Orvosi Hetilap, 1886. augusztus (30. évfolyam, 31-35. szám)

1886-08-01 / 31. szám

/ S93 is, bilaterális deviatió támad, még­pedig rendesen arra, a­honnan a külső megzavaró hatás kiindul. Innen van az, hogy ha hirtelen fény villan fel látóterünkben, vagy szokatlan hang, vagy szag támad körülünk, akaratlanul a külső hatás forrása felé fordul tekintetünk. Közönséges ép viszonyok között . Szakadatlan reflex-hatásokat egyensúlyban tartja az akarat fékező hatása. E betegeknél, hol az associáló centrum aesthesodikus állománya túlságos izgalomban van, csak szűk határok között bír azok felett uralkodni, így magyarázható az, hogy aránylag csekély féloldali fény-, hang-, szag-, íz-, hő-, vagy mechanikai hatásra megbomlik az egyensúly az associáló centrum­ban és részint bilateralis szem-deviatiók, részint bilateralis szem­­teke­rezgés az eredmény. Közönséges ép viszonyok között észre sem veszszük a reflex-hatások egyetemes és szakadatlan működését. A fenn jelzett kóros állapotok alkalmasak az együtthatás részle­teinek feltárására. A szemmozgás associáló idegcentrumnak e reflex kapcsolatai közül kétségtelenül legfontosabb az acustikus reflex-kapcsolat. Ha ez megbomlik — mint vivisectiók mutatják — azonnal lehetet­lenné válik a két szem együttmozgása is. Mindjárt következnek utána a retina reflex-kapcsolatok. Ezeknek azonban távolról sincs oly nagy szerepük az associáló centrum működésének fenntartásá­ban. Házinyúlnál az optikus átmetszése után az associált szem­mozgások egészen szabatosan működnek. A többi reflex-kapcso­latok jelentősége az associáló centrum működésére még alárendel­­tebbek, de létezésük a fenntebbi észleletekből kiviláglik, valamint physiologiai rendeltetésük is megérthető. Felfogásom szerint, érdekes világot derítenek továbbá a fenntebbi reflex-kísérletek a nystagmus genesisére is, s kiindulásul szolgálhatnak arra, hogy e sajátszerű sokoldalú kórtüneménynek, mely sokszor minden morphologiai változás nélkül önállólag, másszor agyi, nyúltagyi, látó és halló szervi bajok résztüneménye gyanánt lép fel, keletkezésére nézve egy egységes szempontból lehessen magyarázatot keresni. .A fennebbiek folytán ugyanis világos, hogy a szemmozgás associáló közép agyi centrum a maga centrifugális berendezésével a hat szem mozgató ideggel és 12 szemizommal, valamennyi bilate­ralis érző ideg-végkészülékkel különböző jelentőséggel ugyan, de reflex-kapcsolatban áll. Az ezen peripherikus ideg végkészülékekből kiinduló direkt, vagy közti állomásokkal megszakított centripetal pályák azok, melyek hozzák a test két oldaláról egyenletes erélyes­­séggel a megfelelő kü­lvilági inger gerjesztette izgalmakat más associáló centrumhoz, melynek eredménye épen a szemizmok bila­terális egyensúlya. Morphologikus elváltozások nélkül is — mint a szóban forgó hystero-epileptikáknál — jöhet olyan állapotba az egyetemes associáló mechanismus, hogy a peripheriát érő oly ingerek, melyek rendesen hatástalanok, megzavarják a bilaterális egyensúlyt. Még inkább előállhat ez egyensúlyzavar akkor, midőn ama fon­tosabb centripetál pályák menetén tetemesebb morphologikus el­változások keletkeznek. Ez egyensúlyzavar épen úgy, mint más működés-zavar bizonyos mértékben még physiologiai határok között compensálható. Egy bizonyos mértéken túl azonban nem, és akkor keletkeznek az abnormis szemmozgások. Midőn tehát valamely szem­­teke­rezgés körfészkét ki akarjuk kutatni az associáló centrum mozgató központjain és pályáin kívül, figyelembe kell vennünk az egyes érző ideg-végkészülékeket és az azokból centripetal irányban vonuló pályameneteket. Jelen czikk szűk keretében nincs tér arra, hogy e felfogást az eddigi szétszórt kórodai és kórboncztani tapasz­talatokkal egybevethessük, ez alkalommal csak jelezni kívántam azt, másszorra hagyván fel annak ez irányban bővebb keresztülvitelét. Közlemény Korányi Frigyes t­r. kir. tanácsos egyetemi belgyógyászati korodájából. Adatok a calomel húgyhajtó hatásához. Terra, Pál, tr. kórodai gyakornoktól.1) (Folytatás.) V. eset. R. M., 23 éves, varrónő, 15 éves korában először volt sokizületi csata, mely azóta többször ismétlődött, utoljára 4 hónap előtt. Több ízben vért köpött. 