Orvosi Hetilap, 1892. december (36. évfolyam, 49-52. szám)

1892-12-04 / 49. szám

Harminczhatodik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1892. deczember 4. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a m­. kir. állatorvosi akadémia élettani intézetéből. A harántcsíkolt izomrost górcsős és elektromotorikus változásainak egymáshozi viszonyáról. Korányi Sándor dr.-tól és Vas Frigyes dr.-tól. Míg az idegek és izmok ingerlékenységének villanyos vizsgálata, ép és kóros viszonyok között az ingerlékenység módosulásainak meghatározását a tudományos módszerekhez kötött minden követelésnek megfelelően engedik meg, addig az orvosi tudomány máig sem rendelkezik oly eljárással, a­mely az izomban annak ingerülete alatt végbemenő folyamatok vizsgálatát exact módon megengedné. Az izom ingerülete leg­szembeötlőbb módon annak alakváltozásában nyilvánul, és így első­sorban az alakváltozás exact módszerekkeli tanulmányozása látszanék arra hivatva lenni, hogy ezen hézagot kitöltse. Az izom alakváltozásainak graphikus registrálása már több ízben képezte a kutatás tárgyát, a­nélkül, hogy eredményeire nézve termékenyebbnek mutatkozott volna, mint az egyszerű szabad­­szemmeli vizsgálat, a­mely különbséget enged tenni a prompt és a renyhe rángás között. Egy másik tünemény, a­mely az izom ingerületével szoros összefüggésben lenni látszik, az actio-áram, talán több felvilá­gosítást adhatna az izom belsejében végbemenő folyamatok felől. Ez irányban azonban mind a mai napig hiányzanak olyan vizsgálatok, a­melyek czélját pathologikus viszonyok felderítése képezné. Ennek egyik okát talán a vizsgáló mód­szerek körülményessége és a vizsgálati eszközök költséges volta képezte, másik oka abban rejlik, hogy a physiologia eddig nem derítette fel azon összefüggés lényegét, a­mely az izom ingerülete és az azt kísérő villamos változások között fennáll. Miután Hermannak sikerült egy módot találni, a­mely­nek segítségével az actio áram emberen kimutatható, másrészt pedig a capillar-elektrométerben egy eszköz birtokába jutottunk, a­melynek segítségével ezen vizsgálatok a legnagyobb könnyű­séggel kivihetők, a fő akadály, a­mely e tüneménynek értéke­sítését a pathologiában gátolta, mellőzve lett. A végzendő vizsgálatok esetleges eredményeinek értelme­zésére szükséges volt azonban az actio-árammal physiologiai szempontból foglalkoznunk, czélul tűzve ki magunknak, hogy annak viszonyát az ingerület lefolyásához közelebbről meg­határozhassuk. Jelen közleményünk c­élja ezen előzetes vizsgá­latokról referálni, a­melyek a fenforgó kérdésekre meglepően egyszerű felelettel szolgáltak. * * * Helmholtzt szerint a másodlagos rángást okozó izomáram ingadozás az elsődlegesen rángó izom lappangási ideje alatt jön létre. A vizsgálati módszerek tökéletesedésével azonban a lappangási idő mind rövidebbnek mutatkozott és Regéczy1 2 szerint az nem tart tovább 0'002"-nál, a­mi jóval rövidebb idő, mint az ingerület állapotában levő izomrészlet electronegatív változásának tartama. Regéczy ezen viszonyok alapján az izom ingerületét — illetőleg alakváltozását — és villamos tulajdon­ságainak módosulását egyidejűleg végbemenő folyamatoknak tartja, a­mely nézetével egy már előzetesen több ízben nyilvá­nított, de kísérletileg alig támogatott véleményhez csatlakozott. Biztosabb alapot látszott nyerni ezen felvétel Bourdon Sandersoni vizsgálatai által, a­ki a béka gastrocnemiásának villamos és alakváltozásait photographikus úton egyidejűleg registrálva, azon eredményhez jutott, hogy mindkettő ugyan­azon időpontban kezdődik. Kísérleti eljárása azonban, mint azt Gad és Bernstein­ kiemelték, nem volt kifogástalan. Nézetünk szerint ezen kérdést az eddig alkalmazásban levő eljárások segítségével nem lehet eldönteni. Az alakválto­zásnak mindenek előtt bizonyos fokot kell elérnie, a­míg az a graphikus módszer segítségével felismerhetővé lesz. Másrészt, a­mint azt Gad3 bebizonyította, az ingerület állapotába jutott izomrészletek megrövidülését a nyugvó izomrészletek passiv meghosszabbodása egy ideig compensálja. Az utóbbi tényező kizárható, ha az izom változásait a górcső segítségével kísérjük figyelemmel, a górcsői vizsgálatot időmérő eljárással combinálva Ezt tettük ama kísérletekben, a­melyeknek methodikáját és eredményeit megelőző közlemé­nyeinkben megismertettük,­­ és a­melyek tényleg kimutatták, hogy az izom górcsői változásának lappangási ideje nincs, tehát hogy ez a villamos változással ugyanazon pillanatban kezdődik. Feladatunk most már az volt, meghatározni, váljon a górcsői és villamos változás között azok további lefolyásában mutatható e ki összefüggés, vagy nem. E czélból mindenelőtt a górcsői változások időbeli le­folyásával foglalkoztunk’’ és kimutattuk, hogy az anisotrop harántcsíkolatok az ingerület kezdetével megrövidülnek, később meghosszabbodnak és az ingerület maximumának pillanatában a nyújtás tetőfoka következik be. Az ingerület csökkenésének időszakában először ez a nyújtás fejlődik vissza, azután egy második megrövidülésbe megy át, a­mely után ismét nyugalmi állapot jön létre. Az isotrop csíkolatok viselkedése a leírttól lényegesen különbözik. A ingerülettel mindenekelőtt egy passiv nyújtási stádium jár együtt, a­mely az ingerület továbbfejlő­désével megrövidülésbe, visszafejlődésével egy második nyújtási stádiumba megy át. Most már nem volt egyéb hátra, mint hogy a górcsőileg észlelt izomrészlet villamos állapotát a górcsői változásokkal egyidejűleg vizsgáljuk. Az erre szolgáló kísérleti berendezés leírását a következőkben adjuk : A leírt módon­ előkészített békanyelv-praeparatumot egy alkalmas tárgyasztalra helyeztük, a­mely két ingerlő elektród­dal volt felszerelve. Az elektródok egy szánkagép másod­lagos tekercsével állottak összeköttetésben. A proximalis elektródot unipoláris hatás elkerülése czéljából ezenkívül egy vízvezetéki csappal kötöttük össze. Ezek után a tárgy- 1 Helmholtz. Monatsber. d. Akad. 1854. 2 Regéczy. Pfliiger’s Arch. 1888. 1 Bourdon Sanderson. X. nemzetközi congress. Berlin, 1890. 2 1. c. 3 Gad. Dubois Raymond's Arch. 1879. 4 Korányi S. és Vas F. Magy. orv. Arch. I. 2. sz. 6 Korányi S. és Vas F. u. o. II. 4. sz. c 1. c.

Next