Orvosi Hetilap, 1889. május (33. évfolyam, 18-21. szám)
1889-05-05 / 18. szám
Harminczharmadik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1889. május 5. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén tér 8. sz. Alap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerészhallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 fr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1/2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1-2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Korányi Frigyes tr. Észleletek a fővárosi hagymáz-járvány köréből. — Vámos (Weiszbarth) Gyula tr. Gyermekkórházi casuistica. Az arteria pulmonalis szájadékának szűkülete. — Schwarz Frigyes tr. Méhen kivüli terhesség. — Róna Sámuel tr. Pár szó a pellagra-kérdéshez Magyarországon. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti rcr. orvosegyesület: 1. Róna Sámuel tr. Induratio primaria tonsillae. 2. Róna Sámuel tr. Sarcoma idiopathicum multiplex cutis. 3. Árkövy József tr. A Gartner-féle világító készülék. 4. Berczeller Imre tr. Lógó has esete. 5. Dolinger Gyula tr. Pseudarthrosis kulcscsonttörés után. tr. Navratil Imre tr. Agysebészeti tanulmány, mlített esetek bemutatásával. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Sémétologie de l’aire de Traube par le Dr. C. Artigalas, professeur agrégé à la faculté, médecin des hôpitaux de Bordeaux. — Mikrophotographischer Atlas der Bakterienkunde von Dr. C. Fraenkel u. Dr. R. Pfeiffer. — II. Lapszemle. Kórtan. Idegkórtan. A trágyadombok és a házi szárnyasok befolyásáról a diphtheritisre. — Trigeminus neuralgia galvanikus kezelése. — Sebészet. Sérv a Winslow-nyilásban. — Tetanus. — Bőrgyógyászat. Alerythema ophryogenes s. superciliare. — Pemphigus a conjunctiván. — Ichthyosis mellett conjunctivitis. — Az erysipelas therapiája. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. Szontágh tr. A Xl-dik balneologiai congressus Berlinben. — A német orvosi kamarákról tekintettel a magyar orvosi kamara tervezetre. — Cseh Károly tr. Egyéni észrevételek az orvosi kamarákról. — Heti szemle. A Gömör-Kishont megyei orvos-gyógyszerész egyesületnek nyilatkozata az orvosi kamarák tárgyában. — A Zemplén megyei orvos-gyógyszerész egyesület nyilatkozata az orvosi kamarák tárgyában. — Kinevezések a honvédorvosi tiszti karban. — Vegyesek. — Boríték. Pályázatok. — Hirdetések. Mellékletek. A „Szemészet“ 2. száma. — Marienbach fürdő előrajza. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Észleletek a fővárosi hagymáz-járvány köréből. Korányi Frigyes egyetemi tanár. (Folytatás.) A mintegy 18 éves ifjú kanyarót állott ki, amely után tüdőlob lépett fel, heves hasmenés kiséretében. A beteg erősen lesoványodott, a beszűrődés a bal tüdő felső lebenyében állott fenn, e mellett a beteg rekedt volt, s ezen körülmények indították a nevezett kortárs urakat arra, hogy köpetét megvizsgáltassák. A vizsgálatot az ezen téren teljes képzettséggel biró Hirschler Jr. tanársegéd úr végezte és a köpetben nagy számú gümőbacillust talált. Ezt a beteget én véletlenül gyermekkora óta ismertem, emlékeztem, hogy körülbelül öt éves korában hurutos tüdőlábon ment keresztül, amely után idősb Bókas János elhalt barátommal együtt állapítottunk meg egy gyermektenyérnyi tömörülést a bal tüdő felső lebenyében, amelyet azután két éven át észleltünk. A gyenge, sovány beteget Ausseebe és más climatikus gyógyhelyekre küldtük, a tüdőgócz fokonként kisebbedett, végre eltűnt, s a gyenge gyermekből egy inkább kövér, e mellett elég izmos, magas fiatal ember lett, annyira, hogy a katonai pályára léphetett. Ezen előzményeket összetartva az előttem vázolt kórképpel, csak egyet lehetett értenem kartársaimmal, miszerint gümős tüdőláb forog fenn, s ennek megfelelő kilátásaink keletkeztek a betegség lefolyása iránt; megjegyzem, hogy a köpetkészítményt Hirschler Jr. úr eközben nekem bemutatta; a gümőbacillusok félreismerhetlenek voltak benne. A kórlefolyás igen örvendetes, de tudományos álláspontunkra nézve igen megütköztető volt. Első vizsgálatom után csakhamar új lobularis góczokat lehetett kimutatni a jobb tüdőben, de mintegy nyolcz nap múltával a láz megszűnt, a tömörülések oszladoztak, a roppant étvágyhoz jutott beteg rohamosan gyarapodott, úgy hogy alig három hét múlva megint oly jó színben volt mint a kanyaró előtt; a nyarat Tátra-Füreden töltötte és most teljesen egészségesen nézve ki, ismét a Ludoviceumban van és a tuberculosisnak semmi nyomát nem mutatja. Nem lehet célom ezúttal a tuberculosisról értekezni a tisztelt egyesület előtt, de felhoztam ezen eseteket mint a Kelemen tv. úrral észleltnek kiegészítőit, amelyeknek észlelése után ki kell mondanom, hogy lehet eset, amelyben valamely beteg köpetében gümőbacillus található anélkül, hogy a betegnél a gümőkór kifejlődnék. Hogy ezen utóbbi két esetben a köpetnek elcserélése vagy valamely más tévedés nem forgott fenn, arról teljesen biztosíthatom a kortárs urakat, úgyhogy csak a tény megfejtése foroghat kérdésben, s legyen szabad a magyarázatot elmondani, amelyet magamnak felőle alkottam. Azt hiszem, hogy a kanyaróbetegnél egy a gyermekkorból visszamaradt, de physikailag már ki nem mutatható sajtos góczban a kanyaró befolyása alatt a Koch-féle bacilusok új kifejlődésre jutottak, mint ahogy ez kanyaró után elég gyakran történik, de ezen gócz sequestrálódott és a beteg által kiköpetett, úgy hogy a bacillusok tova jutása meg lett előzve. A másik két esetnek magyarázatára még fel volna hozható az, amit Cornet is hangsúlyozott egy Berlinben most tartott előadásában, hogy t. i. a bacillusok néha bejutnak ugyan a