Orvosi Hetilap, 1890. április (34. évfolyam, 14-17. szám)

1890-04-06 / 14. szám

158 ORVOSI HETILAP 1890. 14. sz. hoz képest ritkán fordultak elő. Párisban felpiros bőrlábokat, helyenként göbképződéssel láttak fellépni; a kütegek minősége felől a nézetek eltérők voltak, ugyanis keleten élt és a fellépett dengue-lázat jól ismerő orvosok a vörheny és kanyarószerű kütegek miatt a franczia fővárosban dühöngő járványt inkább dengue-láznak, mint influenzának voltak hajlandók tekinteni. A dengue láz tudvalevőleg kivétel nélkül skarlát vagyis kanyarószerű küteggel jár, melyet Párisban is észleltek néhányszor; azonban az ajksömör, mely Párisban itt-ott találtatott és más jellegzetes tünemények nem szólottak a dengue-láz felvétele mellett. Berlinben Leydens Guttmann, Bécsben Nothnagel az erythemán kivül a herpest és az urticariát is említik mint az influenza szövődményes alakját. A budapesti orvosegyletben legutóbb lefolyt influenza-vita alkalmával a sok felszólaló közül csak Korányi és Ángyán tanár urak emlékeztek meg mellékesen bőrbántalmakról; az előbbi sajátságos bőrelváltozást látott a törzsön, mely mellül márványzott volt, az utóbbi helyenként herpest, urticariát stb. Magam is a legnagyobb figyelemmel kísértem a szövődményes bőrbántalmakat és róluk az orvosegyesületben tettem rövid említést; habár az esetek száma nem nagy, de értéküket emeli azon körülmény, hogy mind az influenza mellett fordultak elő, ez okból megérdemlik, hogy e helyen kissé részletesebben foglalkozzunk velük. I. Sömör alakok. Több ízben láttam az ajksömört a lázas időszak után a felső ajkon és orrszárnyon fellépni. Egy kórházamba került esetnél néhány napi heves neuralgia után a sömör oly kiterjedésben lépett fel a felső és alsó ajkon, hogy azok bőrfelületét teljesen elborította; a hólyagcsoportok oly nagy számmal jelentkeztek, miként azt közönségesen ritkán látjuk. A nyakhártya nem volt megtámadva, de az ajk duzzadtsága az ajkokrt kifelé forgatta. Érdekes volt továbbá két esetben észlelt herpes iris et circinatus alak, mely erythema iris et circinatummal volt szövődve. Mindkét eset férfibetegnél fordult elő; egyik esetben a belreg a láz megszűntével a felső és alsó végtagokat egész kiterjedésben ellepte. Izületi fájdalmak nem mutatkoztak, sem borg- sem tüdőhurut, csak a gyomor és a bélcsatorna hurutja jelentkezett a bőrbántalom teljes lefolyása után. II. Felpires alakok. Az erythema exsudativum multiforme-t a bőr nagy kiterjedésű elváltozásával három esetben láttam. Ezen alaknak egy ritkán előforduló példányát dr. Falát úrral együtt észleltem; az illető beteg az influenza recidivában kapta a bőrbajt magas láz és heves torokláb jelenlétében; az egész köztakaró kevés kivétellel az erythema diffusum tüneményeit mutatta, mely az ismert alak mellett a nagyfokú pigmentatiókat szegélyző bibircscsoportokon kívül még helyenként hólyagosaéba is átment. Az izzadmány helyenként még vérsávolyokat is mutatott, jelezve, hogy a bőrláb itt mélyre terjedt. A „Basil“ alakot, mint az erythemához tartozó és egyes ragályos betegségeknél prodromális tünetként mutatkozó felpires elváltozást nem észleltem, de megjegyzem, hogy ezen említett futólagos bőrlob másoktól mint ide tartozó tünemény íratott le. Ilyféle felpires alakok tulajdonkép Rash bántalomnak nem mondhatók, mert a múló bajnak fő jelentősége épen a hiányzó lehámlás. Egy idevágó esetet említhetek, hol a lobos bőrbántalom után erős lehámlás állott be. A 35 éves férfi betegerős tüdőhurut tüneményei mellett kapta meg az erythemát, bántalmának 8-dik napján; ekkor a láz már megszűnt s az ágyat elhagyta. A bőrláb két napig tartott, utána meglehetős nagyfokú lehámlás jelentkezett. III. Urticaria. A csalánkiteget két esetben láttam, egy 65 éves férfinál és egy 60 éves nőnél, utóbbit eczema miatt öt év előtt kezeltem. Két erős lázroham után (1050 C.) a beteg az ötödik napon urticariát kapott, mely az egész köztakaróra, arczot, alszárat kivéve kiterjedt. A küteg nyolc nap alatt alig változott. Az alanyi tünetek igen mérsékeltek voltak, kisfokű viszketésről panaszkodott. Az