Orvosi Hetilap, 1890. július (34. évfolyam, 27-30. szám)
1890-07-06 / 27. szám
Harmincznegyedik évfolyam, 27. szám. Budapest, 1890. Julius 6. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség: IV. ker., Calvin-tér 4. sz. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HŐGYES ENDRE Kiadóhivatal, IV. ker., Calvin-tér 4. sz. A lap előfizetési ára : helyben fél évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Orvos- és gyógyszerész-hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint lő kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1/2—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ egyetemi tanár, és vidéken egész évre 10 frt. Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kétli Károly dr. A malaria aetiologiájáról. — Mihajlovits Miklós dr. Közlemény a budapesti kir. m. tudomány-egyetem élettani intézetéből. A piros vérsejtek festése és állandósításának új módja. — Mann Mór dr. Adatok az ophthalmoplegia nuclearis tanához. — Közlemények a fővárosi üllői úti közkórház III. sebészeti (Réczey Imre ny. rk. tanár) fiókosztályából. II. Az osztály betegforgalma 1884—1889. években. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Biharmegyei orvosgyógyszerész és természettudományi egylet szakülései Nagyváradon. Kornstein Lajos dr. Ökölnagyságú tömlős húsdag sikeres kiirtása az arczból. — Weisz Márton dr. Amputatio penis esete. — Grósz Menyhért dr. Jelentés az 1888/9. tanévi iskolaorvosi és egészségtantanári működésről. — IRODALOM-SZEMLE. I. Könyvismertetés. Uherkild Rovsing: Die Blasenentzündungen, ihre Aetiologie, Pathogenese und Behandlung. — II. Lapszemle. Gyógyszertan. A koladió hatása — Az aristol. — Belgyógyászat. A Basedow-kór localisatiója. — A hasi hagymáz antiseptikus kezelése. — Szülészet és nőgyógyászat. A placenta praevia kór eredetéhez. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. 1. A malaria gyógyítása. 2. Égett sebek gyógyítása. 3. Tussis convulsiva. 4. Szer alopecia areata ellen. 5. Szer lábizzadás ellen. 6. Aristol a női nemi szervek megbetegedéseinél. 7. Szer szeplő ellen. TÁRCZA. Markusovszky Lajos dr. megnyitó beszéde az Országos Közegészségi Egyesület közgyűlésén. — Tanárky Árpád, Úti vázlatok a német- és francziaországi sebészeti karodákról. — Heti szemle. Az országos közegészségi egyesület közgyűlése 1890. junius 27-dikén. — A cholera. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. A malaria aetiologiájáról Kétli Károly egyetemi tanártól. Lancisi volt az első, ki tudományos alakban mondá ki a malaria parisitarius természetét. (Lancisi, De noxiis paludum ef fluviis, lib. II. Romae 1717.) Szerinte a malarikus lázak microskopikus állatocskák által idéztetnek elő, melyek a mocsarakban növényi rothadás által keletkeznek, a mocsaras légkörben függvén, képesek az organismusba jutva, a vérbe hatolni. Bouchardat (Annuaire de therapeutique 1866. p. 299), a malária okát a mocsarakban élő microskopikus állatocskák által elválasztott mérges anyagban keresi. Mitchell (On the cryptogamous origin of malarious and epidemic fevers. Philadelphia 1849.) Mühry, Hammond, (A Treatise on hygiene, Philadelphia 1863) mindannyian a növényi rothadásból támadott spórákat tekintik a váltóláz okául. Binz (Max Schultze’s Archiv, 1867) váltólázban szenvedők vérében talált bacteriumokat tartja a maláriát előidéző ok gyanánt. Későbbi vizsgálatok azonban kiderítik, hogy olyan bacteriumok és egyének vérében is előfordulnak. Salisbury J. H. a clavelandi — Amerika — orvosi iskola tanára 1866-ban egy feltűnést okozott közleményében* 412 teszi közzé idevonatkozó vizsgálatainak eredményeit. Ohio és Missisippi völgyeiben nagy számú maláriás beteg van, ezeknek köpetében, vizeletében és izzadságában apró növényi sejteket, microskopikus algákat talált, melyek a palmellák osztályához tartoznak. S. a palmellák spóráit kimutatta a mocsaras helyek talajában és ezek légkörének alsóbb rétegeiben. Kísérleteket eszközlött palmellákkal telített földdel, melyet egy edényben . Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület április 26-dikán tartott rendes ülésében. 2 The american Journ. of the med. sciences. 1866. oly szobába helyezett el, melyben két fiatal egészséges férfi lakott, 2 hét múlva mindkettő 3-ad napos váltólázban betegedett meg. Egy más hasonló kísérletnél 3 egyén közül kettő esett maláriába. 1866 óta azonban, amidőn Salisbury ezen közleménye napvilágot látott, senkitől sem lett ezen lelet megerősítve, sőt ellenkezőleg számos mocsaras, maláriás helyeken teljesen hiányzanak az említett palmellák. S minden a mellett szól, hogy eseteiben a váltólázat nem a palmellák, hanem a palmellákhoz kevert földben jelenlevő egyéb mikrobák okozhatták. Wood és Leidy philadelphiai orvostanárok egy hónapon át nagy mennyiségű palmellákkal elárasztott szobában aludtak, anélkül, hogy bármi bajuk lett volna. (Wood, American Journ of medic, sc. 1868.) Wood kimutatta, hogy a palmellák igen dús chlorophyll tartalommal bírnak, megélhetésükhöz okvetlen szükséges a világosság s így a vérben azonnal tönkre kell menniök. Találhatók azok szerinte tiszta talajon is, és úgy fejlődnek a hóban, mint meleg vízben, és végül a palmellák igen jól megélnek chininsolutióban is. Quinquaud dr. (Société de biologie, 15 november 1879.) magán is, másokon is nagy számú kísérleteket tett palmellák lenyelésével, az eredmény mindig negatív volt. Ezek szerint Salisbury felvétele, hogy az általa talált, palmellák osztályába tartozó növényi sejtek volnának a malária okozói, ma már elejtettnek tekinthető. Annál is inkább, mert azokat váltólázasok vérében soha sem sikerült kimutatni. Klebs és Tommasi-Crudeli (Archiv f. exper. Pathol. II. 1879.) a malaria mikroorganismusának tenyésztés útján fellelhetését czélozván, váltólázas tájak mocsaras helyeinek levegőjét, vizét és talaját vették vizsgálat alá s pálczika alakú képleteket találtak, melyeken 4-dik napon megindult a spóraképződés. A pálczikák hossza 2 25 m, ezek szélessége 0,5 A kultúrákból tengeri nyulakon tettek beoltási kísérleteket, melyek eredménye az lett, hogy a beoltott állatok egynémelyikénél az emberi maláriás lázhoz hasonló megbetegedéseket voltak képesek előidézni, e mellett a lép megnagyobbodott benne, valamint a májban fekete vastartalmú pigment.