Orvosi Hetilap, 1887. június (31. évfolyam, 23-26. szám)
1887-06-05 / 23. szám
13uDAPEST, 1887. ELŐFIZETÉSI ÁR :helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é kr. 23. sz. UNIUS MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyvkereskedésében. ORVOSI HETILAP. AIONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stiller Bertalan tr. Gyakorlati észrevételek a szívbetegségekről. (Folytatás.) — Hirschler Ágoston tr. Az 1883/4. tanévben észlelt mellhártyaláb esetek. (Vége.) — Sax Ágoston tr. A gánóczi gyógyfürdő. — Neuman M. József tr. Közlemény sz. Rókus-kórházi orr- és gégebetegek (Navratil I. tanár főorvos) ambulatoriumából. — Jegyzőkönyvi kivonatok a biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet 1886. évi szaküléseiből. Júniusi szakülés. Júliusi szakülés. Augustusi szakülés. — Könyvismertetés. Die namhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländer im Aufträge seiner Excellenz des k. ungarischen Ministers für Cultus und Unterricht Herrn Dr. August Trefort beschrieben von Dr. Kornél Chyzer. — Lapszemle. Syphiliticus szivneurosis. — Egyoldali galactorrhoea. — A kemény agykér endotheliomája. — Szemközti savós tömlők. Tárcza : Dirner Gusztáv tr. Úti levél. I. — Heti szemle.—Az országos közegészségi egyesület felirata. — Hollón A. tr. félszázados orvostudori jubilaeuma. — A cholera-járványok Olaszországban. — A párisi orvosi kar látogatottsága. — Felelet Antal Géza tanár úr válaszára. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet: A »Szemészet« 3. száma. Gyakorlati észrevételek a szívbetegségekről. Stiller Bertalan tr. egyetemi ny. rk. tanártól. (Folytatás.) ■ Eddig mindig szívnagyobbodásról szóltunk általánosságban. Azonban a szívnagyobbodás, vagyis a kontatás által kimutatható nagyobbodása a szívtompulatnak, különféle, sőt épen ellenkező jelentőségű lehet. A szív nagyobbodása ugyanis épúgy jelentheti boncztanilag a szívüregek tágulatát falzatainak vastagodásával vagy a nélkül. S minthogy a dilatált szív túltengett falakkal is bírhat, czélszerűnek tartom dilatatio alatt kórodai értelemben mindig azon korszakot jelölni, midőn a tágult szív, legyenek falzatai vastagabbak vagy sem, beálló gyöngeségét kezdi elárulni. Ezen a kórjóslatra nézve oly fontos különbséget maga a kopogtatás nem döntheti el; ez csak a nagyobbodást mutatja általában. Váljon azonban hypertrophia van-e jelen, mely annyit jelent, mint a fennálló kóros változás compensatióját és gyógyeszközét, vagy pedig dilatatio vagyis ezen compensatorius erőnek csökkenése, azt egyéb tünetekből kell kideríteni. Értékesnek tartom ez irányban a szívhangok gyengülését, az üteres hullám kisebbedését és puhulását és a csúcslökés eltűnését. Még mérvadóbbak természetesen a pangás kezdetleges tünetei, melyek közt a máj nagyobbodása első helyen áll. A dilatatiótól megkülönböztetőnek vélem a distensiót. Amíg t. i. a dilatatio annyit jelent, mint a szív állandó boncztani tágulatát összekötve izomzata petyhüdésével, addig a distensio alatt a szív heveny tágulatát és elpetyhüdését értem. Hiszen hasonlóképen különböztetjük meg például a gyomor vagy húgyhólyag állandó boncztani tágulatát annak múlékony, túlságos tartalma által előidézett kiterjedésétől. Ily distensio akármely szívbetegség folyamában léphet fel akár a bal, akár a jobb szívben a szívgyengeségnek hevenyen beálló tünetei közt; ilyenkor kopogtatás által az illető szívrészletnek rögtöni nagyobbodása kimutatható. Ezen gyors fellépése s kedvező körülmények közt csakhamar történő visszafejlődése adja a kórismészeti támpontokat, melyek a nagyobbodást mint distensiót felismertetik. Különben ezen heveny szívtágulat nem csak szívbetegségek lefolyása alatt jöhet létre, hanem a nélkül is nagyfokú gyengeségi, különösen vérszegénységi állapotoknál. így igen súlyos sápkor esetében láttam ily distensio cordist fejlődni, mely mellett a beteg legcsekélyebb mozgásnál ájuldozott s lélekzetét vesztette. Nyugalom és izgató szerek az aggasztó állapotot rövid idő alatt helyreállították. Ami a szívzörejeket illeti, azoknak intensitása, mint tudjuk, korántsem felel meg mindig a billentyűbaj súlyosságának. Sőt miután egyik tényezője a zörej erejének a véráram sebessége, ennek a szívelgyengülés alkalmával beálló csökkenése lecsökkenti egyszersmind a fennálló zörej erejét, úgy hogy halkabb zörej veszélyesebb szívbajt jelenthet. Azért nem ritkán lehet meggyőződni, hogy digitális adagolása s jótékony hatásának beállta után az előbb gyengéd zörej jobban lesz hallható. Leggyakrabban találtam ezt a bal szájadék szűkületénél, mely általában valamennyi billentyűbaj közt a legkevésbé állandó zörejt adja. Láttam betegeket, kiknél az előbb kétségtelen stenoticus zörej hónapokon, sőt éveken át nem volt többé hallható, úgy hogy nagy klinikusok tagadták a betegség fennállását, mivel ezen stádiumban vizsgálták. A stenoticus zörej, ha hallható is, a legkülönfélébb módozatokban mutatkozik, olyannyira, hogy némely kórodászok 4—5-féle variatióját írják le ; közülök egyik különösen megjegyzendő, mely nem igen ritka, ha t. i. a zörej helyett hasadt diastolicus hang hallható. Legjellemzőbb akkor a zörej, ha praesystolicus, ha t. i. a diastole és systole közti rendes pausát egészen betölti; ilyenkor hosszú zörejt képez, mely az igen erősödött systolicus hanggal végződik, úgy hogy ez a járatlan előtt diastolicus hangnak imponál. A stenosis gyakran szövődve van a bicuspidalis elégtelenségével, s nem ritkán láttam, hogy az illető betegek felváltva rövidebb hosszabb ideig háromféle kórképet mutattak, a szerint a mint mind a két jellegző zörej, vagy csak a systolicus, vagy csak a diastolicus volt hallható, úgy hogy különböző időkben 3 különböző kórismét lehetett volna felállítani. Ezen állhatatlansága, sőt néha hiánya a stenoticus zörejnek okozza, hogy a bal szájadék szűkülete talán leggyakrabban lesz félreismerve valamennyi billentyűbajok közt. Több esetet észleltem, ahol vérszegény nőknél — a stenosis t. i. egyéni becslésem szerint nőknél sokkal gyakoribb, — az egész kórkép értelmes orvosoknak ideges dyspepsiának vagy általános neurastheniának imponált; jelen 23