Orvosi Hetilap, 1891. március (35. évfolyam, 9-13. szám)

1891-03-01 / 9. szám

103 ORVOSI HETILAP 1891. 9. sz metszés napjáig — összesen 35 befecskendéssel 0­ 475 gm. s tuberkulint kapott; január 20-ig — a második kimetszés napjáig — még két 0­ 04 gm­.-os adagot kapott. Minden befecskendésre beállott az általános reactio s a helybeli a tüdő­ben és gégében. A nyelven azonban valamely szembetűnő reactio, mint pl. erősebb duzzadás, fokozott secretio a fekélyben, nem mutatkozott. A szövettani vizsgálat a két ízben kimetszett szövetdarabokra terjeszkedett ki. E darabokat legnagyobb részt absolut al­koholban rögzítettem s keményítettem; egy részét 0‘25­/C-os chromsavoldatban, az esetleges kargomitosisok jobb rögzítése végett. A­mi a gümőbacillusok festését a metszetekben illeti, meg akarom említeni, hogy igen szép eredményeket értem el a Gabbet-féle festési eljárással, melyet sokan e czélra alkal­matlannak tartanak. Nem vettem észre, hogy a kénsav károsan hatott volna a szövetelemekre; a methylenkék festés is jól sikerült készítményekben kifogástalan. A metszeteket rendesen 1—2 óráig hagyom a carbolos fuchsin-oldatban a költő kemenczében 37° C.-nál. A methylenkék­ kénsavelegybe 30—40 másodperczre teszem; azután 70—80°­0-os alkoholban mosom ki, néhány másodperczig absol. alkoholban víztelenítem, olajban felvilágosítom s kanada-balzsamban teszem el. A szövettani vizsgálatnak hármas czélja volt. Először megállapítani, vájjon a fekély gü­mős-e, habár már a makro­­skopikus megtekintésre sem lehetett többé kétely ez iránt. Másodszor eldönteni azt, vájjon a fekély körül szakadatlanul mutatkozó apró szürke görcsök, tényleg gümők-e s ha igen, vájjon friss gümők-e. Harmadszor kideríteni azt, vájjon a fekélyen s az esetleges grimekön vehető-e észre a tuberkulin okozta reactiónak valami mikroskopi jele. A­mi az első kérdést illeti, úgy mindjárt az első készít­ményből kétségtelenül kiderült, hogy a fekély typikus tuber­­kulosus fekély. A kivágott s felmetszett szövetdarab a fekély duzzadt piros széléből származott. Ennek megfelelőleg a metsze­tekben nagy kiterjedésben a hámréteg még látható, a­mely csak annyiban mutat némi kórosat, hogy nagyobb számban vannak benne a keresztül vándorló fehér vérsejtek. A hám alatt legnagyobb részt epitheloid-sejtekből álló szövet van, mely a fekély alapjához közelebb eső részben nagy számú leuko­­cytával van környezve s beszűrődve, úgy hogy helyenként egészen el van borítva. Már gyenge nagyítással szembe tűn­nek egyes rózsaszínű góczok, melyekben leukocyták nem igen vannak, melyek csak többnyire rosszul festődő nagy epitheloid­­sejtekből állanak. A­mi azonban ezen góczoknak a rózsa­színt kölcsönzi, az az élénkpirosra festett gümőbacillusok. Esd, különösen az épen említett gócsokban oly rendkívüli nagy szám­ban, s oly sűrűn vannak jelen, a minőben csak a köpet sajtos lencséiben találhatni, vagy szövetekben az állatok beoltott gümős bántalmainál, pl. az irisben, ha a mellső szemcsarnokba oltjuk a bacillusokat. Minthogy az említett epitheloid sejt­­góczok nagyobb számban vannak jelen, s helyenként meg­lehetős sűrűn állanak, a bacillusok száma is igen nagy. Ott, a­hol a kissejtű infiltratio van, a bacillusok kevesebben van­nak, de itt is találhatók ép úgy, mint elvétve a hámsejtek között, ugyanazon hézagokban, a­hol a kivándorló fehér vér­sejtek is vannak. De ezen hézagokban ép úgy, mint a többi említett helyeken is, a bacillusok mindig szabadon fekszenek, sohasem a fehér vérsejtek testében. Langhaus-féle óriás-sejte­ket csak igen kis számban találhatni s csak olyan helyeken, a­hol a bacillusok száma csekély, de nem ott, a­hol a kis­sejtű infiltratio van. Néhány óriás-sejt, melyek közül néhá­­nyan 1-—2 bacillust tartalmaznak, haránt­csíkolt izomrostok közelében fekszik, s igen hosszúra nyújtott alakjukkal nagyon emlékeztetnek utóbbiakra. Nem tartom lehetetlennek, hogy ezen óriás-sejtek egy része e harántcsíkolt izomrostokból képződött. Magában a tuberculosus szövetben a sajtosodásnak, vagy nekrotikus szétesésnek nyomát nem találtam. Fent endítettem már, hogy az epitheloid sejtekből álló góc­okban, a­hol a gümőbacillusok oly rendkívüli nagy számban vannak, a sejtek magvai rosszul festődnek. Ezt mindenesetre a coagulatiós nek­­rosis első jelének tekinthetjük. A felsoroltakon