influenzával egy időben fellépett neuralgikus tünetek alábbhagyásával a küteg is elmúlt. IV. Kanyaró. Két esetben kanyarót láttam fellépni 14 és 12 éves gyermeknél, kik nagyfokú influenzában szenvedtek, hörghurutos tüneményekkel. Mikor már az ágyat elhagyták, középfokú láz mellett erős kanyarószerű kitörés lépett fel, mely lefolyásra, kisérő tüneményekre és lehámlásra a rendes kanyaróhoz hasonlított, úgy hogy eleinte magam is kételkedtem, hogy vájjon ezen bántalom az influenzához tartozónak tekinthető-e, de ezen küteg fellépése mégis annyiban a járványhoz tartozónak látszott, miután jelenleg a fővárosban kanyarós bántalmak nem fordultak elő. Ángyán dr. úr előadásában hasonló észlelésről tesz említést. Nem tartom feleslegesnek felemlíteni, hogy míg Düringi dr. a Konstantinápolyban legutóbb fellépett dengue-láznál kanyarós kilteget észlelt, addig mások e szövődményes alakot az influenzánál is konstatálták; a vörhenyes, valamint a kanyarós küteg tehát mind a két járványos bántalomnál előfordulhat. Amennyiben azonban az előbbi inkább a dengue-láznál, az utóbbi pedig inkább az influenzánál észleltetik, azért egyes orvosok már a küteg minőségétől függővé akarták tenni az alapbántalom helyes kórismézését, mely osztályozás az elmondottak alapján helytelen. Végül még egy sajátságos észleletről akarok megemlékezni, t. i. három ízben láttam nagy kiterjedésű psoriasis fellépését olyan egyéneknél, kik addig e bántalomban nem szenvedtek, sőt határozottan állították, hogy a kiállott nagyobb fokú influenza után ezen kóralak majdnem heveny tünetekkel jelentkezett és a test legnagyobb részét ellepte. Mindhárom beteg nő volt. Az egyik 19 éves, ki a kórházba felvétetett, a másik Niedermann dr. kir. tanácsos úr szíves ajánlata folytán jutott hozzám, a harmadik magángyakorlatomban került észlelésre. * * * Ha most ezek után a felsorolt kütegek kórokát megmagyarázni akarjuk, tekintetbe véve, hogy e bántalmak az influenzánál észleltetnek, akkor bizonyos szervi összefüggést kell felvennünk, mely a járvány kórcsírája és ezen bőrbántalmak közt létezik. E czikk elején két lehetőségre figyelmeztettem, mely a szóban levő összefüggést megmagyarázhatja: egyrészt lehetségesnek látszik, hogy egyes coccusok a ketegek előidézői, másrészt helyesebbnek látszik a bőrbántalmakat ideges befolyásoktól függő reflextüneményekül tekinteni. Ez azon körülmény, hogy a felsorolt kütegek a psoriasist kivéve, mindazon csoportokhoz tartoznak, melyeket mint angioneurotikus bántalmakat ismerünk, utal arra, hogy az influenzás küteget is ezen csoportba illesszük be. Igen valószínű, hogy azon csere viszony, mely gyomor-bélműködés és a bőr közt fennáll s az utóbbin reflexbántalmakat idéz elő (Arzneiexantheme: china, antipyrin copaiv, chloralerythem, urticaria ab ingestis stb.), azon esetekben, így az influenzánál is, melyeknél egy kórcsíra a vérbe jut és épen úgy a tápcső, mint a tüdőben kóros tüneményeket okoz, közvetve vagyis reflex után a bőrön is hozhat létre küteges elváltozásokat. A hasonlatosság még azzal is bebizonyítható, hogy nemcsak a szoros értelemben vett infectiosus bántalmaknál, mint vörheny, kanyaró és himlőnél, melyek küteg által válnak jellegzetessé, hanem még más lázas bántalmaknál is észlelünk infectio által feltételezett bőrelváltozásokat, mint a roseolát a typhusnál és az erythemát a choleránál. Hogy ezen angioneurotikus befolyások mellett még más kórokok, t. i. baktériumok, külsőleg, közreműködhetnek, nem áll ellentétben ezen felfogással, amennyiben egyes coccusok pl. a streptococcus még a kifejlett bőrbántalomnál is találhatók. Egy bizonyos dispositio kell hogy létezzék mindazon egyéneknél, akiknél a reflex-kiteget fellépni látjuk. Valamint az urticaria, a gyógyszerküteg stb. csak egyes disponált egyéneknél észlelhető és nem mindazoknál, kik magukat ama gyógyhatánynak kiteszik, épen így nem látunk minden typhosus betegnél roseolát, minden cholerásnál erythemát s minden influenzásnál bőrkitteget. 1 Monatshefte für prakt. Dermatologie 1890. 3. sz. 130. oldalon. 1 Academie de médecine, 1889. dec. 17.