Orvosi Hetilap, 1891. február (35. évfolyam, 5-8. szám)

1891-02-01 / 5. szám

54 ORVOSI HETILAP C) Fungosus lebért ízületeken és csonton végzett műtétek után ellenőrzői injediere, 4 eset. (Közölök három esetben fen­maradt csontsipoly) a. m. : «) (I) Tib­era (fistula) metatarsi digiti medii ped. dextr. R. J. 41 éves férfi, a láb középujja metatarsophalangeal ízületében gümős izületlékért az ujj a lábközépcsont fejecsének részletes feláldozásával kiszeltetett. Ezóta maradt fenn a csonkon a granulatióval fedett csont­hoz vezető két öblös menet. Hat injectio közül (­ 1 cgm.-tól 15 cgm.-ig) hármat követett általános reactio, helybeli egyszer sem mutatkozott. A savós geny ki­ürülése azonban fokozatosan apadt el és az öblös menetek az ötödik injectióra teljesen behegedtek. P) (II) Osteomyelitis ossis cuboidei sin., ideas sinuosum post excava­­tionem­. S. M. 15 éves hajadon, a bal köbcsontból 7 hét előtt behatolva egy egészen jellegzetes gümős gócz lett kikanalazva. Az ez után fel­maradt űr lassan telik renyhe sarjakkal. Három hét óta teljes gyógy­­iparhiány és megállapodás. Ugyanezen egyénen egyidejűleg a jobboldali csipőtaréj alatt egy csonthártyalábból fejlődött hideg tályog lett kitárva és a csont kikanalazva, itt utólag prima gyógyulással. A második minden visszahatás nélküli (O 2) injectio után a csont­öbölből feltűnően kevesebb a genyedés; a negyedik (0­ 5 cgm.) injec­tióra csekély általános reactio mellett a köbcsont öble tizednapra be­gyógyult.­­) (XII) Tib­era sinuosa post osteomyelitidem metacarpi dig. IV. dextr­. P. I. 20 éves férfi, 1890. julius hóban jobb gyűrűujjának szuvas középcsontja részletesen eltávolíttatott, a műtét után behegedni nem akaró sipolyos menetek maradtak fenn. Ugyanezen egyénen júliusban egy hideg tályog kitárása közben a szuvasodott X-dik bal borda csonkolva lett; itt a seb per prímum gyógyult. Váltakozó általános (38'2—39°-ig) reactiók és helybeli jelenték­telen fájdalmak közben a negyedik injectióig az öblös menetekből bővebb geny és szövettörmelék kiürülése; a mellkas sebe egyesítése he­lyén a tűszúrások helyei pár napig belövelztek, az ötödik injectióra a kézközépcsont duzzanata lényegesen lelohad, a genyes kiválasztás keves­­bedik; a hatodik befecskendezésre (10 cgm.) minden reactio nélkül az öblös menet nyílása behúzódott és élénk hegedékeny sarjakkal fedett. dj (XIX) Synovitis tarsi pedis dextri. B. I. 13 éves leány. Baja 7 év óta tart. 1890. november 5-dikén synovitis sinus tarsi-ért a kü­lboka levésése után talus és calcaneus rész­letes csonkolása végeztetett. Teljes gyógyulás után ellenőrizett injec­­tiók, három befecskendésre (0­ 3-ig) semmi reactio. D) Lymphomata 4 eset. D) (III) Lymphomata colli. F. A. 14 éves leány. Az állkapocs bal sarka alatt egy kis dió­­nyi és több kisebb, jobboldalt egy mogyorónyi mirigydag. Öt év előtt lefolyt bal térdizületi láb következtében pathogen contractura (hegyes szögben) a végtagnak 10 cm.-nyi rövidülésével (füvési megállapodás következtében). A befecskendésnek voltaképen első­sorban körkutatási czélja volt, vájjon tanácsos-e az alszárt csonkítani, vagy czélszerűbb a csonkítás a térd feláldozásával ezomben. Négy injectióra (0­ 2 cgm.