1877. óta szenved szív­dobogásban, korodánkon több ízben megfordult. Legutóbb két hónappal felvétele előtt alsó végtagjai megdagadtak, hasa növe­kedni kezdett, májtáji fájdalmak jelentkeztek, köhögés és nehéz­légzés kiséretében. Felvételekor, 1886. május 8-dikán, következők találtattak. Az ajkak, arcz­oyanotikusak, a külső torkolati visszerek csekély indulatiót mutatnak. A mellkas a szívtájnak megfelelőleg kissé elődomborodott. Légzés nehezített, perczenkint 30. Szív­­csúcslökés a 6—7. borda közt a bimbóvonalon kívül látható és tapintható, elterült, elég erős. Pulsus kicsi, rendetlen. A has tágult, feszült, hullámzást mutat, szabad hasvízkor van jelen. Alszárakon középfokú anasarca. A máj megnagyobbodott, érzékeny. Szív­­tompalat befelé a szegycsont jobb szélét 3­5 cm-el haladja túl. Szívcsúcs felett systolikus és erősebb diaszolikus zörej hallható, a pulmonalis 2 dik hangja erősen ékelt. Tüdők felett kiterjedt hurut. Vizelet kevés, húgysavjaktól zavaros, minimális fehérnyét tartal­maz. Beteg légzési nehézségei miatt álmatlan. Május 11-dikénvizelet 200 kcm. 0’i5 calomel 3-szor. » 12 »» 200 » 0'15 » » Foghús fellazult, nyálfolyás, fájdalmas, valamint a parozisok tája is. Május 13-dikán vizelet 1200 kcm. » 14 » » 2­7OO» All alatt fájdalmas mirigyek.» T 5 » » 230O Calomel elhagyatik.» 16 » » 2200» » 17 » » 160O» » 18» » 6OO» Ascites nagyon csekély, láb­vizenyő teljesen eltűnt, pulsus rendes, teltebb. Könyebben érzi magát, légzési nedélyek kisebb fokban éjjel fennállanak. VI. eset. Sz. F., 54 éves, földbirtokos. Gyermekkorában himlőt, s néhány hétig tartó váltólázat állott ki. Szeszes italokkal vissza nem élt. Jelen baja 1885. decemberben kezdődött, amidőn gyomorzavarok léptek fel, csakhamar hasa és alsó végtagjai dagadni kezdtek. Időnkint szívdobogása van. Felvételekor, 1886. május 25-dikén következők találtattak. Az arezon néhány tágult hajszáledény, ajkak kissé cyanoti­kusak, homloküterek kanyargós lefutásúak, mindkét carotis kemény köteget képez. Szívcsúcslökés az 5. bordaközben a bimbóvonalon gyengén tapintható, az orsó üterek fala merev. A has igen nagy mértékben elődomborodó, oldalain kidülledő, a köldök elsimul, bőre vizenyős, köldökalatti részében pirosan elszínesedett, oldalain tágult visszerek láthatók, falai erősen feszültek, ütögetésre minden irányban szabadon terjedő hullámzás érezhető. A has legnagyobb körfogata 138 cm. A farpofák, alsó végtagok, valamint a hát alsó részének bőre nagy fokban oedematosus. Szívtompulat a 4. bordán kezdődik, befelé a jobb szegyszélig ér. Májtompulat felső határa a parasternalis vonalban 6. borda ; aláfelé a hasfeletti már a bordaívnél kezdődő tompulattól el nem különíthető, a bal lebeny tompulata a középvonalig ér. Léptompulat a 8. bordán kezdődik, aláfelé a has oldalrészén nyerhető tompulattal foly össze, befelé a mellső hónalvonalig ér. A has felett a középvonalban a proc. xyph. alatt két plessiméternyire tompává válik a kopogtatási hang, s ilyen marad az egész has felett. Tüdők felett kiterjedt hurut. Szívcsúcs felett gyenge fúvó systolikus zörej, a palmon. 2-dik hangja ékelt. Vizelet 600 kcm., fs. 10x8, közép mennyiségű fehérnyét tartalmaz, az üledékben górcső alatt fehér vérsejtek, néhány húgycsatornácska hámsejt, továbbá vékony finoman .|­zemcsézett hyalin hengerek találhatók. Testsúlya 115­5 kgm­ 31* x­ L. OHL. 28. számát. 804

Next