszközölt óvatos közönbösítés által lehet ismét kicsapni. Oldatát ioou-nál lepárolva, a cystin könyen el­bomlik. A regeczes cystin rendesen az edény oldalára és fenekére tapad, úgy mint azt a húgysavnál látjuk. Platin-lemezen a láng felett meggyulad, s kékes-zöld lánggal ég el, mely alkalommal erős, az égő zsírhoz hasonló szagot terjeszt. Synthetikus úton elő­állítása még nem sikerült. Állítólag a fehérnyéből képződik, de mi módon, az teljesen ismeretlen. Vegyi kémhatásai mind kéntartalmán alapulnak, mely (H2S) alakban könyen leválasztható. Ugyanis erős KOH-hal főzve, szétesik ammóniákra, H2S és uvitinsavra, vagy némelyek szerint még oxálsav és CO2 -ra, miért is azt egy amido­savnak’) lehet tekinteni, ezen összetétellel. —NH2 CH3—C—COOH — SH Hogy ha alkalikus oldatát főzzük és azután egy csepp nitro­­prussidnatrium-oldatot adunk hozzá, akkor ibolya színt vesz fel az oldat, hogy ha pedig az alkalikus oldathoz pár csepp eczet­­savas ólmot adunk és azután főzzük, akkor az egész oldat fekete lesz a képződött ólomkénegtől. Ez a reactio a legbiztosabb és leginkább használtatik. Egy cseppet ezen alkalikus oldatból ezüst edényben melegítve, ezüst kénegből álló fekete folt marad vissza. Baloldali körsarkítással bir és pedig Külz szerint (a)D­­--142°, Mauthner szerint (6­8 — 200 gm. oldva 100 kcm. sósavban) [a)D— —205-86'’ 2). 1) Báumann és Preusse. Zeitschrift f. phys. Chemie. Bd. 5. S. 309. 2) HoppeSeyler. Lehrbuch d. phys. Chemie. 23 *) Philosophical transactions. London. 1810. p. 223. 2) Behandlung d. Krankh. des Magens u. Harnorg. Deutsch v. Krupp. 1843. 3) Krankheiten d. Harncyst. Deutsch. 1841. 4) Spec. Patholog. u. Therapie d. Stoffwechselkrankheiten. Bd. III. 5) Virchow’s Archiv. X. 228. °) Journal of Anat. a Physiol. V. 142. 7) Liebig’s Annalen. 99. Bd. 289. 8) Zeitschrift f. Biologie. Bd. 20.

Next