Orvosi Hetilap, 1888. szeptember (32. évfolyam, 36-40. szám)

1888-09-02 / 36. szám

---^------'-----------------'---- ------ ■ . ^-----..... ■ • ..zrt ---- --- . . y . . . " T~ .TM».Zraj- BUDAPEST, 1888. 36. sz. SEPTEMBER 2. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­­kereskedésében. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre io frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Moravcsik Ernő Emil tr. Közlemény a fővárosi sz. Rókus-közkórház megfigyelő osztályáról. Hysteriás tünetek az agy bujakóros elválto­zásainál, kórszövettani vizsgálatok alapján. — Benczúr Dénes tr.. Közlemény a budapesti k. m. t. egyetem (Ángyán Béla tr. helyettes tanár) I. belkórodájából. Mogyorónagyságú solitaer gu­mő a jobboldali gyrus praecentralisban. — Tanffer Jenő tr. Uterus didelphys által akadályozott szülés esete. — Könyvismertetés. »Grundriss der gynäkologischen Operationen« von M. Hofmeier Professor in Giessen. — Lapszemle. A creolin alkalmazásáról a fülészetben. — Otitis tuberculosa. — Tályog a halántéklebenyben a halló- és beszélő képesség zavara nélkül. — A külső hangvezető és dobhártya croupos lobjáról. Tárcza : Lote­­r. Úti levelek. I. — Heti szemle. A magyar orvosok­ és természetvizsgálók XXIV. nagygyűlése Tátrafüreden. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Egy kőnyomatú tábla Moravcsik Ernő Emil tr. czikkéhez. í­rM Közlemény a fővárosi sz. Rókus-közkórház meg­figyelő osztályáról. Hysteriás tünetek az agy bujakóros elváltozásainál, kór­­szövettani vizsgálatok alapján. Moravcsik Ernő Emil, Jr., egyet, magántanár és elmekórtani tanársegédtől. A hysteriát, a modern betegségek e legszeszélyesebbikét, az idegrendszer functionális zavarai közé szokás sorozni, s ez­által azt akarjuk kifejezni, hogy okát eddigi ismereteink szerint határo­zott szöveti elváltozásokra visszavezetni nem tudjuk. Hogy valami pathologicus folyamatnak, ha egyebütt nem, az idegelemek töme­­cseiben, kell lennie, könnyen elképzelhető. A bántalom természe­tének megállapításánál, localisatiójánál fő nehézséget képezi egy­részt azon körülmény, hogy hysteriánál az egyes tünetek hirtelen, mintegy villámcsapásra beállhatnak s épen oly gyorsan szűnhetnek meg; másrészt, hogy az idegrendszernek sokszor egymástól nagyon is távol eső vagy legalább is nagyon független területei látszanak officiálva lenni, s a tünetek sajátszerű tarka, szeszélyes csopor­tosításban jelennek meg. Jóllehet elég gyakran szabályszerűség is észlelhető, főleg a motork­us zavarok jelentkezésénél, midőn pl. a túlingerlékeny egyénnél beálló izomreszketés vagy contractura az agykérgi motórius központ területének egymásutánját követi. A hysteriánál mutatkozó tünetek változatossága, sokszerű­sége, a psychicus befolyások nagy jelentősége, a különféle érzetek tömegessége, s az ezek által feltételezett kedélyhangulati hullám­zások a bántalom székhelyéül, illetve az abnormis folyamatok eredetéül az egész agykérget jelölik ki. Itt van lehetővé téve az is, hogy aránylag elég kis területen különféle működési körök jöjjenek izgalomba. Különös figyelmet érdemel itt azon körülmény­­ is, hogy oly szöveti elváltozásokkal járó idegrendszerbeli beteg­ségeknél, melyek a hysteriára jellemző tünetcsoportot tárják fel, az agykéreg sejtjei jelentékeny elváltozásokat mutatnak, a­mi alább közlendő eseteknél is kiderül. Ez idő szerint csupán annyit mondhatunk, hogy hysteriánál nagy szerepet játszik az öröklési dispositio (a szülők ideg-, elme­baja, phthisise, scrophulosisa stb.) s az idegrendszernek rendesnél fokozottabb ingerlékenysége mutatható ki, úgy hogy úgy a kívül­ről ható, mint magában a szervezetben részint centrális (főleg psychicus úton), részint periphericus (pl. a tenyereti szervek zavarai folytán) módon keletkező ingerek annak egyensúlyát megzavarják, minek következménye gyanánt az agykéregsejtek egy része mű­ködésen kívül helyeztetik, míg más része fokozott tevékenységre serkentetik, mi jelentékeny táplálkozási és vérkeringési zavarokkal lehet összekötve. Újabb időben közlemények láttak napvilágot, melyeknél a hysteriás tünetek valami más alapbántalom által voltak feltételezve, így Gurnon (Hystérie mercurielle. Gazette méd. 1888. Nr. 48) higanyos intoxicatio eredményéül észlelt ilyeneket, Charcot elő­adásai nyomán pedig Gilles de la Tourette (Hystérie et syphilis etc. Progr. méd. 1887. Nr. 51) közöl syphiliticus alapon kelet­kező hysteriát. Rumpf is említi az idegrendszer bujakóros meg­betegedéseiről szóló terjedelmes munkájában (Die syphilitischen Erkrankungen des Nervensystems, 1887.), mely gyakran idéz elő az idegrendszernek syphiliticus elváltozása hysteriás és neurastheniás tüneteket. Hasonló körülmények forognak fenn alább közlendő esetem­nél is, melynél a tüneteknek hysteriát jellemző tarkasága, ephemer volta, szeszélyessége, a bonczolás által is beigazolt syphi­liticus elváltozásoknak volt következménye. Az általam megejtett kórszövettani vizsgálat úgy az agy, mint kisagy egész kéregterü­letén többé-kevésbé kifejezett elváltozásokat derített ki. W. sz. D. M., 44 éves, budapesti fodrásznő, 1885. deczember 22-től 1886. január 31-ig és 1886. február 19-től 1886. június 24-ig volt a Rókus-kórház megfigyelő osztályán. Apja görcsös rohamokban szenvedett, anyja s testvére él s egészséges, s elhalt. Elmebaj nem fordult elő a családban. Havi tisztulását 14 éves korában kapta meg először s rendes időben és mennyiségben jelentkezett az. Typhust és bujakórt állott ki, mely utóbbi baja ellen higanybedörzsöléseket is használt. Mindig könnyelmű s ingerlékeny természetű volt, több ízben megszökött a szülei háztól s több férfival volt viszonya. 22 éves korában ment férjhez, gyermeke nem volt. Férje halála után ismét könnyelmű életre adta magát, sokáig mint kéjnő tartózkodott a fővárosban s utóbbi időben mint fodrásznő kereste kenyerét. 36 1 l­­­­iíí MtfÉÍÍBBM­ ÍÍBlftilíMÉMlÉlMÍÍÉnÉÉÉMÉMMBÉMÍÉlBfrKBIÍiH^

Next