Orvosi Hetilap, 1889. március (33. évfolyam, 9-13. szám)

1889-03-03 / 9. szám

Harminczharmadik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1889. márczius 3. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség• minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők, egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker­., Sebestyén-tér 8. sz. A lap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt. fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden hé­ten vasárnap 1­/a—2 íven. Mel­lékletei a „Szemészet“ s a „K­ö­z­e­gész­s­é­g­ü­gy és­ T­ö­r­­vényszéki orvostan“ A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐG­YES ENDRE és ANTAL G­ÉZA Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Jendrassik Ernő tr. Az acetanilid therapeutikus alkalmazásához. — Dirner Gusztáv A. tr. Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában. — Buday Kálmán tr. Közlemény a budapesti k. m. tud. egyetem kórboncttani intézetéből. Septikus embolus által okozott ütőértágulat egy esetéről. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület: 1. Róna S. tr. Fél­oldali terjedő arersorvadás. 2. Bókai János tr. Csontosodással járó terjedő izomsorvadás. 3. Tangl Ferencz tr. Hibásan fejlődött húgy-ivarszervek. 4. Siklóssy Gyula tr. Szemhéjképzés esete. 5. Schwarz Artúr tr. Hysteria virilis. 6. Szabó Dénes tr. Az idült méh­lmrutok gyógyítása ch­lorzinkkel. — Gesellschaft der Merzte in Wien: 1. Nothnagel t­r. Ikertestben székelő daganatnak egy újabb esete. 2. Hochmegg tr. Kismedenczebeli daganat kiirtásának esete. 3. Lorenz Jr. A lob vagy reflectorius izomösszehúzódás folytán beállott contracturák kezelése. — IRODALOM-SZEMLE. L Könyvismertetés. De la suggestion et du somnambulisme dans leurs rapports avec la jurisprudence et la médecine légale par I. Liégeois, prof. à la faculté de droit de Nancy. — Die Hantarterien des menschlichen Körpers von C. Manchot. — Utasítás a bírói és rendőri hullavizsgálat körül követendő eljárás iránt. — II. Lapszemle. Kórtan. A typhus bacillusa. — A kísérleti czukros húgyárról. —­ Gyógyszertan- Méregtan. A liparin gyógytani értékéről.—Photoscylin a gyógyászatban. — Szénéreg-mérgezés után bekövetkezett k­ü­dés. — Belgyógyászat. Mellkas-csapolás után gyógyult véres mellhártya-izzadmány. — Bőrkiütés rheum-bevétel következtében. — Az emberi bélnedv egy új vizsgáló módszere. — Sebészet. Mesterséges vértelenítés struma-göbök kifejtésénél. — A hengeres csontok átvésése. — Belső húgycső-metszésről.—Bőr- és bujakórtan. Az öröklött bujasenyvről. — A „lmtroxylamin“ mint új gyógyszer a bőrbántalmaknál. — Törvényszéki orvostan. Önzsinegelés. — A gyomorpróba értéke. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. A bírói és rendőri imllavizsgálatot szabályzó utasítás életbeléptetése. —­ Évi jelentés Batizfalvy Sámuel Jr., a testegyenészet magántanárának budapesti orvos-,sebészi,testegyenészeti magángyógyintézete XXX-dik,s az intézet önálló h­idegvízgyógyászati osztályának i-ső évi működéséről. — Heti szemle. Adományok a Trefort Ágoston mellszobor-emlékre. — A fővárosi kórház-ügy jövője. — Emlékbeszéd Rózsai József tr. felett. — Bacteriologikus intézet felállítása a fővárosban. —■ A délmagyarországi természettudományi társulat orvos-gyógyszerészi szakosztálya. — Az országos közegészségi egyesület. — Az orvosi segélyegylet tagdíj fizetései. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az acetanilid therapeutikus alkalma­zásához. Jendrassik Ernő Jr., egyetemi magántanártól. Az antipyreticumok sorában felmerült acetanilid (antifebrin) hőcsökkentő hatásának dicsérői napról-napra fogynak, nem mintha a láz alászállítását nem lehetne tetszés szerint való­sokban általa elérni, hanem mert más készítmények — neveze­tesen az antipyrin — a hatás egyenletessége tekintetéből felül­múlják, továbbá kellemetlen melléktüneteket ritkábban mutat­nak, s a czél eléréséhez szükségelt adagot is biztosabban lehet előre megítélni ez utóbbiaknál. Az acetanilid azonban az idegrendszerre ható szerek sorá­ban jelenleg elsőrangú helyet foglal el. Fájdalomcsillapító hatása az esetek nagy többségében oly kiváló, hogy a tulaj­­donképi narcotikus szereket felülmúlja, főleg, ha tekintetbe veszszü­k, hogy alkalmazásának utólagosan rossz hatásától nincs mit tartanunk. De ezen irányú indicatiója Lépine, Charcot és Dujardin-Beaumetz kezdeményezése után már úgy a hazai, mint a külföldi irodalomban is eléggé ki van merítve. A fájdalom-ellenes hatásán kívü­l csak még az epilepsia ellen lett ajánlva, ezen irányban azonban (Faure, Deny, Borosnyai, Fischer stb. vizsgálatai folytán) nincsen számbavehető hatása. Jelen alkalommal oly használatáról kivánok referálni, melyet felemlítve nem találtam, s a­mely ezen szernek javalatát ki­bővíti. Észteleteim szerin ugyanis az acetanilid igen kitűnően hat a tabes és a dementia paralytica folyamában egyes esetek­nél beálló nagyfokú izgatottság leküzdésére, továbbá a tabeses larynx-krisisek megszüntetésére is. Az első eset, a­melyben ezen czélból rendeltem az acetanilidet, a következőkben foglal­ható össze: 34 éves férfi, kinél a kórelőzményben határozott syphilitikus bántalom ki nem mutatható, m­­ég június havában észrevette, hogy látása csökken, a kezelő orvos eleinte ennek nagyobb fontosságot nem tulajdonított, szemvizet rendelt, a folyton előrehaladó vakulás azonban a beteget végre szem­orvoshoz vezette, ki az atrophia nervi opt. felismerése után más tabeses tüneteket is talált, s a beteget hozzám utasította. A diagnosis biztosan meg volt állapítható a tünetek alapján: a pupilla középtág, a jobb kissé tágabb, s nem egészen kerek, a fényreactió teljesen hiányzik, míg az alkalmazkodásnál jól húzódik össze az k­is, nagyfokú achromatopsia (csak a kék színt ismeri fel), tetemes amblyopia. Az arezon a jobb szem felett a homlokon, továbbá a glabella jobb felén, s szintén ezen az oldalon az orr felett teljes anaesthesia, szabálytalan, s nap­ról-napra ingadozó határokkal. Romberg-tü­net, az inreflexek mindkét oldalt teljesen hiányzanak. Határozott fájdalmai a betegnek nincsenek, nevezetesen alsó végtagjain szúró fájdalmai eddigelé nem voltak. A beteg látása rohamosan csökkent, s csakhamar a puszta fényérzésig sülyedt. Ezen beteg, ki már azelőtt is igen izgékony természetű volt, nem tűrte szánalmas baját oly könnyen, mint rendesen a tabes folytán megvakulok. Időnként nagy fokban izgatott lett, lakásán hevesen fel-alá járkált, hozzátartozóit szidalmakkal illette, ilyenkor senki őt ki nem elégíthette. Eleinte hideg borogatásokkal kísérelték meg

Next