Orvosi Hetilap, 1891. május (35. évfolyam, 18-22. szám)

1891-05-03 / 18. szám

Harminczötödik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1891. május 3. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti egyetem élettani intézetéből. Új adat a harántcsíkolt izomrostok szerkezetéhez. Mihajlovits Miklós dr., egyetemi tanársegédtől. A közelmúltban a harántcsíkolt izomrostok vizsgálata és az ezen izomrostok szerkezetére vonatkozó véleményeltérések egész irodalmat teremtettek. Daczára annak, hogy sokan törekedtek a harántcsíkolt izomrostok szöveti szerkezetét a maga valójában felderíteni, a vélemények még most is eltérők és eddig még senkinek sem sikerült a kérdést véglegesen tisztázni. Itt-ott még most is feltűnik egy-egy kutató búvár, ki új theóriával áll elő és minden képzelhető módon igyekszik véleményének egyedül helyes voltát bebizonyítani. Haycraft edinburghi tanár a X. nemzetközi orvosi congressus egyik ülésén is mutatott be egy módot, amely a harántcsíkolt izomrost ismert szerkezetét a rostocskák felületén meglevő vagy keletkező alaki egyenlőtlenségből magyarázza. A budapesti élettani intézetben már hosszabb ideje foglalkozom a harántcsíkolt izomrostok szerkezetének tanulmányozásával és a congressuson összehasonlítva és bírálva az e kérdésben keletkezett theoriákat a Jendrássik-féle theoria mellett szólaltam fel, mely a harántcsíkolt izomrostok szerkezetét a csakis mikroskop alatt észlelhető ú. n. belső rostáramlásból magyarázza. Nagy meglepetésemre Haycraft tanár az általam említett Jendrássik-féle theoriáról, melynek ismertetése Du Bois Archívumában már 1879-ben megjelent, semmit sem hallott. E téren tovább folytatott vizsgálódásaim folyamán immár annyira jutottam, hogy a többször említett Jendrassik-féle harántcsíkolt izomrosttheoriához egy új adattal járulhatok, mely ezen theóriának helyessége mellett bizonyít. Mielőtt ezen adatot ismertetném, szükségesnek tartom az ezen kérdésben keletkezett különböző, nagyrészt eltérő véleményeket, néhány szóval ismertetni. Merkelt és Sachsia Krause-val egyetértve, a harántcsíkolt izmon górcső alatt észlelhető harántcsíkolatokat az izomburkolattal szorosan összeforrt és az izomrostot rekeszekre osztó szilárd hártyáknak tekintik. Hensen is fedezett fel egy csíkot, melyet középlemeznek („Mittelscheibe“) nevezett el, míg a Krause és Amici-ról ismert csíkot „Querlinie“ néven ismerik; ezeken kívül van még a Merkelféle „Endscheibe“ és az Engelmann-féle „Grundmembran“. Ezen csíkokra nézve a búvárok véleménye eltér, amennyiben ki az egyik, ki a másik csíkot tartja annak a hártyának, mely az ú. n. rekeszeket határolja. A harántcsíkolt izomrostok szerkezetéről a Jendrássikféle theoria egy másik magyarázatot ad. Jendrássik a harántcsíkolt izomrostban egy csőrendszert lát, az egyes csövecskék belsejében szilárd folyékony anyaggal, mely részecskék egymásra irányító hatással vannak és melynek bizonyos rendben való sorakozása a csíkozottság képét idézi elő. Jendrassik az általa felismert és közölt belső áramlási jelenséggel állítását igen plausibilissé teszi. Ha ugyanis egy csepp hígított eczetsavat cseppentünk a tárgy és a fedőlemez érintkezési határára, azt tapasztaljuk, hogy az izomcső megvastagodásával egyidejűleg, a csíkolatok sorai is megbomlanak, egy bizonyos irányban haladó áramlást mutatnak és a túlsó oldalon, habár keskenyebb csíkolatokban, ismét rendezkednek. Ha ezek után ismét neutrális hatásúvá tesszük az izmot, a csíkolatok is visszanyerik előbbi szélesebb alakjukat. Ugyanez a változás mutatkozik akkor is, ha az izmot előbb hígított lúggal kezeljük, úgy ahogy azt előbb savval tettük. Az eredmény ugyanaz, akár hozzáadott csepp savval változtatjuk meg a kémhatást, akár pedig az izomrostokon átvezetett villámáram szolgáltatja vegybontó hatásával a sarkoknál mutatkozó kémhatás megváltozását. Ezen belső áramlás akkor is észlelhető, ha az izomrostot ú. n. melegíthető tárgyasztalon egy bizonyos fokra (40° C.) felmelegítjük; ebben az esetben a melegítés következtében kivált izomsav hatott úgy, mintha higított eczetsavat használtunk volna. Úgy látszik tehát, hogy ha a kémhatás megváltozik, t. i. ha savanyú vagy lúgos lesz, akkor az izomrost állománya a megváltozott kémhatású hely felé áramlásba jő, mégpedig úgy, hogy eleintén az egész rostállomány a széles csíkokkal együtt áramlik, miközben az anisotrop korongokból csakhamar szemcsék válnak ki, melyek azután szétszórt, apró szemcsecsoportokat képeznek. Ezen szemcsékből az áramlás továbbhaladtával vékony korongokból álló, sűrű csíkolat képződik, mely változatlanul megmarad mindaddig, míg az izomrostok kémhatása savanyúról közömbösre, vagy lúgosról közömbösre nem változik. Ezt a kémhatást megfelelő közömbösítés, vagy az áram irányának megfordítása által nyerjük, amikor a sűrű csíkolat szemcsékre esik szét és ezek a szemcsék ellenkező irányú, tehát visszafelé haladó áramlás közben az eredeti állapotban megmaradt rendes csíkolat határán, az eredetihez hasonló széles csíkolatokban rendezkednek. A harántcsíkolt izomrostok szerkezetére vonatkozólag a legújabb magyarázatot Haycraft adja, az állítva, hogy a mikroskop alatt mutatkozó szerkezeti kép az izomrost alakjától függ. A berlini X. nemzetközi congressuson sublimat-oldatban fixált és alkoholban megőrzött (praeservált) izomrostocskáknak szikkadt collodium-hártyán készült olyan lenyomatait mutatta be, melyek az izomrostok mikroskopi képét mutatták. A collodilim megszáradása után a lenyomatok elmosódtak. Az egymástól lényegesen különböző és ellenkező magyarázatokhoz hozzáfűzöm saját megfigyelésemet, melyet bárki a legnagyobb könnyűséggel ismételhet és ellenőrizhet, mert a kísérlet kivitele felette egyszerű és nehézséggel nem is jár. „A villámáram által az izomban előidézett áramlatok okairól“ M. Tud. Akad. értekezéseinek III. oszt. VIII. kötet XIV. szám 1878. „Die innere Strömung in der Muskelfaser.“ Du Hois, Archiv. 1879. 1 Archiv f. mikroskopische Anatomie VIII. k. 244. 1. 2 Archiv f. Anatomie, Physiologie n. Wissenschaftliche Medicin 1872. 607. 1.