Orvosi Hetilap, 1888. július (32. évfolyam, 27-31. szám)
1888-07-01 / 27. szám
BUDAPEST, 1888. JULIUS 1. 27. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre iort, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyvkereskedésében. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Stiller Bertalan tr. A vesedaganatok kórismészetéhez. — Réczey Imre tr. Közlemény a fővárosi közkórház III. sebészeti (Réczey Imre ny. rk. tanár, rendelő főorvos) fiókosztályáról. VIII. A bőralatti veserepedésekről. (Folytatás.) — Danninger Adolm tr. Közlemény Mann Jakab tr. szegedi szülészeti és nőgyógyászati korodájából. Az újszülöttek és csecsemők köldökének ápolása. — Jegyzőkönyvi kivonatok a biharmegyei orvosgyógyszerészi és természettudományi egylet 1887. évi szaküléseiből. Júliusi, Elesden tartott szakülés. Augusztusi szakülés. Octoberi szakülés. Novemberi szakülés. — Könyvismertetés. Traité de l’empyéme par L. Bouveret. — A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. Irta Dr. Antal Géza budapesti kir. magy. t. egyetemi ny. rk. tanár, stb. — Lapszemle. A húgykőzúzásról. — A könyökficamok okáról nők és gyermekeknél. — Jamburmagvak diabetes ellen. — A dobhártya felső részében előforduló sipolyokról. — Otitis media scarlatinosa. Tárcza : Udránszky László tr. A VII. belgyógyászati congressus Wiesbadenben. V. — Lantos Emil tr. A II. német nőgyógyászati congressus Halléban. III. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1888. julius-deczemberi folyamára. — Pályázatok. A vesedaganatok kórismészetéhez.) Stiller Bertalan, tr. egyetemi ny. rk. tanártól. A hasi daganatok kórismészeténél, épúgy mint az agybántalmaknál, kettős szempontból kell kiindulnunk. Mindenekelőtt ugyanis meg kell állapítanunk a topographicus kórismét, kipuhatolni igyekezvén, hogy mely szervet illeti a bántalom ; másodsorban azután más támpontok révén meg kell határoznunk, hogy mily körfolyamattal van dolgunk, miáltal a kórtani kórisme lesz megállapítva. A betegágynál gyakran a kórismészeti út ellenkező irányú, ha ugyanis a daganat kórtani jelzése oly szembeötlő, hogy ebből indulunk ki a helyrajzi kórjelzés megállapításához. Ha imént a hasdaganatokat párhuzamba állítottuk az agybántalmakkal, az első pillanatra különösnek tűnhetik fel; de igazolva van azon élettani tény által, mely szerint az agy, épúgy mint a has, bizonyos értelemben nem egy egységes szervet képvisel, hanem úgyszólván különböző működésű különféle szerveknek összegét vagy tartalmazását képezi. A különbség csak az, hogy az agy gócbántalmainak helyrajzi meghatározásánál csupán a műkö-dések ingerei vagy hiányainak különféle csoportosításaira vagyunk utalva, míg amott a hasdaganatok topographicus jelzésénél, az esetleg zavart működés mellett, egyúttal a physicalis vizsgálatnak hozzáférhető, kézzel fogható támpontokkal rendelkezünk. Áttérve a vesedagokra, azoknak helyrajzi jelzése, vagyis felismerésük mint vesedag, következő jeleken alapszik : 1. A daganat a hasnak csak egyik oldalát foglalja el, majdnem soha az egész hasűrt, mint pl. nagy petefészektömlők. Egyetlen kivételt képeznek bizonyos rohamosan fejlődő vesetumorok kis gyermekeknél, akiknél a szűk hasüreg a növekedő dag által egészen be van töltve. 2. A daganat majdnem mindig gömbölydeden határolt széllel bír, megkülönböztetésül a lép- és májdagoktól, melyeknél kevés kivétellel mindig legalább helylyel-közzel élesen- határolt szél felismerhető. 3. A daganat az alsó mellkasnyílásból lép ki és ezért több*) Az ez évi wiesbadeni congressuson bejelentett, de hátráltatás miatt meg nem tartott előadás, nyíre felső határa nem hozzáférhető, míg a dagfelület egyéb részei, kivált befelé és alul kitapinthatók. Egészen ellenkező viszony van a medenczéből kiemelkedő daganatoknál, melyek pl. a méhet vagy a petefészkeket illetik. Ezen szabály természetesen érvénytelenné válik a vesedag dislocatiójánál, amely meglehetősen gyakori és kivétel nélkül lefelé történik. 4. Mint retroperitonealis dag a has hátsó falán rögzítve van, s így sem active nem mozgatható, sem a belégzésnél leszálló rekesz által nem mozdíttatik lefelé. Ezáltal kiválóan különbözik azon szervek dagjaitól, melyek a rekesz közvetlen szomszédságában vannak, tehát a máj, lép és a gyomor daganataitól. De azért itt is nevezetes kivételek fordulhatnak elő. A vesedaganat ugyanis egészen a máj vagy a lépdaganat jellegét ölti magára, ha dislocálva van, melynek következtében a rekesz légzési befolyása a felette elhelyezett szervek által közvetve erre is átterjed. A dislocált vesedag rögzített is lehet, miáltal ez retroperitoneális jellegét megtartja, míg ellenben igen nagy mozgékonyságnál a rekesz befolyása alól felszabadul, és mint bármely más intraperitonealis dag viselkedik. De a vesedag mozgékonysága nélkül is létezhetnek körülmények, melyek annak légzési mozgathatóságát színlelik, ami azonban csak csalódáson alapul, így pl. észleltem nagy hydronephrosisokat, melyek kétségkívül rögzítve voltak és mégis minden belégzésnél észrevehettem, hogy az alsó határ erősen leszállt. Ez azonban csak a vesének nagy tömlős dagjainál fordulhat elő, hydro- vagy pyonephrosisnál, valamint echinococcusoknál, melyek felső határa a rekeszig nyúlik, úgy hogy ez belégzési összehúzódásánál a folyadékot erős hullámban lefelé szorítja és ez által a szabadon levő alsó határt annyira elődomborítja, hogy tévedésből az egész daganat leereszkedését fel lehetne tenni. Tömör dagoknál ez még akkor sem fordul elő, ha felfelé a rekeszt is érintik. Másrészt viszont direct rekeszalatti dagok légzési mozgékonyságukat elveszthetik, ha vagy oly nagyokká fejlődnek, hogy a rekesz izomereje mozgatásukhoz nem elegendő, vagy, ami még gyakoribb, ha a dag a medenczébe nyúlik és ott a csípcsontra támaszkodik. Ezt óriási nagyságú lépdagoknál ismételten constatálhattam, míg a legnagyobb májdagoknál is a légzési mozgékonyság 27