kívül azonban még egy igen említésre méltó jelenséggel találkozunk. Nem-­ csak a hámsejtekben, hanem az alattuk levő kötőszövet-sejtek­ben majdnem valamennyi metszetben itt ott caryomitosis van annak jeléül, hogy progressiv fejlődésben levő szövetváltozás­sal van dolgunk. Baumgarten vizsgálatai óta tudjuk, hogy a tuberculum a kötőszöveti s­zámsejtek szaporodása folytán kép­ződik, hogy magoszlási alakokat csak egy fejlődési folyamat első szakaiban találunk. Másrészt ép oly kevéssé, mint Schimmel­busch, nem találtam kargolitikus folyamatokat. A­mi a második kérdést illeti, hasonlóképen minden két­séget kizáró positív feleletet adott a vizsgálat. A napról napra szaporodó s lassanként a fekélybe átmenő kölesnyi szemcsék typikus gümők s pedig legnagyobb részt a Schüppel-Langhaus­­féle gü­mők. A csomócska közepén ott van az óriás­sejt, körü­lötte az epitheloid-sejtek. Valami kifejezett kissejtű infiltratiót ezen gümők körül vagy magában a gümőben nem találtam. De a leglényegesebb eleme a gümőnek a gümő-bacillus sem hiányzott. Minden metszetben, a legtöbb gümőben volt 1—2, ritkán valamivel több bacillus, részben az óriás-sejtekben, részben azokon kívül. E lelet tökéletesen megfelel annak, a­mit Baumgarten vizsgálatai óta tudunk, hogy ott, a­hol igen nagy a bacillusok száma, az óriás­sejtek, úgy a typikus gümők legtöbbnyire hiányzanak. Rendesen ott találjuk, a­hol a bacil­lusok még csekély számban vannak. E gümők közül a kötő­szöveti sejtek szaporodottak, köztük kivándorlott fehér vér­sejteket is láthatni. E gümők teljesen frissek, alig néhány naposak lehettek, az elsajtosodásnak vagy nekrosisnak jeleit egyáltalában nem mutatták. A tuberculumok friss voltát külön­ben még az epitheloid sejtekben található karyomitosisok is mutatják, melyeket különösen a chromsav-készítményekben láttam, s melyek Baumgarten szerint csak friss gümőkben fordulnak elő, a­mit különben saját vizsgálataim alapján is megerősíthetek. E bizonyítékra annál nagyobb súlyt fektetek, mert e kétségtelenül egészen friss gümők 2 hónapi kezelés után fej­lődtek, sőt a­mint most hozzátehetem, még ma is, tehát 3 hónapi kezelés után is még fejlődnek, pedig a beteg már majdnem 1­5 gm. tuberculint kapott. Semmi esetre sem volt tehát jogosult Sonnenburg kételye, hogy a nyakhártyákon mutatkozó szürke görcsék talán nem is gümők. A harmadik kérdésre a felelet részben már meg van adva a fentebbi 2 pontban. A fekély szélében, mely makro­­skopice mutatott nekrosist, s piros volt górcső alatt, sem lehe­tett sajtosodást vagy kifejezett nekrosist látni. Arról azonban, hogy ott, a­hol a szél közvetlenül a fekély alapjába megy át, elhalás történik, már makroskopice is meg lehetett győződni, a fekélynek szemmel látható kiterjeszkedéséből. A friss gümőkben, melyek, a­mint a kórtörténetből ki­tűnik, csak 1—2 napja értek el szabad szemmel épen még látható nagyságot, nekrosis szintén nem volt. Idősebb güm­ő­­ket nem vágtunk ki, de könnyen észlelhettük, hogy már néhány nap múlva nagyobbodásukon kívül még elsárgultak, itt-ott egymással összefolytak, a­mi mindenesetre a beállott nekrosisnak a jele. A­mi a kissejtű beszűrődésből látható volt, már fentebb említettem. Ezen szövettani s klinikai észle­letek összessége azon kétségtelen tény elismerésére kényszerít, hogy a mi esetünkben daczára a Koch-féle kezelésnek, a 14-dik befecskendés után, a mikor a betegnek már 0­ 475 gm. tuber­culint fecskendeztek be, új tuberculosus gócz mutatkozott, mely a további kezelés alatt mindegyre nagyobbodott, s mely körül a 37., sőt a­mint most mondhatjuk, még a 48-dik befecsken­dés után is folyton teljesen friss miliaris gümők fejlődnek. A fekély e mellett egyre nagyobbodik, a­nélkül, hogy a leg­csekélyebb gyógyulási hajlamot mutatná, daczára annak, hogy a beteg február 8-ig 48 injectióval összesen már 1­­165 gm. tuberkulint kapott. (A mostani dosis 0­06 gm.) Hogyan magyarázzuk ezen nyelvtuberkulosis fejlődését ? Ezen kérdés különösen a tuberkulin hatására nézve bír fontos­sággal. Minthogy minden tuberculosus folyamat megindításához a legelső kellék a bacillus jelenléte, mindenekelőtt azt kell kutatnunk, vájjon mi módon kerültek a nyelvbe a bacillusok. Kiemelem újra, hogy a bacillusok jelenléte a nyelvben csak 18 napos Koch-féle kezelés után derült ki. Két lehetőség áll

Next