-ig) nagyon heves általános reactio mellett a bal ezomb belbütykén és a nyaki mirigyek táján fájdalom mutatkozott. A második injectióval jobboldalt a fejbiczentő mentén apró — addig nem érzett — mirigyek váltak kitapinthatókká. Ezen, úgy a mirigyeken mint a térden jelentkezett helybeli reactio tünetei az (­ 3 cgm.) ötödik befecskendésre elenyésztek. A mirigyeken még máig (a 42-dik napon 15 cgm.) a már 10-dik injectióra sem mutatható ki változás. P) (V) Lymphomata colli, B. E. 20 éves férfi, a nyak jobb oldalán egy szétesett, s e mögött egy kisebb lymphoma. Bal oldalon hegekben, régebben végzett mirigy­kiirtások nyomai. Az első injectio napján a mirigytályog ki lett zárva s kisérletképen ki nem kanalazva — csak kitörölve. A befecskendéseket (0­ 3 cgm.) követő igen élénk általános reac­tio mellett semmi helybeli visszahatás; a mirigyeken sem mutatkozott valami változás. A negyedik injectio után (16-dik napon) az egyén sürgetésére a tályog mögötti mirigymaradvány, mint a többi mirigyek kiirtattak, a­mit egyesítés után gyors hegedéssel gyógyulás követett. Ezzel az egyén megelégedve a kórodat elhagyta. g) (VI) Lymphomata colli. D. F. 30 éves férfi, a nyakon bal oldalon az állcsont alatt mogyoró­ egész galambtojásnyi lymphomáknak kis ökölnyi csoportja. Bal tüdőcsúcshurut, a küpetben kevés gümőbacillus. Ezen egyén a Koch-féle szer irányában a — legalább bizonyos fokig — nem fogékony esetekre emlékeztetett, midőn kimutatott tü­dő­­gümőkóros bántalma daczára is az egyetlen (0­ 2 cgm.) befecsk­endés minden reactio nélkül maradt. Köhögése azonban és köpete­s ebben a gü­mőbacillusok mennyisége szaporodott. A befecskendések folytatását magától elutasítván, megszűnt további megfigyelésünk tárgya lenni. J) (X) Lymphomata colli. H. M. 23 éves nő. Nyaka mindkét oldalán sok duzzadt mirigy, úgy magasabban a nyakon, mint a kulcscsont feletti árokban hegek, állítólag 12 év óta történt többszöri elgenyedés vagy végzett kiirtás nyoma. Bal oldalon két mirigy elgenyedése után fennmaradt bőven genyedő fekély, melyek alávájt és elvékonyodott bőrhíd alatt közleked­nek; körülöttük is a bőr nagy területen alávájt. Az injectiókat lymphomáknál rendszerint élénk általános és helybeli reactio is követi, de a helybeli állapoton eddigelé változást nem találtunk. A lymphomák egyik esetében (V) alkalmunk volt a mirigyeket injectiók közben kiirtani. A kiirtott mirigy szövet­tani vizsgálata még nincs befejezve. Makroscophce az átmetsze­­ten vérbőség és kis vérömlenyek láthatók. E) Lupus és gümős bőr fekély 4 eset. E) (IX) Lupus tuberculosus, K. E. 16 éves leány. Az arcz, fültőtájék, bal kulcscsont felett, mindkét oldali felső végtag számos helyén, bal czomb és lábháton terje­delmes hegekkel és ezek közül számos luposus göbökkel borított helyek. A baj 9 év óta tart; többször volt helybeli kezelés, kikaparás, égetés tárgya. B) (XV) Lupus facici et gingivae, D. L., 22 éves férfi. A baj 2'/s év előtt nyakán kezdődött, hol ismételt kikanalazásra gyógyult. Jelenben a hegek körül kis göbök alakjában ki­újult. Az új eruptio részletesen az arczot fedi és egyrészt a fültök felé, másrészt a szájűrben a fogínyre és szájpadra terjed át.