Orvosi Hetilap, 1887. július (31. évfolyam, 27-31. szám)
1887-07-03 / 27. szám
Budapest, 1887. 27. sz. USIUS ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt. fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyvkereskedésében. ORVOSI HETILAP. J-JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HARMINCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stern Samu tr. és Hirschler Ágoston tr. Közlemény Korányi Frigyes egyetemi ny. rend. tanárnak II. belgyógykórodájáról. Adatok a fekélyesedő szívbelhártyalob kórtana és tünettanához. — Szontagh Felix tr. Közlemény a »Stefánia« szegénygyermek-kórházból. Az agy gümőkóros megbetegedésének nehány érdekesebb esetéről. — Bartha Gábor tr. Kimutatás Lumniczer Sándor egyetemi ny. r. tanár Il-ik sebészeti kórodáján 1880. jan. 1-től 1886. jan. 1-éig végzett izületi csonkolásokról. (Vége.) — Könyvismertetés. Pathologie und Therapie der Hautkrankheiten. Von Dr. M. Kaposi, Professor für Dermatologie u. Syphilis in Wien. — Lapszemle. Tuberculosis kezelése rothadási bacteriumok belégzésével. — Új kóros húgyfestenyről. — Férfi emlőmirigy rákja. — A húgycső, glans penis és scrotum diphtheriája. Tárcza : Udránszky Jr. A dél- és nyugat-németországi ideg- és elmegyógyászok XII. vándorgyűlése. II. — Heti szemle. Fővárosi közkórházak. — Veszettség elleni oltások. — Vegyesek. — Beküldetett. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1887. julius-szeptemberi folyamára. — Pályázatok. Közlemény Korányi Frigyes egyetemi ny. rend. tanárnak II. belgyógykórodájáról. Adatok a fekélyesedő szívbelhártyalob kórtana- és tünettanához. írták : Stern Samu tr. és Hirschier Ágoston tr. tanársegédek. Az orvosi tudomány haladását tárgyilagos ítéletnek vetve alá, félreismerhetetlen mindenki előtt azon hatalmas lendület, melyet annak a kóroktani búvárlat kölcsönzött. A betegágynál tapasztalt tényeket a kísérlet eredményével egybevetve, nemcsak sok betegség eddig homályos lényegének felismerését tette máris lehetővé, hanem egyszersmind reményt nyújt arra nézve is, hogy az eddig sok tekintetben ingatag alapon nyugvó gyógyítást ismereteink gyarapodásával biztosabb mederbe fogja terelhetni. A nagy érdemű Freridhsnek abbeli kimondásában, hogy búvárkodásunknak és ismereteinknek tulajdonképen alapját eddig és továbbra is a beteg emberen tett észlelés képezi, leghívebben van jelezve azon szoros kapocs, mely a tudomány mai álláspontján a kórodai észlelés és a kísérleti kórtan között kell, hogy fennálljon. Ezeknek karöltve járó mívelése lesz egyedül hivatva felderíteni a betegségek egész sorának oktani lényegét, amely téren munkálkodás a közelmúltban méltán sorolható a kórtan legfényesebb vívmányai közé. A következőkben közlendő sorokban adatokkal kívánunk járulni a fekélyesedő szívbelhártyalobnak tanához kóroktani és kórodai szempontból, amely tudvalevőleg a legutóbbi években a modern bacteriológia segélyével nyert ismeretek alapján lényeges átalakuláson ment keresztül. A fekélyesedő szívbelhártyalob kóroktanára vonatkozó irodalmi adatok igen számosak. Eltekintünk azon régibb tekintélyes szerzőktől származó, nem kis számú közlésektől, melyekben e bántalomnál microorganismusok jelenléte ki van mutatva, azok összefüggése a kóros folyamattal aki összefüggésbe van hozva a nélkül, hogy azok morphologice közelebbről lettek volna meghatározva. Azon dolgozatok rövid megemlítésére szorítkozunk, melyek eredményei a modern bacteriológia összes segédeszközeinek igénybe vételével lettek nyerve. Ezen kutatások száma elég jelentékenynek mondható, s ha ma minden kétséget kizárólag azt lehet állítani, hogy a fekélyesedő szívbelhártyaleb a mycoticus bántalmak közé sorolandó, fejlődése microorganismusok jelenlétéhez van kötve, úgy másrészről az idevágó irodalom figyelmes olvasója nem egy tekintetben fog részben teljesen ellenmondó adatokkal találkozni, melyek annak bizonyságául szolgálnak, hogy a kérdést teljesen megoldottnak venni nem lehet. Az eddigi vizsgálati eredmények egybevetése a kórodai tényekkel szintén meggyőz arról, hogy ismereteink nem egy tekintetben hézagosak még s azok pótlása a kóros folyamat úgy kóroktanának, mint a kórágynál tapasztalt legkülönfélébb módon mutatkozó lefolyásának teljes átérzésére, eddig még oly kívánság, melynek teljesítését a jövő bizonyára meghozza. Babes1) idevonatkozó eseteiben többféle microorganismust talált: 1. az orbáncz bacteriumának tenyészetéhez hasonló micrococcust; 2. a rostonyás tüdőlob bacteriumaihoz hasonló némelykor tokkal is ellátott diplococcusokat; 3. gümőkór bacillusait és végül 4. gömbölyű vagy tojásdad, gyakran árpaszemhez hasonló coccusokat, melyek némelykor lánczokat képező elég vastag, rövid, közepükön néha befűződést mutató pálczikákból alakultak át. Szerinte általában a bacteriumok természete összefüggésben áll azon fertőző betegséggel, melynek kíséretében a fekélyesedő szívbelhártyaláb fellép. Weichselbaum(1) három eset vizsgálati eredményeit teszi közzé. Az első esetben a halál után egy órával a függér bal billentyűjéből vett lerakódásokkal végzett tenyésztési kísérletekben staphylococcus pyogenes aureus, staphyl. pyog. albus és streptococcus pyogenes fejlődött. A másik esetben fél órával a halál után a kéthegyű billentyűkről vett felrakódásokból streptococcus pyogenes nőtt és végül a harmadikban csak staphylococcus pyogenes aureus, Weichselbaum állatokon is végzett kísérleteket; ezek csak akkor voltak sikeresek, ha előzetesen a függéri billentyűket sértette. Úgy streptococcus pyogenes, mint staphylococcus pyogenes aureus, staphyl. pyog. albus és streptococcus pyogenes együttes befecsken * 2 *) A bacteriologia rövid tankönyve Budapest 1886. 2) Zur Aetiologie der acuten Endocarditis. Wiener med. Wochenschrift. 1885 : 41.