Orvosi Hetilap, 1892. augusztus (36. évfolyam, 32-35. szám)

1892-08-07 / 32. szám

Harminczhatodik évfolyam. 32. szám. Budapest, 1892. augusztus 7. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Kresylmész,­­ új desinficiáló anyag. írta Fodor József tanár. A közelgő cholera-veszedelem, s az annak nyomán egyre sürgősebbé s általánosabbá váló desinficiálás megint a des­­inficiáló szerekre fordítja figyelmünket, mert míg a tudo­mányos búvárlat a sikeres desinficiálásban látja a fertőző anyagok megsemmisítésének s így a járványok megelőzésének vagy legalább is csökkentésének legtermészetesebb eszközét, addig másrészt a gyakorlati tapasztalat számtalanszor vajmi illustrius színben tünteti fel az annyira terhes és költséges desinficiálások különféle eszközeit és módjait. Két dologban rejlik főképen az elégtelen s azért siker­telen desinficiálás oka: egyrészt sok desinficiáló anyag nem érdemli ezt a nevet, s méltatlanul soroltatik a desinficiáló szerek közé, — másrészt a desinficiálásnak gyakorlati végrehajtása — az azt végezők hanyagságánál, gondatlanságánál vagy fukar­ságánál fogva, tökéletlen. Ezekből következik a hygienének az a törekvése, hogy csupán hathatós szereket javasoljon a desinficiálásra, és hogy a desinficiálás technikáját lehetőségig egyszerűvé, kényelmessé és olcsóvá, de egyszersmind könnyen ellenőrizhetővé is tegye. Tudjuk, hogy ebben az irányban sokat javultak a viszo­nyok az utóbbi években. Sok szert, a­mire annak előtte sokat költöttek — pl. vasgaliczot, carbolmeszet — a legtöbb hatóság törölte immár desinficiáló készletük sorából, helyettük pedig ríjakat vett fel, így pl. az éppen e lapokban Gerlóczy Zsigmond dr.-tól ajánlott rézgaliczot, lúgot stb. A hygienikus desinficiálás praxisa még mindig előszere­tettel van a kátrányból nyert desinficiáló anyagok — neveze­tesen a kristályos carbolsav — iránt, mint a mely hatásos, kereskedelmileg jól ellenőrizhető, kényelmesen kezelhető szer, egyszersmind — s ez igen fontos — nem károsítja az épülete­ket, closeteket s egyebet, a melyben alkalmazzák, és haszná­lata könnyen ellenőrizhető. Csakhogy a carbolsav drága s egyszersmind fáradságos az alkalmazása, mert nehezen oldódik vízben. A nyers carbolsav sok tekintetben ajánlatosnak látszott. A jó praeparatum energikusan desinficiál és olcsó is. Azonban még kevésbé oldódik a desinficiálandó folyadékokban, azért hatása bizonytalan. Pár év előtt a német „Reichsgesundheits­amt“ javasolt módot a nyers cárból könnyű oldására: egyenlő térfogat kénsavval kell keverni. E keverék azonban szörnyű maró hatású, megrontja a falat, elosetet, azért nem használhat­ják. E mellett a kereskedésbeli nyers cárból tág teret ad a csalásnak, azért megbízhatatlan. Legújabban a carbolsav-gyártás egy­más mellékproduk­­tumára, az ú. n. kresylsavra (ortho-, para- és metakresylsav keveréke) fordította a hygiene figyelmét. E szer jelentékenyen erősebben desinficiál, mint akár a kristályos carbolsav; távol­ról sem olyan mérges mint utóbbi s egyszersmind az ára 3/g —Violect része a kristályos carbolsavnak. Csakhogy az a hibája, hogy mint az olaj, nem oldódik a vízben, tehát használhatat­lan maradt. Német vegyészek azonban reá­jöttek, hogy nátron lúg, továbbá különböző sók (pl. kresylsavas, salicylsavas natrium) oldhatóvá teszik a kresylsavakat. Egy német gyáros szabadal­mat is nyert oldható kresylnek ily módon előállítására. Hueppe tanár a londoni egészségügyi congressus alkalmával ismertette ezt az oldható kresylt, négyszeres desinficiáló hatást tulajdo­nított neki a kristályos carbolsavval szemben, s ajánlotta a sebészeti desinficiálás czéljaira. Fontosnak tetszett nekem a kresylsavnak ez az oldhatóvá tétele, de lehetőleg egyszerű, olcsó módon, a hygienikus, a töme­ges desinficiálás czéljaira s azért megbíztam Bruckmayer Ferencz és Gryzewszky Gyula orvosszigorló urakat vizsgálatok­kal ebben az irányban, a­miket a szünidő beálltával magam vettem a kezembe. Meggyőződtem e kisérletek nyomán, hogy oltott mész­szel oly vegyü­léket lehet a kresylsavból előállítani, a mely vízben minden arányban és azonnal igen jól oldódik és a mely a mellett, hogy a kristályos carbolsavval desinficiáló hatásra nézve vetekedik, egyszersmind ennél hasonlíthatatlanul olcsóbb s mérgezésre alig szolgáltathat alkalmat. így pl. egy súlyrész meszet négy súlyrész vízzel meg­oltva s mésztejjé hígítva, ehhez apródonkint 5 súlyrész (= 50%) kereskedelmi, u. n. nyers kresolt keverve, sirup­­sűrűségű folyadékot kapunk, a­mely vízben minden arányban és azonnal oldódik. Ha több meszet, vagy kresolt veszünk, a nyert tömeg sűrűbb és sűrűbb, sőt kemény lesz. Ez is oldható, de lassabban mint az imént leírt keverék, egyszersmind ebből már a kresol egy része hígításkor kiválik. Azonban könnyebben szállítható.­­ A kresylmészoldat csatornafolyadékot, úgyszintén typhus-, cholera-tenyészetet igen sikeresen desinficiál. 50 gr. kresylmész (= 25 gramm kereskedelmi kresoltartalommal) 1000 köbem. csatornafolyadékot 4 óra alatt már sterillé tesz, míg ugyanannyi csatornafolyadék desinficiálására 25 gr. kristá­lyos carbolsav nem volt elég. Typhus és cholera-tenyészetet még erélyesebben desinficiál a kresylmész. Azt hiszem ezeknél fogva, hogy a kresylmész kiváló figyelmet és méltánylást érdemel a hygienikus, a tömeges desinficiálás szempontjából, kivált járványok idején, nevezete­sen éppen most annál inkább, mert míg egy metermázsa kristályos carbolsav mintegy 300 frt, addig ugyanannyi keres­kedésbeli kresol körülbelül 40 frt, egy mázsa kresolmész pedig

Next