Orvosi Hetilap, 1889. szeptember (33. évfolyam, 35-39. szám)
1889-09-01 / 35. szám
Szerkesztőség: Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos : ANTAL GÉZA. itt Harminczharmadik évfolyam. 35. SZám. Budapest, 1889. szeptember 1. ORVOSI HETILAP. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén-tér 8. sz. A lap előfizetési ára : helyben és vidéken egész évre 10 frt, fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1 */a—2 íven. Mellékletei a „Szemészet 1” s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostana minden 2 hónapban 1 — 2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Löte J. tr. Adalék a gümőkór kísérletes kórtanához. — Hirsehler Ágoston tr. és Raday Kálmán tr. Közlemény Korányi Frigyes egyetemi tanár belgyógyászati korodájából. A chylosus hasvízkór egy esetéről. — Török Lajos tr. Közlemény Anna tr. börkórodájából Hamburgban. A lichen ruber kérdése. Gyurmán Emil tr. A syringomyelia egy esete. — IRODALOM-SZEMLE. Könyvismertetés. Du sang et de ses altérations anatomiques par G. Hayem. — II. Lapszemle. Belgyógyászat. Idült vérhas kezeléséről. — Gyógyszertan. A caseara sagrada hashajtó hatásáról. — A bromaethyl narcosisról. — Exalgin. — Szülészet és nőgyógyászat. A gyermekágyi seblázra vonatkozó további vizsgálatok feladatai. — Gyermekgyógyászat. Tejsav a gyermekek hasmenésénél. — Mirigyláz. — Tympanitis. — A gyermekek eczema impetiginosum capitiséről és annak okáról. — Fülgyógyászat. A rabok füle. — A hangnak tovaterjedéséről csontvezetés útján. — Gyógyszertartó az Eustach-féle kürt számára. — Gyászlenyomatok az emberi fülről. — Gégészet. Az orr szerepe a légzésnél, ízlésnél és szaglásnál. — Tejjel való táplálás az orron át. — Légcsőmetszés cocain alkalmazásával. — A roncsoló toroklob kezelése czukorpor behívásával. — TÁRCZA. Hatyra Ferencz tanár. Az új állategészségügyi törvény. — Heti szemle. A főváros végleges vízmüvének kérdése. — Az anyák könyvtára. — Tiszti főorvosi jelentés a főváros közegészségi viszonyaira vonatkozólag az év első feléről. — Vegyesek. — Boríték. Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Adalék a gümőkór kísérletes kórtanához. Lote J. magántanártól. (Vége.) A vérkeringés útján fertőzött nyulak közül az egyiknek mind a két tüdejében egy-egy borsónyi, megpuhult tartalmú csomócska foglaltatott, azon kívül még épen csak egynéhány apró kemény gümő. A másiknak a jobb tüdeje csúcsában, a legszélén, két gümősen beszűrődött terület foglalt helyet, egymáshoz közel. E góczok külön-külön egy-egy lencsenagyságúak voltak. Gumobacillus igen kevés volt bennük. Ennek a tüdőnek a többi része, a másik tüdő, meg az egyéb szervek tökéletesen érjeknek mutatkoztak. Az egyik nyálban azok közül, amelyiknek a mellűrébe fecskendeztem volt a fertőző anyagot, épen semmi kóros elváltozást sem találtam. A másiknak a jobb tüdejében, az alsó és középső karély között, egy kis mogyorónyi csomó foglalt helyet, mely egészen körül volt tokolva. A csomócska tejfölszerű puha tartalmában elég számos gumőbacillus mutatkozott a mikroskopi vizsgálat alkalmával. Máskülönben a sértett jobb tüdő, meg a bal és a többi belső szervek tökéletesen egészségesek voltak. Az utolsó 2 nyúlnak a hasüregébe történt volt a beoltás. Ezek közül az egyiknek a belső szervei első tekintetre tökéletesen tisztáknak látszottak, csak akkor tűnt ki, hogy idegen elem is van a hasűrben, amikor apróra átkutattam minden részletét. A csejileszen n. i. vékony kocsányon egy kis mogyorónyi májszínű gömböcske lógott, melyet szívós volta miatt csak ügygyel-bajjal sikerült késsel meghasítanom. Olyan volt a képe, mint egy ketté szelt cseresznyeszemnek: kívül vastag húsos burok vette körül, közből egy fehér szívós réteg következett, s a közepében pedig magas halványvöröses szürke, száraz tömeg foglalt helyet, melyben csekély számban ugyan, de kétségtelen bizonyossággal sikerült kimutatnom a gumőbacillust. A másik állatnál szintén csak a hasűrnek gondos átkutatása után tudtam felfedezni egy kendermag-nagyságú eres csomócskát, mely a végbél felső részletének hashártya borítékával lazán fügött össze. Meghasítottam a csomócska burkát és a szívós, nehezen szétnyomható tartalmat előkészítettem vizsgálatra a szokásos módon. Aránylag számos bacillust találtam benne s így a képződmény gíimős természetéről megbizonyosodtam. Ha most összehasonlítjuk az itt röviden vázolt kóros elváltozásokat, azokkal, amelyeket a beoltás után körülbelül másfél hónappal leölt állatokban találtunk, első tekintetre is feltűnik, hogy a későbben megöltekben szembeötlően csekélyebb fokú volt a kóros folyamat, mint a körülbelül 3 hónappal korábban megölt társaikban. Pedig ugyanazon anyaggal, ugyanazon módon történt mindeniknek a beoltása, következőleg lenni kellett egy bizonyos időpontnak, melyben mindenik állat körülbelül egyenlő mértékben volt megbetegedve, hanem az élve hagyottakban később gyógyulásnak indult a folyamat, s épen idejében öltem le őket, hogy a fertőzés megtörténtéről megbizonyosodjam. A kísérletek eredménye sokkal egyformább, semhogy valami gonosz véletlen közrejátszásáról lehetne szó. Képtelennek látszik az a feltevés, mintha első ízben történetesen épen azokat öltem volna le, amelyekben legnagyobb mértékben volt kifejlődve a kóros folyamat. Ellenkezőleg szándékosan azokat választottam ki, amelyeken a betegségnek