Orvosi Hetilap, 1892. február (36. évfolyam, 6-9. szám)
1892-02-07 / 6. szám
64 ORVOSI HETILAP 1892. 6. sz. csalva. E lobulus felső külső széle az arczi oldal felé van hajolva s ez által közte és az arcz között egy 1/2 cm. mély tölcsérszerű tasak képződik. A durványosan fejlett helix mögött közvetlen egy babnyi porczszerű, ép bőrrel fedett képlet tapintható ki, melyen át a vizsgáló ujj egy kisfokú bemélyedésre talál (meat. aud. ext. külső nyílása ?) A bal proc. mastoideusra és a m. sterno-cleidomastoideusra nézve a viszonyok ép olyanok, mint a jobb oldalon. Az arczon a bal szájzúgtól 4 mm.-re, annak meghosszabbított vonalában az alsó állkapocs felett egy lencsényi, ránczos felületű, a bőrrel mozgatható, ép bőrrel fedett kiemelkedés van; belül ennek megfelelőleg a nyakhártyán semmi rendellenesség. A halántékcsont külfelülete úgy jobb, mint baloldali sima, egyenletes. Facialis hirdés nincs jelen. Orr, száj és garatűr vizsgálata. A lágy szájpad balfelé a jobboldalinál jóval vastagabb; intonatiónál nem mozog, közvetlen izgatásra nem idézhetők elő összehúzódások. Az uvula asymmetrikus, bal felé erősebben fejlett; csúcsának elülső felületén egy kis lencsényi, élénk piros színe által az uvnla többi nyakhártyájától elütő, kissé kiemelkedő gömbölyű képlet foglal helyt. A bal tonsilla alsó harmadában egy felülről elölről le- és hátfelé haladó bevágás (barázda), melynek falai rendes színűek (tehát nem heg.) A bal tuba Eustachii nyílása kissé megnyúlt, résalakú. A bal alsó orrkagyló hátsó (a choanak felé néző) végén egy előre haladó bevágás látható. A garatmandola mérsékelten túltengett, sűrű, zöldes, nehezen leválasztható váladékkal fedett. Az orr jobb fele, valamint a jobb luba Eustachii semmi rendelleneset nem mutat. A test többi szerveiben eltérés nem található. Mindeme vizsgálatok után hátra maradt még a legfontosabb rész: a hallóképesség vizsgálata. Megjegyzem ezúttal, hogy tekintettel a fiú kissé korlátolt szellemi fejlettségére és elfogultságára, e vizsgálatot több alkalommal ismételtem, főleg abban az irányban, hol egymástól eltérő adatokat találtam. A hallóképességet a már leírt fejlődési rendellenességek daczára meglehetősen kifejlődve találtam. Nevezetesen: Jobb fül; középerős óra ketyegését 23 cm.-ről hallja. A kagylóra tett órát jobban hallja, mint ha az a járomcsontra, fejtetőre vagy a processus mastoideusra van helyezve. Suttogó beszédet közvetlen a háta mögött meghallja; középhangos, közönséges társalgási beszédet 1 m. 30 cm.-ről hallja. Az a hangvillát jobban hallja közvetlen a fülön, mint akár a proc. mastoideuson, akár a fejtetőn; (?„ villa rezgéseit hallja 54 cm.ről, c2-ét 60 cm.-ről. A Galton síphangjait jól hallja, Tünneféle kísérlet eredménye positív. A Pollitzer féle légzuhanyzáskor a beteg állítása szerint „levegő szalad a fülébe,“ ugyane kísérletnél azonban otoskopot helyezve a durványos kagylóra, a levegő odacsapódását hallanom nem sikerült. A különféle hallócsövekkel sokkal jobban hall a beteg. A Leiter-féle, a Bureichart-Meriam-féle hallócsővel, a Maloneyféle otophonnal a suttogó beszédet hallja kissé távolabbról is.A katheterezést a beteg nem tűrte, daczára, hogy az orrjárata cocainnal lett anaesthetizálva. Bal oldalon. Óraketyegést 23 cm.-ről, a kagylóra tett órát jobban hallja, mint a fej bármely más helyén. Suttogó beszédet közvetlen a füle mögött meghallja. Középhangos társalgási beszédet 1 m. 10 cm.-ről hallja. 0, hangvillát 48 cm.ről, cs 52 cm.