Orvosi Hetilap, 1888. június (32. évfolyam, 23-26. szám)

1888-06-03 / 23. szám

BUDAPEST, 1888. 23. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre io­­rt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. JUNIUS 3. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­­kereskedésében. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Jendrassik Ernő tr. A suggestioról. — Schwartz Sándor tr. Közlemény a szt. Rókus-közkórház II. fertőző (Róna Sámuel tr., rendelő orvos) osztályáról. Elsődleges garatorbáncz két esete himlő után. — Udránszky László tr. Közlemény Hoppe-Seyler élet-vegytani intézeté­ből Strassburgban. A vizelet némely már előképzett vagy egyszerű eljárások által előállítható testanyagának viszonyáról a huminvegyü­­letekhez. (Folytatás.) — A budapesti kir. orvosegyesület XVI. rendes ülése 1888. évi május hó 26-án. — Könyvismertetés. Des névralgies vésicales par Maxime Chaleix-Vivie. — Lapszemle. Új műtéti mód orrgarathabarczok eltávolítására. — Békabőr-átültetés. — Hullaviasz. — Az illatszerek hatása. — Otitis externa ex infectione. Tárcza : Udránszky László tr. A VII. belgyógyászati congressus Wiesbadenben. IV. — Heti szemle. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXIV. vándorgyűlése. — A m. k. államvasutak egészségügye. — A fővárosi államrendőrség új toloncz-háza. — Vegyesek. — Beküldetett. — Pályázatok. Melléklet : Róth Adolf tr. czikke. A suggestioról. Jendrassik Ernő tr. egyetemi magántanártól. A hypnotismusnak napról napr­a gyarapodó irodalma oly sok meglepő­ kísérletet tár elénk, hogy jelenleg még a határát ezen szaknak körülírni nem lehet. Igaz, hogy egyes kísérleteket főleg olyanok, kik ezen tüneményekkel kevésbé foglalkoztak, kétkedve fogadtak ; azonban Charcot-nak s iskolájának nagy érdeme az, hogy objectíve bizonyító kísérleteket végeztek, melyekben a simulatiónak minden lehetősége ki volt zárható. Az alábbiakban általam végzett kísérletsorozatot kívánok megismertetni, a­mennyiben azt hiszem, hogy ilyen kísérletek a közlést több tekintetből megérdemlik, annyi­val is inkább, mert némely még homályos kérdésben véleményem szerint értékesíthetők. Az eset, a­mely ilyen kísérletekre igen alkalmas volt, kilenc­ hónapon át volt észlelésem alatt az egyetemi I. belkórodán; nagy részét a kísérleteknek a kir. orvosegyesület 1887. márczius 3-iki ülésén bemutattam. A kórelőzmény a hysteri­­cusok valódi regénye. Sz. Ilma, a felvételnél 2­7 éves. Atyja és egy nagyatyja ön­­gyilkosság által haltak meg, anyja apoplexia folytán; egy nő­testvére hystero-epilepsiában szenved s egyszer szerelmi bánat miatt megmérgezte magát. A beteg 3—15 éves koráig zárdában nevel­tetett, ezen időben csendes, ábrándozó volt, legjobban szerette a magányosságot. Szülei kivonatára 15 éves korában novitius lett s 11/2 évig állandóan a kolostorban maradt. Midőn ezen idő letel­tével látogatóba haza jött, egy fiatal emberrel ismeretséget szőtt, kedvese azonban csakhamar elhagyta. A mikor atyja ezen viszonyt megtudta, igen megharagudott s leányát a zárdába visszavitte. I. azonban ekkor már nem érzett magában vágyat a szent hivatásra s igen engedetlen magaviseletet tanúsított. Többszöri megfenyítés után, midőn egy alkalommal egy első emeleti külön czellába be­zárták, ő az ablakon kiugrott s haza menekült. Ekkor súlyos