Orvosi Hetilap, 1888. szeptember (32. évfolyam, 36-40. szám)
1888-09-02 / 36. szám
---^------'-----------------'---- ------ ■ . ^-----..... ■ • ..zrt ---- --- . . y . . . " T~ .TM».Zraj- BUDAPEST, 1888. 36. sz. SEPTEMBER 2. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyvkereskedésében. ORVOSI HETILAP. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre io frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Tartalom : Moravcsik Ernő Emil tr. Közlemény a fővárosi sz. Rókus-közkórház megfigyelő osztályáról. Hysteriás tünetek az agy bujakóros elváltozásainál, kórszövettani vizsgálatok alapján. — Benczúr Dénes tr.. Közlemény a budapesti k. m. t. egyetem (Ángyán Béla tr. helyettes tanár) I. belkórodájából. Mogyorónagyságú solitaer gumő a jobboldali gyrus praecentralisban. — Tanffer Jenő tr. Uterus didelphys által akadályozott szülés esete. — Könyvismertetés. »Grundriss der gynäkologischen Operationen« von M. Hofmeier Professor in Giessen. — Lapszemle. A creolin alkalmazásáról a fülészetben. — Otitis tuberculosa. — Tályog a halántéklebenyben a halló- és beszélő képesség zavara nélkül. — A külső hangvezető és dobhártya croupos lobjáról. Tárcza : Loter. Úti levelek. I. — Heti szemle. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXIV. nagygyűlése Tátrafüreden. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : Egy kőnyomatú tábla Moravcsik Ernő Emil tr. czikkéhez. írM Közlemény a fővárosi sz. Rókus-közkórház megfigyelő osztályáról. Hysteriás tünetek az agy bujakóros elváltozásainál, kórszövettani vizsgálatok alapján. Moravcsik Ernő Emil, Jr., egyet, magántanár és elmekórtani tanársegédtől. A hysteriát, a modern betegségek e legszeszélyesebbikét, az idegrendszer functionális zavarai közé szokás sorozni, s ezáltal azt akarjuk kifejezni, hogy okát eddigi ismereteink szerint határozott szöveti elváltozásokra visszavezetni nem tudjuk. Hogy valami pathologicus folyamatnak, ha egyebütt nem, az idegelemek tömecseiben, kell lennie, könnyen elképzelhető. A bántalom természetének megállapításánál, localisatiójánál fő nehézséget képezi egyrészt azon körülmény, hogy hysteriánál az egyes tünetek hirtelen, mintegy villámcsapásra beállhatnak s épen oly gyorsan szűnhetnek meg; másrészt, hogy az idegrendszernek sokszor egymástól nagyon is távol eső vagy legalább is nagyon független területei látszanak officiálva lenni, s a tünetek sajátszerű tarka, szeszélyes csoportosításban jelennek meg. Jóllehet elég gyakran szabályszerűség is észlelhető, főleg a motorkus zavarok jelentkezésénél, midőn pl. a túlingerlékeny egyénnél beálló izomreszketés vagy contractura az agykérgi motórius központ területének egymásutánját követi. A hysteriánál mutatkozó tünetek változatossága, sokszerűsége, a psychicus befolyások nagy jelentősége, a különféle érzetek tömegessége, s az ezek által feltételezett kedélyhangulati hullámzások a bántalom székhelyéül, illetve az abnormis folyamatok eredetéül az egész agykérget jelölik ki. Itt van lehetővé téve az is, hogy aránylag elég kis területen különféle működési körök jöjjenek izgalomba. Különös figyelmet érdemel itt azon körülmény is, hogy oly szöveti elváltozásokkal járó idegrendszerbeli betegségeknél, melyek a hysteriára jellemző tünetcsoportot tárják fel, az agykéreg sejtjei jelentékeny elváltozásokat mutatnak, ami alább közlendő eseteknél is kiderül. Ez idő szerint csupán annyit mondhatunk, hogy hysteriánál nagy szerepet játszik az öröklési dispositio (a szülők ideg-, elmebaja, phthisise, scrophulosisa stb.) s az idegrendszernek rendesnél fokozottabb ingerlékenysége mutatható ki, úgy hogy úgy a kívülről ható, mint magában a szervezetben részint centrális (főleg psychicus úton), részint periphericus (pl. a tenyereti szervek zavarai folytán) módon keletkező ingerek annak egyensúlyát megzavarják, minek következménye gyanánt az agykéregsejtek egy része működésen kívül helyeztetik, míg más része fokozott tevékenységre serkentetik, mi jelentékeny táplálkozási és vérkeringési zavarokkal lehet összekötve. Újabb időben közlemények láttak napvilágot, melyeknél a hysteriás tünetek valami más alapbántalom által voltak feltételezve, így Gurnon (Hystérie mercurielle. Gazette méd. 1888. Nr. 48) higanyos intoxicatio eredményéül észlelt ilyeneket, Charcot előadásai nyomán pedig Gilles de la Tourette (Hystérie et syphilis etc. Progr. méd. 1887. Nr. 51) közöl syphiliticus alapon keletkező hysteriát. Rumpf is említi az idegrendszer bujakóros megbetegedéseiről szóló terjedelmes munkájában (Die syphilitischen Erkrankungen des Nervensystems, 1887.), mely gyakran idéz elő az idegrendszernek syphiliticus elváltozása hysteriás és neurastheniás tüneteket. Hasonló körülmények forognak fenn alább közlendő esetemnél is, melynél a tüneteknek hysteriát jellemző tarkasága, ephemer volta, szeszélyessége, a bonczolás által is beigazolt syphiliticus elváltozásoknak volt következménye. Az általam megejtett kórszövettani vizsgálat úgy az agy, mint kisagy egész kéregterületén többé-kevésbé kifejezett elváltozásokat derített ki. W. sz. D. M., 44 éves, budapesti fodrásznő, 1885. deczember 22-től 1886. január 31-ig és 1886. február 19-től 1886. június 24-ig volt a Rókus-kórház megfigyelő osztályán. Apja görcsös rohamokban szenvedett, anyja s testvére él s egészséges, s elhalt. Elmebaj nem fordult elő a családban. Havi tisztulását 14 éves korában kapta meg először s rendes időben és mennyiségben jelentkezett az. Typhust és bujakórt állott ki, mely utóbbi baja ellen higanybedörzsöléseket is használt. Mindig könnyelmű s ingerlékeny természetű volt, több ízben megszökött a szülei háztól s több férfival volt viszonya. 22 éves korában ment férjhez, gyermeke nem volt. Férje halála után ismét könnyelmű életre adta magát, sokáig mint kéjnő tartózkodott a fővárosban s utóbbi időben mint fodrásznő kereste kenyerét. 36 1 liíí MtfÉÍÍBBM ÍÍBlftilíMÉMlÉlMÍÍÉnÉÉÉMÉMMBÉMÍÉlBfrKBIÍiH^