-ről hallja. Hinne-féle kísérlet positív ; a Pollitzerféle légzuhanyzásnál állítólag érzi a levegő berohanását, a fölhöz tett otoskoppal azonban ezt hallanom nem sikerült. Az előbb említett hallócsövekkel és készülékekkel a beteg jobban hall. A kat.beterezés nem sikerült. Mindkét fül vizsgálatánál észrevehető volt, hogy nyitva tartott száj mellett a beteg a hangokat jobban percipiálja, mint különben. •H * * A fent vázolt anatómiai és physiologiai elváltozások mellett a szülők kívánsága daczára a műtétet csak feltételesen ígértem meg; az esetleges eredménytelenségre figyelmeztetve lettek , mivel azonban a beteget — kinek szülői vidéken laknak — többször kellett megvizsgálni, másrészt pedig e ritka eset felett mások véleményét is ki akartam kérni, tehát a beteget fülgyógyászati osztályunkra (Böke tanár úr osztálya) vettem fel, hol Böke tanár úr szíves volt hallóképességére vonatkozólag megvizsgálni. Kétséget nem szenved, hogy az imént leírt bántalom az irodalom ritkább esetei közé sorolható. Egyoldali durványosan fejlett kagyló és külhangvezetékhiány már gyakrabban volt megfigyelés tárgya. Ily egyoldalú kagylódefectusról és külhangvezetékhiányról emlékezik meg Moos és Steinbrügge,ahol a jobboldali durványos kagyló az állkapocs szárán ült. G. Brown 1 2 két esetet észlelt, valamint L. Turnbull,3 H. Thomas)' Kisselbach■' esetében is tökéletes volt az elzáródás a meatus részéről. Truckenbrode esetében a kagyló defectusa mellett a meat. aud. ext. teljesen hiányzott, ép így a dobhártya és a kalapács egy része . Lucáéz esetében jobboldali microtia és a külhangvezeték hiánya van jelen, ugyanez eset már azért is érdekes, mert itt az összes hallócsontocskák hiányzottak. Allen Thomson esetében a defectusok mellett még hiányzott a halántékcsont ama részlete is, mely a külhangvezeték alsó részét alkotja. Welcher maga két esetet látott: Moos" egy esetében a rosszul elhelyezett köldökzsinór okozta a fenti elváltozásokat, ugyancsak Moos" egy 50 éves siketnéma emberről tesz említést, hol jobboldalt úgy a meat. aud. ext., mint a doboz és a tuba Eustachil porozos része elcsontosodott, míg a bal fllon csak a dobozt találta elcsontosodva ; Steinbrügge,12 Bohrer,13 Grawitz,11 Böke'' Hartmann,16 Fleusinger,11 G. H. Birnbaum,18 Wreden,19 F. Ogston,20 kinek esetében a tuba Eustachis is hiányzott; Willy, Mayer,21 Pollitzer 22 Virchow23 ,egy-egy esetről emlékeznek meg; Gruber21 két esetet ír le tankönyvében. (Folytatása következik.) Közlemény Kézmárszky Tivadar tanár egyetemi eső szülészeti és nőgyógyászati kotodájáról. A kraniotomiáról. Bársony János dr. tanársegédtől. (Folytatás.) A táblázat tanúsága szerint a műtevésre különös indicatiót adott: Szűk medencze.................................. Olyan híz, mely a többi körülmé-34 esetben nyekkel indicatiót képezett... l6 .1 (1, 2,4, 6,14,16,17,19, 20, 21,25,26,32,33, 34, 38). Bűzös folyás . ............. ............. (1) (14, 24, 25, 32, 33, 38). Physometra...........................................1 r (15). Hzízódozó vajudozás ... ... ... 251 (1,2,5, 6, 7, 10, 11, 13, 14, 16, 17, 19, 20, 22, 24, 26, 31, 33, 34, 36, 37, 38, 40, 41, 46). (4, 41). Kimerülés ............................................2 V Lágyrészek zúzódása.............. ... Elvékonyodott méh, repedés 2 n (26, 41), veszedelme . ... ... ..............9 n (15, 21, 27, 28, 39, 41, 43, 45, 46). Méhrepedés gyanúja ... ... ...2 n (S, 32). Méhrepedés műtevés előtt. ...4 1 (2, 8, 42, 44). Előesett kar... ... ... ... ...1 M (12). Magzat elhalóban..............................8 11 (17, 22,23,29,30,34, 43,45). 1 Zeitschrift f. Ohrenh. X. Band — 2 Zeitschrift f. Ohrenh. IX. B. lief. — 3 Idem VIII. B. — 4 Idem XV. B. — 5 Archiv f. Ohrenli. XXII. B. — 0 Idem XXII. B. — 7 Idem XXIX. B. — 8 Archiv f. Ohrenh. I. B. — ” Idem. — lu Idem. — 11 Archiv f. Augen u. Ohrenh. — 12 Zeitschrift f. Ohrenh. XVIII. B. — 13 Idem XV. u. XVI. B. — 14 Virchow’s Archiv LXXX. B. - 15 Gyógyászat. 1887. — 10 Zeitschrift f. Ohrenheilkunde. XX. ß. — 17 Langenbeck’s Archiv f. klin. Chirurgie XXIX. B. — 18 Ibidem. — 10 Ibidem. — 29 Ibidem. — 21 Idem. — 22 Idem. — 23 Virchow’s Archiv XXXII. B. — 24 Lehrbuch d. Ohrenh. 1 A szt. Rókus-kórház gégészeti osztályán Weisz dr. úr volt szíves e vizsgálatot végezni.