Orvosi Hetilap, 1891. december (35. évfolyam, 49-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

harminczötödik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1891. deczember 6. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos di­ 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a II. sz. (Kétli Károly tanár vezetése alatt c­lló) belgyógy­iszati korodáról. A tüdőlobról 187 kórtörténet alapján. Keresztszeghy Gyula dr. kórodai gyakornoktól. A tü­dőlob a tüdő szövetének heveny lobos folyamata. Jürgensen fejtegetései alapján megszoktuk a tüdőlobot typikus heveny fertőző betegségnek tartani. A mai vizsgálatok alapján azonban bizonyos, hogy a typikus jelzőnek olyan értelmet, mint typhus vagy tuberculosisnál tulajdonítani nem szabad. A pneumonia úgy klinice, mint anatomice tág határok között olyan különbségeket mutat, melyeknek természetes okát ma abban keressük, hogy a pneumoniát okozó méreg sem egysé­ges s az egyes pneumoniát okozó microorganismusok virulen­­tiája is igen tág határok között ingadozik. Ha mégis valami typus van a pneumoniában, az csakis a lobos folyamatra vonat­kozik, mely a tüdő szövetében, annak sajátságos szerkezeténél fogva jellegzetes, leggyakrabban typikus lefolyású. A typikus kórképnek okát a tüdő anatómiai szerkezetében kell keresni, nem a betegség okaiban, melyek különféle természetűek lehet­nek. Természetes, hogy ilyen körülmények között az anatómiai és klinikai kórkép sokkal tágabb határok között ingadoznak, mint más typikus infectiosus betegségnél. A fibrinosus pneumoniának nevezett heveny lobos folya­matnak következő sajátságai vannak, melyek által más lobos folyamatoktól a szervezetben eltér: 1. aránylag nagy területen, illetőleg felületen folyik le ; 2. az izzadmány fibrindúsabb, mint más lobos izzadmány; 3. a bronchusok és azok finomabb ágai a lobos folyamatban csak másodlagosan látszanak részt venni. A fibrinosus pneumonia ezen tulajdonságai alapján a katarrha­­lis pneumoniától csak quantitative különbözik. Rautenberger, Thomas Satterwaiter vizsgálatai is ezt bizonyítják. Ha mégis a katarrhalis és fibrinosus pneumonia között klinire legtöbbször éles különbség van, annak okát a lobos folyamat 3-dik jellegző sajátságában keresem, ú. i. abban, hogy a bronchusok lobja és azon lobnak mintegy folytatása körülírtabb tüdőrészletekre egészen más típusú kórképet ad, mintha a lob elsődlegesen, a tüdőnek nagyobb területén lép fel. Másféle különbségek is lehetnek. Az asthenikus pneumoniánál a kórkép a typikus­­nak nevezett kórképtől nem kevésbbé eltér. Sokan a pneumo­nia asthenikus jellegét az aetiologia alapján igyekeznek magya­rázni, mint a­hogy a bronchopneumonia sajátságait is aetiolo­­giai különbségekre vezetik vissza. Leichtenstein, individuális és primaer asthenikus pneumoniát különböztet meg s ez utób­biakat illetőleg azon nézetben van, hogy más specifikus méreg által okoztatnak. Még ma sem ismerjük azon más specifikus mérget, de többen azon meggyőződésre jutottak (Liebermeister),­ hogy a gen. fibrin, pneumonia különböző microorganismusok által okoztatik s tudjuk, hogy azok közül egyeseknek, különö­sen a Frankel-Weichselbaum féle pneumococcusnak sajátságai a legtágabb határok között ingadoznak. Tehát a valóságnak leginkább megfelelőnek tartom, hogy a pneumonia a tüdő szövetének olyan heveny lábos megbetege­dése, melynél a typikus kórképet a tüdő szövetének sajátságos szerkezetére kell visszavezetni, s melynél a kórkép a path. folyamatra befolyást gyakoroló sokféle tényező módosulása szerint a typikus kórképtől nem csekély fokban eltér. Az oki tényezőkkel részletesebben foglalkozván, ma a kérdés úgy áll, vájjon a genuin fibrinosus pneumoniát csak a Frankel-Weichselbaum-féle pneumococcusok okozzák-e, vagy másféle kóros hatányok is. Endített coccus azon közönséges microorganismusok egyike, melyek az emberi szervezetben leg­többször locális genyedéssel járó lábos folyamatot okoznak s e tekintetben a Friedländer-féle bacillussal, streptococcusokkal, staphylococcusokkal ugyanazon kategóriába tartozik. Mind e bacteriumok pneumoniánál is gyakran találtattak egymás társa­ságában vagy magukban s a Frankel-W.-féle coccust csak annyival több jogosultsággal lehetne a pneumonia specifikus microorganismusának tartani, a­mennyivel gyakrabban találta­tott. Weichselbaumt a Friedländer-féle bacillust 5 esetben találta, s ugyanő vizsgálatai alapján a streptococcusokat és staphylo­­coccusokat is a lobaris pneumonia okai közé sorolja. Lucatello- 14 eset közül 7 esetben streptoc­occusokat, 5 esetben diplo­­coccusokat s két esetben streptococcusokat és staphylococcuso­­kat talált. Finkler- 55 eset alapján következő eredményekre jut: 1. a Frankel-W.-féle diplococcus főkép fibrinosus pneu­moniát okoz, némely esetben egyedül található ; 2. a broncho­­pneumoniák bacteriologice egységes betegséget nem képeznek; 3. az ú. n. sejtes pneumoniát (1. alább) főkép streptocoopusok okozzák. A II. számú belgyógyászati klinikán egy esetet volt alkal­mam észlelni, mely bizonyítja, hogy a lobaris fibr. pneumonia nem mindig Frankel-Weichselbaum-féle coccus által okoztatik. A pneumonia a jobb alsó tüdőlebenyben folyt le, hidegrázással kezdődött, 9 napig tartott s krcsissel végződött. Az ajkon her­pes eruptiók is voltak. Láztáblája: Köpetét betegségének második napján vizsgáltam meg, házi nyúl bőre alá fecskendezvén. Az injectio helyén lob, majd abscessus fejlődött, melyben streptococcusokat találtam. A streptococcusok, staphylococcusok gyakrabban broncho­­pneumoniát okoznak, mit főképen Weichselbaum, Neumann vizsgálataiból tudunk, de a Friedländer-féle bacillus (Mandrys 1 Wiener med. Jahrb. 1886. p. 483. 2 Refer.: Centralbl. f. Bakt. u. Parask. 1890. Vili. kot. p. 2u9. 3 Die acuten Lungenentzünd. 1891. p. 286. 4 Fortschr. d. Med. 1890. Nr. 6. Uo *9 3S 1 Jahrbücher f. Kinderh. VIII. 105. 2 Brit. med. Journ. 1889. p. 1266. 3 Volkmann’s Samml. kiin. Vortr. Nr. 82. 4 Deutsch, med. Wochensehr. 1888. Nr. G.

Next