­­) (XX) Lupus hypertrophicus exulcerans pedis et cruris sin. Szt. P. 21 éves leány. Gyermekkorában a bal lábujjak mögött a lábháton kezdődött, jelenben az alszáron a czombig terjedő szétszórt partos kiemelkedések, részben kifekélyesedettek. A lupusnak ezen három esetében az injectiókra következett, csaknem ebablonszerű változásoknak leírásába nem bocsátkozom, midőn vele csak immár számos közlésekből ismert dolgokat fognék ismételni. A lupusoknál azon már felemlített körülménynek, hogy az injectiókat mindannyiszor 38‘6—39'6° közti ingadozással követi általános reactio és — úgy látszik a szer megszokásának negatív jelensége nem szerepel — egyelőre magyarázatát nem bírom el­képzelni. Talán a felköltött gümős szövet­ körüli regeneratív folyamat kíséretében az elzáró pörk vagy var alatt végbemenő oszlási vagy felszívódási folyamatnak van része benne. Másként áll a dolog a bőrtuberculosishoz tartozó következő esettel: d') (XI) Tib­era tuberculosa cruris et fen­oris sin. B. M. 26 éves férfi 1888 és 1889-ben baloldali lágyék és czomb hajlási lymphomái elgenyedtek. Állítólag innen kiindulva képződtek a végtagon a lábfőig leterjedő tömötten beszűrődött alapú fekélyek. 1890. júliusban higany-bekenésekre állítólag igen sokat javult. Ma az alszár mellső felületén sok babszemnyi egész tízkrajczárnyi és nagyobb tér­fogatú csapadékos alapú, partos szélű fekély; a lábikrán néhány nem fájdalmas göb a bőr állományában. Az injectióknak ez esetben egyszers­mind lues irányában differential-diagnostikai kérdést kötöttem. Az első (0• 1), a harmadik (0'5), a hatodik és hetedik (1 0 és 1'5) injectiókra következett általános reactio (39'5°-ig). Nyolc­ befecskendés közül ötször helybeli szaggató fájdalmak; a második injectióra bővebb genyedés; a harmadikra a lábikrán levő egyes csomóknak szétesése, új fekélyképződés. Az ötödik injectióra a még lepedőkkel bevont fekélye­ket piros udvar környezi; bő váladék. A nyolc­adik befecskendésre a fekélyek megtisztultak és kezdenek lelapulni. Az antituberculotikus injectiók eredménye szerint ez esetben, ha nem tiszta gümőkórt, ennek a luessel vegyületét kell felvennem. F) Orchitis 1 eset: R. J. 27 éves férfi, 10 év előtt luetikus fekélye volt. Pár évvel ezelőtt garatfekélyei higany­bekenésekre gyógyultak. Jelen heredaganat 3 hó óta fejlődött; újabb fertőzés, mint annak forrása, ki nem mutatható. A here teste kétszerre nagyobb, sima tömött tapintatú; kisfokú hydro­cele, nem fájdalmas, nyilván luetikus herelek kórképe. Azonban ez utóbbi időben újabb bujasenyvellenes gyógykezelésnek, nevezetesen jodkaliumnak eredménytelenségéért kisérletképen Koch-féle befecsken­dések alá vettetett. Két injectiónak (0’5-ig) semmi hatása. A harmadik injectióval a Koch szerint ép szervezetnek legkisebb adagja határán (10) heves általános (39 5°) — de semmi helybeli reactio mellett — folyton tartó rosszullét közben a jobb hónaljban egy duzzadt mirigy lépett előtérbe, mely fájdalmas volt. Ugyanez ismétlődött a negyedik injectióra is. Ez esetben tehát az injectio eredménye a herére nézve nega­­tívnek látszik lenni, de a szervezetben rejtett gümőkór szempontjá­ból alapos gyanút gerjesztő. G) (XVIII) Tib­us callosum et cicatrices cruris sin. L. P., 37 éves férfi, nagy kiterjedésű, phlegmone és bőrelhalás után fejlődött kérges fekély és az aiszárt övező hegek. Ép testbe diagnostikus czélra számított befecskendés, első injectio 0­ 5, második 1­0 cgm.-mal minden reactio nélkül. A harmadik 2­0 cgm.-mal csak 38 4° hőemelkedést, pár napra kiható általános roszullétet okozott. Távolról sem hiszem, hogy ily aránylag­ elenyészően kevés eset után a biztosat csak meg is közelítő következtetéseket vonhat­ 1891. 5. sz.

Next