Orvosi Hetilap, 1889. február (33. évfolyam, 5-8. szám)

1889-02-03 / 5. szám

Harminczharm­adik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1889. február 8. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Kiadóhivatal: Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap 1*/2—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Tör­­v­é­n­y­s­z­é­k­i orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Antal Géza IV. ker., Sebestyén­ tér 8. sz. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerészhallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 fr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Hőgyes Ferencz tr. Új eljárás a vörös vérsejtek szerkezetének feltüntetésére. —Lumniczer József tr. Közlemény Lumniczer Sándor ny. r. t­r. ll­dikrsebészi korodájáról. Adatok a tetanus kóroktanához. — Pólyák Lajos tr. Fluorhydrogensav­­belégzések értéke tü­dővésznél. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvos egyesület: 1. H­ögyes Ferencz tr. Eljárás a vörös vér­sejtek szerkezetének feltüntetésére. 2. Hirschler Ágoston tr. Chylusos hasűri folyadék. 3. Pólyák Lajos tr. Fluorhydrog­ensav-beleheltetések értéke tüdő­vész ellen. — Biharmegyei orvos-gyógyszerészi és természettudományi egyesület: Kiss Ferencz tr. Biharmegyei egészségügyi viszo­nyok az 1887-dik évben. — Gesellschaft der Aerzte in Wien. 1. Eiselsberg tr. Has­serv radikális műtéte. 2. Salzer tr. Trepanatio kérgi­eskórnál. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Útmutatás a marha- és vágóhídi szemle megejtésére. Vágóhídi biztosok számára írta Hutyra Ferencz tr. állatorvosi tanintézeti ny. r. tanár.­—­ Intracranial tumours by Byrom Bramwell II. — Traité élémentaire et de thérapeutique de l’hystérie par G. Thermas. — II. Lapszemle. Élettan. A szándékolt mozgásvezető idegek kereszteződéséről. — A test és a szervek növekedéséről. — A gerinc­velő mint önálló idegközpont. — A vörös vérsejtek megméréséről. —Kortan. Sajátszerű tömlő újszülött hasüregében. — Veleszületett porc®maradványok a nyakon. —­ Mesenterialis sarcoma okozta méhfalzat és végbél-átfúródás.­­ A hüvely egyszerű kerek fekélye. — A gümőbaciHúsnak a sejthez való viszonya — Gyógyszertan és méregtan. Lantanin. Manóim. — Az anilin és toluidin befolyása a vér levegő­­felvevő képességére és a hőmérsékre. — Kokainintoxicatio. — A strophantusról. — Belgyógyászat. Calomel a szívbaj következtében támadó vízkór ellen. — Gyomorbántal­m­akhoz csatlakozó tetania. — Sebészet. Czombcsont-sarcoma. — Fakanál a hasűrben. — A sebbe elhelyezett tampon rögzítése bőr­edő­ varrat által. — Szülészet és nőgyógyászat. Méhkiirtás és petefészek illetőleg petevezető eltávolítása közötti párhuzam. — A terhességről, szűrés és gyermekágyról peritonealis hegkötegek és genygóczok jelenlétében. — Orr-, garat- és gégebajok. A mandulákból kiinduló reflexek. — Az­ orrlégzés élettanához. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — Figyelemre méltóbb újdonságok a könyvpiacai. — TÁRCZA. — Rudolf trónörökös. — Az orvosszigorlati szabályzat reformja tárgyában. II. — Szenes Zsigmond. A fü­lészet a lefolyt évben. — Dujardin-Beaumetz Jr. a gyógytan haladásáról 1888-ban. — Heti szemle. Adományrovat a Trefort Ágoston mellszobor-emlékre. — Purjesz Zsigmond kolozsvári egyetemi tanár megemlékezése Wagner Jánosról. — A fogtechnikusoknak működésjogai Ausztriában. — A veszettség promainja. — Néhány megjegyzés a Pribilné-féle bűnper folyamán felmerült orvosszakértői vélemények ügyéhez. —■ Vegyesek. — Boríték : Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Új eljárás él vörös vér­sejtek szerkezetének feltüntetés­ére. Hőgyes Ferencz tr. gyermekorvostól. Kövér Kálmán Jr. nyilvános gyermekgyógyintézetében anaemiá­val járó gyermekbetegségeknél a vér elváltozásait vizs­gálva jutottam a következő eljáráshoz, mely némileg világot vet a vörös vérsejtek szerkezetének mibenlétére is. Ha a frissen kibocsátott embervérből egy cseppet tárgy­lemezre cseppentek, s azt fedőlemezzel befedve górcső alá helyezem, a fedőlemez alá pedig 0'5°/0-os kénsavas zink és 0'25°/o-os camphor vizes elegyéből néhány cseppet hagyok folyni, akkor a következő elváltozás áll elő a vörös vérsejteken. A folyadék behatására a vörös vértestecsek azonnal gömbala­kot vesznek fel. Nemsokára bennük egy erősebben fénytörő állo­mány válik ki, mely egy tömegben a sejt egyik részébe húzódik, s ugyanazon pillanatban mint kis bimbó a sejtfalon át kinyomni. A kinyomuló bimbószerű rész összefüggésben marad a sejtben visszamaradó többi és nagyobb részszel, s láthatólag annak folytatását képezi. Azon pillanatban, midőn a kis bimbó­­alakú nyúlvány a sejtből kilép, a bimbó helyével átellenes sejtfelületen kis behorpadás képződik. A beh­orpadás körülbelül olyan nagy mint a másik oldalon kinyomult bimbószerű rész és a beh­orpadás nagysága a különböző vérsejteken úgy látszik, hogy a másik oldalon kinyomuló bimbó nagysága, szerint változik. Midőn ez a változás létre­jött, a vörös vérsejt teste maga halványabbá lesz, de teljesen egynemű és átlátszó marad, valamint a sejt egyik részébe visszahúzódott és igen erősen fénytörővé vált állomány is a vele ugyanazonos állományú bimbócskával együtt. Ránczokat, hálózatot vagy szemcsézett­séget sem az egyik, sem a másik állományon nem lehet ész­lelni. A sejt egyik részébe húzódott erősen fénytörő állomány sejtben maradt része a sejt ű­re felé domborodó felületet ölt fel és az egész sejtűrnek körülbelül 1/1—1/5 részét tölti ki. Nagyobb vagy kisebb lesz a bennmaradt rész a kinyomuló bimbó nagysága szerint. Egész tömegben azonban soha sem nyomul ki ezen erősebb fénytörésű állomány a sejtből, még akkor sem, ha nagyobb áramlást idézünk elő a vérsejtek között a fedőlemez ütögetése által, minek következtében az erősebb összekobzódás miatt az egyes sejtekről a bimbó leválik és a folyadékban szabadon úszkálva marad. Ilyenkor a levált helyen a vörös vérsejt fala kissé behúzódik, de azon pilla­natban az átellenes helyen volt beh­orpadás kisimul. A sejt­ben maradt fénytörő állomány pedig csakhamar eltűnik a sejtből és a sejt maga lassan elveszti gömbölyű voltát, össze­lapul, s csak éles körvonallal határolt lapos testként úszkál a folyadékban. Ha úszkáló állapotban lévő vérsejteket figyelünk meg akkor, midőn azok más-más részükkel fordulnak szemünk felé, igen tisztán ki lehet venni, hogy ha a sejt bimbós részével esik felül, tehát a górcsőn nézve velünk szemben, annak ü­veg­­szerűen átlátszó állományán átlátunk a sejttel összeérő részéig, hol gyűrűalakú nyílás tűnik fel, a­melyen keresztül a sejt

Next