Orvosi Hetilap, 1886. július (30. évfolyam, 27-30. szám)

1886-07-04 / 27. szám

Budapest, 1886, 27. sz. Julius 4. ELŐFIZETÉSI ÁR­­helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. •ITONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. H ARMIN CZADIK 2 YFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Róna Sámuel tr. Tanulmány Schwimmer Ernő ny. rk. tanár és kórházi főorvos bőrgyógyászati osztályáról. Dermatitis exfoliativa s. pityriasis rubra. — Korányi Sándor: Egy házinyúl nyak-ütereinek változatai. Közlemény Mihalkovics Géza tr. egyetemi tanár boncztani intézetéből. — Puky Ákos m.­tanár és főorvos »Erzsébet-kórház«-i sebészi osztályának I. évi kimutatása 1885-ről. (Folytatás.) — Rottenbiller János tr. Az angyalföldi m. kir. országos elmebeteg-ápoldából. Az aggsági elmezavarról. (Vége.) — Könyvismertetés. Die Harn­beschwerden, ihre Ursachen und Wirkungen, sowie ihre Behandlung. Von Dr. Gustav Seydel. — Lapszemle. A májcsonkolásról. Tárcza : Heti szemle. A törvényszéki orvostani intézet. A gyógyköltségek behajtása és fedezése. Pasteur veszettség­ elleni védoltásainak statistikája. A coffein húgyhajtó hatása. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1886-dik évi julius-decemberi folyamára. — Pályázatok. Tanulmány Schwimmer Ernő ny. rk. tanár és kórházi főorvos bőrgyógyászati osztályáról. Dermatitis exfoliativa s. pityriasis rubra.'1') Róna Sámuel ír-tól. Súlyos önszenvi, mondjuk, önálló és nem következmény gya­nánt fellépő kóralakot hallunk tanszékekről tárgyalni, olvasunk tankönyvekben és szaklapokban leírva »dermatitis exfoliativa« vagy »pityriasis rubra« név alatt. Magam is leírtam 1883-ban az »Orvosi Hetilap «-ban* 2 *) »pityriasis rubra Devergie« név alatt egy bőrbeteg­séget, melyet igen tisztelt volt főnököm, Schwimmer tanár úr szí­vességéből észleltem és kezeltem; de már akkor kifejtettem érte­kezésemben, hogy a pityriasis rubra tana még befejezve nincsen, hogy sok és alapos észlelés kell még ahhoz, hogy annak tanában most előforduló ellentétek kiegyenlítve legyenek, hogy azután tisz­tán álljon előttünk a homályos betegség. Ezen közleményem óta figyelemmel kísértem a bőrnek mind­azon kórállapotait, melyek azon cathegoriába tartoznak, hogy a bőr­gyógyászok mai álláspontja szerint a pit­­rubra, vagy amint azt sokan hívják, a dermatitis exfoliativa eseteihez sorozhatók, figyelem­­mel kísértem az egész idevágó irodalmat, hogy így saját tapaszta­lataimmal egybevetve az elsoroltakat, biztos tájékozást szerezzek magamnak a kór felől. Támogatott ezen törekvésemben általam nagyrabecsült és igen tisztelt volt főnököm, Schwimmer tanár úr, akinek kórházi osztályán és ambulatóriumán tettem idevágó észle­­leteimet, támogatott különösen azáltal, hogy saját álláspontjától és auctoritásától teljesen függetlenül engedte meg tanulmányom be­fejezését. Imént jelzett kutatásaim eredménye lényegesen eltér másoké­tól. Szerény tapasztalataim szerint a pityriasis rubra tana ingová­nyos talajon nyugszik, mert tényleg a tévedéseknek és hibás ész­leleteknek egész lánczolatán alapszik. A következőkben lesz szeren­csém kimutatni ezen tévedéseket és azt hiszem, azt is kifejteni, mit kell ma a szerzők dermatitis exfoliativája alatt értenünk és mennyiben van létjogosultsága a szerzők pityriasis rubrájának mint önálló kóralaknak. A pityriasis rubra is, mint sok más bőrbetegség Hebrának­­ köszöni elismertetését, jóllehet voltak előtte is, kik e néven már önálló kóralakot értettek. Sok véletlen összetalálkozása okozta azt, hogy Hebra lett a dermatológia reformátora és az ő nevéhez fűződik annak a dicsősége. Az ő rendszere, tisztán kórboncztani alapon felépülve, kevés kivétellel világszerte dominálta a helyzetet és az ő pityriasis rubrája is nevével összeforrva és auctoritásától támogatva járta be az egész világot. Veleszületett tehetségénél fogva, mint mindent, úgy ezen kóralakot is markáns vonásokkal, szűkremért definitióval jellemezte. Definitiója a következő: A pit. rubra oly bőrbetegség, mely egész tartama alatt csak állandóan intensív barna-vörös festenyzettség által kísértetik, jelen­tékeny infiltratio, görcse és varképződés nélkül, mely csekély visz­ketést, ez meg ismét excoriatiót okoz, ritkán támad meg egyes bőrrészletet, hanem legtöbbnyire az egész köztakarót elborítja. A vörösség ujjnyomásra sárga lesz, a felső epidermis-rétegek foly­tonos leválása által a bőr vékony, fehér, lazán tapadó pikkelyek­kel fedett. A beteg részlet magasabb hőfokot mutat, mint az ép. Hebra 14 esetet, de kezdetén egyet sem észlelt. A hámfoszláson és excoriatiókon kívül a vörös foltterület más rendellenességet nem mutatott. Az általa észlelt esetek mind halálosak voltak. Hebra leírásából tehát a pityriasis rubrában makacs felületes dermatitisre ismerünk, mely a Casenave-féle eczema squammosum-hoz nagyon hasonlít; de ahhoz Hebra szerint azért nem sorozható, mert az eczemánál állítólag sohasem hiányzó nedvezést és hólyagképződést ezen esetekben nem észlelte. Hebra ezenkívül csak idült és csak halálos kimenetelű pityriasis rubrát vesz fel és csodálkozik azon, hogy Devergie felvesz heveny ala­kot is. Hogy Hebrának pit. rub.-ja dermatitis, bizonyíttatik az állandó vérbőség és csekély infiltratio által, mely ujjnyomásra el­­sárgul. Újjnyomásra ugyanis tudvalevőleg a vér visszaszoríttatik a *) Handbuch der spec. Pathologie u. Therapie, 1860. II. köt. 322. old 27 *) Előadatott a m. kir. orvosegylet 1886. martius 27-diki ülésén. 2) L. »Orvosi Hetilap« 1883. évfolyamát.

Next