beteg­ségbe esett, mely állítása szerint agyhártyagyuladás lett volna, igen valószínű azonban leírása után, hogy azon baja gyakori s heves rohamokban nyilvánuló hystero-epilepsia volt. Ezen betegség fél évig tartott, javulása után azonban atyja őt ismét vissza akarta adni a kolostorba, mire leánya 600 frtot atyja pénztárából magá­hoz véve hazulról megszökött egy kisebb vidéki városba. Itt férfi­ruhát öltött, hamisított iratok alapján vidéki földbirtokoshoz szegő­dött nevelőnek, s itt másfél évig foglalkozott a gyermekek oktatásá­val. Ekkor a fővárosba jött, s nemsokára annyira kedvezett neki­­ a szerencse, hogy egy nagyobb vasúti társaságnál gyakornoki állást kapott, havi 30 frt fizetéssel, természetesen itt is férfi szám­­á­ban alkalmazták. Ezen állásban 2 évig maradt felismeretlenül, s szülei is hiában kerestették. Társaival igen jó viszonyban volt, dohányzott, a fiatal emberek mulatságán részt vett, s azok nem is sejtették nőnemét, de gyakran csúfolták tartózkodó magaviseletéért leányok-­­­kal szemben. Ilyen módon elég nyugodt körülmények közt élt, a­míg egyszer titkát egy barátnéjára rábízta, a­ki egy kisebb czivódás következtében őt a rendőrségnél feljelentette. Ekkor el­fogták, a napi sajtó bőven megbeszélte ügyét. Az elfogatás után a 3 és fél évi szünet daczára újból kitörtek hystero-epilepsiás rohamai oly sokban, hogy a kórházba kellett őt szállítani. Három hét múlva felépülve anyjához küldték, majd sógorához ment Erdélybe, a­hol a fuvolát rövid idő alatt annyira megtanulta, hogy a zenekarban játszhatott. Nyugtalan természete azonban nem engedte meg, hogy hosszabb ideig itt maradjon; csakhamar vissza­tért Budapestre, s újra férfiruhákban járkált; egy napon azonban rohama az utczán fogta el, s a kórházba szállították. Később újra hamisított bizonyíték segítségével cselédnek szegődött, de nem­sokára csalás és lopás miatt ismét a rendőrség kezeibe került, majd rohamai miatt a kórházba. 1886. deczemberben ismét lopás miatt fogták el, a tárgyalásnál azonban oly sajátságos volt maga­viselete, hogy szakértőül a törvényszék Ajtay tnr. urat hívta meg, a ki hysteriás baját felismerte s könnyű hypnotizálhatóságát is ki­mutatta. Ajtay tnr. szívességéből került a beteg az I. belkórodára, a­hol eleinte gyakran voltak rohamai, később csak igen ritkán. I. elég szabályos, halvány arczc­al bír, erősebb vonások nélkül; fekete, rövidre vágott haja közepén van osztva. Arczának sem férfias, sem jellegzetes női típusa nincsen, testalkata egészen normális nőies, a felvételnél elég karcsú, inkább gyengén táplált, emlők elég nagyok, genitaliak rendesen fejlettek. A koponya alkata lényegesebb eltérést nem mutat, kerülete 552 mm., 159 cm. testmagasság mellett. Teljes, jobboldali hemianaesthesia. Jobb szemén csak a centrumban veszi észre a kézmozgásokat, látóteré­nek többi része érzéketlen. Bal szemén is a látótér igen szűkült (b. io°, k. 180, f. 150, a. 20°), színekre még inkább (vörös: b. 50, k. 160; kék: 2—30, hasonló a sárga; a zöldet csak a centrumban s közelről ismeri fel.) Mozgási zavarok nincsenek. Időnkint nagy hysteroepilepsia typicus rohamai. Havi baja csak igen ritkán volt a betegnek, de klinikai tartózkodása alatt mégis volt néhányszor. Perversus nemi inger már a régebbi kórházi észlelések alatt feltűnt. A klinikán szintén 23

Next