Orvosi Hetilap, 1887. augusztus (31. évfolyam, 32-35. szám)
1887-08-07 / 32. szám
BuDAPEST, 1887. 32. sz. /Augusztus 7. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyvkereskedésében. ORVOSI HETILAP. IIONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Goldzieher Vilmos tr. Közlemények a gyakorlati szemészet köréből. — Tóth Lajos tr. Kísérletek a chloroformnak bőr alá fecskendésével. (Vége.) — Az erdélyi orsz. muzeum orvos-természettudományi szakosztályának 1887. márczius havi orvosi szakülése. — Könyvismertetés. Die klimatische Behandlung der Langenschwindsucht von B. Fromm. — Die Verwerthung der Bacteriologie in der klinischen Diagnostik. Von Dr. Adolf Gottstein. — Lapszemle. A huamauripa gyógyhatása. — Béleredetű fertőző broncho-pneumonia. — Drumin, új helybeli érzéstelenítő szer. — Antipyrin bőr alá fecskendezve. Tárcza : Bókas Árpád tr. Eddigi ismereteink a cocainról. (Vége.) — Alapy Henrik tr. Úti levél. III. — Heti szemle. Magyar gyógyszerkönyv. — A szünidei orvosi cursus. — Arányi Lajos tr. — Vegyesek. — Pályázatok. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Közlemények a gyakorlati szemészet köréből.1) Goldzieher Vilmos Jr., egyetemi magántanár és kórházi főorvos. I. Elsődleges sarcoma a corpus ciliareben. A szemészet azon szakaszaihoz, melyeket minden orvosnak ismernie kell a legkisebb részletekig, véleményem szerint a szem újképleteiről szóló tan tartozik. A szem ugyanis azon szomorú előjoggal bír a test többi részei felett, hogy macroscopicus tekintetben még lényegtelennek látszó újképleti elváltozások már igen lényeges zavarokat hoznak létre, úgy hogy azok kellőleg felismerve és méltányolva, már oly időben szólítanak fel bennünket beavatkozásra, midőn ugyanazon újképlet a test más helyén bizonyára még sokáig elkerüli figyelmünket. Minthogy az emberi szemben számos jóindulatú újképlet mellett, többféle rosszindulatú is előfordul, nagyon természetes, hogy helyes kórisme megállapításához szükséges úgy a kórboncztani, mint a kórodai tapasztalat által nyújtott differential diagnosticus mozzanatok pontos ismerete. Ez okból nem tartom feleslegesnek egy esetet közölni, mely úgy kórodai mint kórboncztani tekintetben igen érdekes, annál is inkább, mert az irodalomban kevés ilynemű, pontosan vizsgált eset van feljegyezve. És ez, elsődleges sarcoma a corpus ciliare-ben, mely korai stádiumban jutott kezelés alá, melynél azonban a diagnosis felállítására útmutatásul szolgált elváltozások nem — mint az várható lett volna — a szem belsejében mutatkoztak, hanem az irisen. Olynemű elváltozások voltak ezek, melyeket szabad szemmel nagyon jól lehetett látni és így a diagnosist bármely elméletileg képzett orvos felállíthatta volna, ha a szemtükröt csak kevéssé, vagy ha épen nem is tudta volna kezelni. Múlt év április 6-án 55 éves vasúti hivatalnok jött hozzám azon panaszszal, hogy jobb szemén rosszul lát. A vizsgálatnál következők tűntek ki: 1. A bal szem teljesen rendes volt, kivéve finom maculákat a corneában, hypermetropicus (Via) 52 '/30 és a beteg korának megfelelő alkalmazkodási szélességgel. 2. A jobb szem kisebb lázélességet mutatott (a rendesnek körülbelül Vb-ét), azonban megfelelő convex üveggel finom nyomtatást, habár fáradságosan, el tudott még olvasni. Megtekintésnél kivehető volt, hogy ezen szem szivárványhártyáján elváltozás van jelen. Ugyanis ezen hártyának belső és alsó negyedében kiemelkedés volt látható, mely a ciliaris szélen a mellső csarnok szegletében kezdődött, ezen szegletet kitöltötte, a csarnok peripheriájában leginkább kiemelkedett, azután lelapult, még egy darabon a pupilla felé húzódott és a közönséges látatágasságú kris közepén végződött. Az egész képlet legnagyobb átmérője 4—5 mm., legkisebb talán 3 mm. lehetett. Színe barnás, egy helyen sötétfekete. A szem absolut semmi lobos izgatottságot nem mutatott. Csak az volt feltűnő, hogy a szemteke köthártyáján körülbelül 15 mm.-nyire a limbus alatt, barnás, kásaszem nagyságú pigmentfolt volt látható. Szemtükri vizsgálatnál kitűnt, hogy a közegek teljesen tiszták ; a szem fenekében absolut semmi változás. A kórelőzményből megtudtam, hogy beteg ezelőtt soha szembeteg nem volt, de számos gonorrhoea-n ment keresztül és valószínűleg bujakórosan is inficiálva volt. Szorgos tudakozódásra előadta beteg, hogy fájdalmai ugyan nincsenek szemében, de néha éjjel tompa, kínos érzés lép fel szemüregében, melyet a fogfájás első stádiumához hasonlított. Az egyedüli objectiv elváltozás, mely segédeszközeinkkel megállapítható volt, azon képletből állt, melyet az iris-en leírtam, és melyet kicsinysége daczára azonnal új képletnek és pedig, tekintettel színére, előfordulási helyére, továbbá a conjunctiva sclerae-n jelenlevő pigmentfolt miatt Sarcoma melanodes-nek nyilvánítottam. Más képlettel vagy egyszerű pigmentfolttal, vagy melanomával felcserélni nem igen volt lehetséges; lobos túltengés ki volt zárható a lobos tünetek hiánya miatt, szintúgy a syphilis. Ily körülmények közt csak az újképlet eltávolítására gondolhattam és ennek annál gyorsabban és alaposabban kellett megtörténni, mivel a melanosarcomák nagyfokú rosszindulatúsága miatt már nem annyira a beteg szeméről, mint élete megtartásáról volt szó. Az újképlet eltávolítása czéljából csak két műtét foroghatott szóban. Közelfekvő, hogy iridectomiával az iris egész negyedét — ahol az újképlet ül — kivágjuk, mint ahogy ezen műtét hasonló esetekben (bár mindig sikertelenül) meg is kíséreltetett.*) *) A iridectomia által az újképlet sikeres eltávolítását csak akkor lehet elvárni, ha az újképlet nem az iris cilarszélén, hanem inkább ezen hártya közepén székel. Ilyen operatio Little (1883) és Knapp (1878) által lett leírva. A Little-féle esetnél azonban kétes, váljon valódi sarcoma forog-e fenn. Egy (1882) Fuchs által leírt esetben egyszerű melanoma volt jelen; a beteg későbbi sorsáról nincs tudomásom. J) Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület 1887. évi márczius 26-án tartott ülésében. 32