Orvosi Hetilap, 1887. október (31. évfolyam, 40-44. szám)

1887-10-02 / 40. szám

Budapest, 1887. 40. SZ. OCTOBER 2. ELŐFIZETÉSI ÁR .A helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 frt. fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­ Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv-HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. kereskedésében ORVOSI HETILAP. I'JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Bársony János tr. Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Maceráti szülések és befolyásuk a gyermekágyra. — Schaffer Károly. Közlemény Laufenauer Károly ny. rk. tanár elmekórtani dolgozdájából. Adatok a Lyssa kórszövettanához. — Velits Dezső tr. Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Adatok a pete­fészek csillóhámos papillás cystomájának szövettanához és kezeléséhez. (Folytatás.)— Pollacsek Arnold tr. A saccharinról. — Könyvismertetés. Ueber Sehnenversetzungen und ihre Behandlung. Von O. Witzel. — Lapszemle. A húsételek emészthetősége. — Gyomorkimosás hatása bélelzáródásnál. — A húgyhólyag helyi kezeléséről. TÁRCZA : Dirner Gusztáv tr. Úti naplómból. VI. Hollandia. Leyden, Groningen, Utrecht, Amsterdam. — Bihfalvi Károly tr. A Il-ik nemzetközi congressus a szeszes italokkal visszaélés ellen Zürichben. — A VI. nemzetközi közegészségügyi és népismei congressus. — Heti szemle. Ő Felsége a kolozsvári Ferencz József egyetemen. — Iskolaorvosok. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1887. october-deczemberi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Egy kőnyomatú tábla Schaffer Károly czikkéhez. Közlemény Kézmárszky Tivadar egyetemi ny. r. tanár I. szülészeti és nőgyógyászati kórodájából. Maceráti szülések és befolyásuk a gyermekágyra. Bársony János tr. II. tanársegédtől. Az egyetemi I. szülészeti és nőgyógyászati kórodán 1874. októbertől 1886. deczember 31-ig lefolyt 7753 szülés között 445 szülést találtam (448 magzattal), melyben maceráti magzatot hozott az anya­világra; azaz a maceráti szülések az összes szülések 5*73 °/o -át teszik ki, a magzatok százalékszáma 5 ‘70. Hecker kimutatása szerint 1859—62-ig 3°99 szülésre 55 maceráit jutott, a­mi megfelel i'8°/0-nak, ugyancsak Hecker összefoglalja 1837-től 1862-ig lefolyt szüléseket számszerint 17703-at s a százalék a maceráltakat tekintve ez idő alatt is körülbelül az előbbi szám­nak megfelelő : 1 • 7 °/0 ; későbbi kimutatásában a gyermekeket gyűjtötte össze, a midőn 17400 gyermek közül 407 maceráltat talált . 2 ’ 3 °/o • Mindenesetre feltűnő kis számok a nálunk szereplő 5 • 70 illetve 5’73­/0-hoz. Tovább menve összehasonlítást tettem Kézmárszky t­r. kimutatásával és azt találtam, hogy az előbbi évekhez viszonyítva a macerátt szülések száma most növekedést mutat, a­mennyiben 1869—72, júliusig 1808 szülésre 1832 mag­zattal 98 maceráti , 5'34% 1 1872—74-ig 1179 szülésre 1200 magzattal 48 maceráit = 4%, 1874-től 1882. septemberig 4491 szülésre 4549 magzattal 254 maceráit = 5 ' 58°/0 és ez időtől 1886. deczember 31-ig 3262 szülésre 3297 magzattal 194 mace­ráit = 5’88°/o esik. Ma tehát a maceráit magzatot szülők száma megközelíti a hat százalékot és épen ez a nagy szám indított arra, hogy a macerált szülésekkel és az ilyen szüléseket követő gyermekágy lefolyásával foglalkozzam. Macerált­nak nevezem az olyan magzatot, mely rövidebb vagy hosszabb idővel születése előtt elhalt és levegő hozzájárulása nélkül nedves közegben mintegy áztatáson ment keresztül. A mace­ratio eredményeképen a magzaton bizonyos változások észlelhetők, melyek a halált előidéző októl függetlenül macroscopice minden maceráti magzaton megegyezők és melyekből az elhalás idejére, azaz a maceratio tartamára visszakövetkeztetni nem lehet. A micro­­scopicus változások, nevezetesen a parenchymatosus szervek és csontok változásai a maceratio, illetve a magzat halálának okára vonatkozólag számos esetben adhatnak felvilágosítást. A maceráti magzatok felháma pemphigus-hólyagokhoz hasonló hólyagokban van felemelve. A hólyagokban tiszta savós vagy szennyes vöröses folyadék van, vagy ha hólyagok nincsenek is, de a felhám könnyen letörülhető a coriumról, a corium piszkos vöröses színű vérfesteny­­nyel átivódott, hasonló a bőralatti kötszövet. A tagok merevsége megszűnt, bármely helyzetbe hozhatók, a koponyacsontok össze­köttetésükben meglazultak, lötyögök, egyes esetekben a pépes agy­állomány a bőr és csont között, a csonthártya a csontokról könnyen leválik, a koponyacsontok a peri- és endocraniumtól felszabadít­­hatók, a­mi Hecker szerint jellegző a hosszantartó maceratióra. A testüregekben — hasüregben úgy mint a mellüregben — véres savós folyadék halmozódik fel; a parenchymatosus szervek is meg­változnak s határokat megkülönböztetni górcső alatt nem sikerül. Az edényekből a vér eltűnt vagy csak mint barnavörös tömeg lelhető fel helyenként az edényrendszerben. Legkevésbé változik el a méh és tüdő, és a lép. A magzaton észlelt változásokból a magzat halálának idejét meghatározni nem lehet; tizenkét órával születése előtt elhalt magzat olyan fokát mutathatja a maceratiónak mint a hetekkel előbb elhalt. Annyi bebizonyított tény, hogy egy elhalt magzat csak négy, legfelebb hat hétig maradhat a méhűrben. Hecker — mint említettem — a koponyacsontok könnyű kiszabadítása szerint következtet a maceratio tartamára, ha t. i. a felszabadítás nem történhetik meg, akkor a maceratio sem tartott 14—21 nap­nál tovább. Hugo a köldökzsinór edényeinek tartalmát használja fel különösen olyan esetekben, a­hol maceráti magzat születik, bár röviddel — 12—24 órával — előbb még szívhangok voltak hallhatók. Nevezetesen Ruge vizsgálatai szerint a köldöküzerekben, ha a magzat elhalása rövidebb idővel történt születése előtt, ép, folyékony vért lehet találni, a köldökvisszér tartalma azonban ekkor is elváltozott. A maceráb­an született magzatok anamnesisére vonatkozólag 40

Next