Orvosi Hetilap, 1887. augusztus (31. évfolyam, 32-35. szám)

1887-08-07 / 32. szám

BuDAPEST, 1887. 32. sz. /Augusztus 7. ELŐFIZETÉSI ÁR : h­e­l­y­b­e­n és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15­0. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­­kereskedésében. ORVOSI HETILAP. IIONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMIN­CZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Goldzieher Vilmos tr. Közlemények a gyakorlati szemészet köréből. — Tóth Lajos tr. Kísérletek a chloroformnak bőr alá fecskendésével. (Vége.) — Az erdélyi orsz. muzeum orvos-természettudományi szakosztályának 1887. márczius havi orvosi szakülése. — Könyvismertetés. Die klimatische Behandlung der Langenschwindsucht von B. Fromm. — Die Verwerthung der Bacteriologie in der klinischen Diagnostik. Von Dr. Adolf Gottstein. — Lapszemle. A huamauripa gyógyhatása. — Béleredetű fertőző broncho-pneumonia. — Drumin, új helybeli érzéstelenítő szer. — Antipyrin bőr alá fecskendezve. Tárcza : Bókas Árpád t­r. Eddigi ismereteink a cocainról. (Vége.) — Alapy Henrik tr. Úti levél. III. — Heti szemle. Magyar gyógyszerkönyv. — A szünidei orvosi cursus. — Arányi Lajos tr. — Vegyesek. — Pályázatok. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Közlemények a gyakorlati szemészet köréből.1) Goldzieher Vilmos Jr., egyetemi magántanár és kórházi főorvos. I. Elsődleges sarcoma a corpus ciliareben. A szemészet azon szakaszaihoz, melyeket minden orvosnak ismernie kell a legkisebb részletekig, véleményem szerint a szem újképleteiről szóló tan tartozik. A szem ugyanis azon szomorú előjoggal bír a test többi részei felett, hogy macroscopicus tekintetben még lényegtelennek látszó újképleti elváltozások már igen lényeges zavarokat hoznak létre, úgy hogy azok kellőleg felismerve és méltányolva, már oly idő­ben szólítanak fel bennünket beavatkozásra, midőn ugyanazon újképlet a test más helyén bizonyára még sokáig elkerüli figyel­münket. Minthogy az emberi szemben számos jóindulatú újképlet mellett, többféle rosszindulatú is előfordul, nagyon természetes, hogy helyes kórisme megállapításához szükséges úgy a kórboncz­­tani, mint a kórodai tapasztalat által nyújtott differential diagno­sticus mozzanatok pontos ismerete. Ez okból nem tartom felesleges­nek egy esetet közölni, mely úgy kórodai mint kórboncztani tekin­tetben igen érdekes, annál is inkább, mert az irodalomban kevés ilynemű, pontosan vizsgált eset van feljegyezve. És ez, elsődleges sarcoma a corpus ciliare-ben, mely korai stádiumban jutott kezelés alá, melynél azonban a diagnosis fel­állítására útmutatásul szolgált elváltozások nem —­ mint az várható lett volna — a szem belsejében mutatkoztak, hanem az irisen. Oly­­nemű elváltozások voltak ezek, melyeket szabad szemmel nagyon jól lehetett látni és így a diagnosist bármely elméletileg képzett orvos felállíthatta volna, ha a szemtükröt csak kevéssé, vagy ha épen nem is tudta volna kezelni. Múlt év április 6-án 55 éves vasúti hivatalnok jött hozzám azon panaszszal, hogy jobb szemén rosszul lát. A vizsgálatnál következők tűntek ki: 1. A bal szem teljesen rendes volt, kivéve finom maculákat a corneában, hypermetropicus (Via) 52 '/3­0 és a beteg korának megfelelő alkalmazkodási széles­séggel. 2. A jobb szem kisebb lázélességet mutatott (a rendesnek­­ körülbelül Vb-ét), azonban megfelelő convex üveggel finom nyom­tatást, habár fáradságosan, el tudott még olvasni. Megtekintésnél kivehető volt, hogy ezen szem szivárványhártyáján elváltozás van jelen. Ugyanis ezen hártyának belső és alsó negyedében kiemel­kedés volt látható, mely a ciliaris szélen a mellső csarnok szegle­tében kezdődött, ezen szegletet kitöltötte, a csarnok peripheriájá­­ban leginkább kiemelkedett, azután lelapult, még egy darabon a pupilla felé húzódott és a közönséges látatágasságú kris közepén­­ végződött. Az egész képlet legnagyobb átmérője 4—5 mm., leg­kisebb talán 3 mm. lehetett. Színe barnás, egy helyen sötétfekete. A szem absolut semmi lobos izgatottságot nem mutatott. Csak az volt feltűnő, hogy a szemteke köthártyáján körülbelül 1­­­5 mm.-nyire a limbus alatt, barnás, kásaszem nagyságú pigmentfolt volt látható. Szemtükri vizsgálatnál kitűnt, hogy a közegek teljesen tisz­ták ; a szem fenekében absolut semmi változás. A kórelőzményből megtudtam, hogy beteg ezelőtt soha szem­beteg nem volt, de számos gonorrhoea-n ment keresztül és való­színűleg bujakórosan is inficiálva volt. Szorgos tudakozódásra elő­adta beteg, hogy fájdalmai ugyan nincsenek szemében, de néha éjjel tompa, kínos érzés lép fel szemüregében, melyet a fogfájás első stádiumához hasonlított. Az egyedüli objectiv elváltozás, mely segédeszközeinkkel megállapítható volt, azon képletből állt, melyet az iris-en leírtam, és melyet kicsinysége daczára azonnal új kép­letnek és pedig, tekintettel színére, előfordulási helyére, továbbá a conjunctiva sclerae-n jelenlevő pigmentfolt miatt Sarcoma mela­­nodes-nek nyilvánítottam. Más képlettel vagy egyszerű pigmentfolttal, vagy melanomá­­val felcserélni nem igen volt lehetséges; lobos túltengés ki volt zárható a lobos tünetek hiánya miatt, szintúgy a syphilis. Ily körülmények közt csak az újképlet eltávolítására gondol­hattam és ennek annál gyorsabban és alaposabban kellett meg­történni, mivel a melanosarcomák nagyfokú rosszindulatúsága miatt már nem annyira a beteg szeméről, mint élete megtartásáról volt szó. Az újképlet eltávolítása czéljából csak két műtét foroghatott szóban. Közelfekvő, hogy iridectomiával az iris egész negyedét — a­hol az újképlet ül — kivágjuk, mint a­hogy ezen műtét hasonló esetekben (bár mindig sikertelenül) meg is kíséreltetett.*) *) A iridectomia által az újképlet sikeres eltávolítását csak akkor lehet elvárni, ha az újképlet nem az iris cil­arszélén, hanem inkább ezen hártya közepén székel. Ilyen operatio Little (1883) és Knapp (1878) által lett leírva. A Little-féle esetnél azonban kétes, váljon valódi sarcoma forog-e fenn. Egy (1882) Fuchs által leírt esetben egyszerű melanoma volt jelen; a beteg későbbi sorsáról nincs tudomásom. J) Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület 1887. évi márczius 26-án tartott ülésében. 32

Next