Orvosi Hetilap, 1894. március (38. évfolyam, 9-12. szám)
1894-03-04 / 9. szám
100 ORVOSI HETILAP Ami a tolypyrin fájdalomcsillapító hatását illeti, e téren sem kaptunk kielégítő eredményeket. Így subacut ischias két eseténél próbáltuk, a fájdalmakat azonban nem enyhítette. Hemicraniánál néhány esetben észleltük némi hatását. Ezek alapján, szemben Guttmann véleményével, azt mondhatjuk, hogy a tolypyrin antirheumatikus és analgetikus hatása nem megbízható, de mint antipyreticum hathatósan és biztosan működik. II. A tolysal (C12H14N20. C7 HB Os) nem egyéb, mint a tolypyrinnek salicylsavas sója. Vegyi összetétele: OH. Apró fehéres kristályokból álló port képez. Íze kesernyés. Olvadáspontja 102°. Alkoholban jól oldódik, aetherben nehezebben, vízben alig. A vizeletben a salicyl 1 gm. tolysainak bevétele után már 25—30 percz múlva kimutatható ; kiürülése lassan történik, mert a vizeletben 20 óra múlva is sikerült salicyl-reactiót nyernem. Henning, aki az első klinikai kísérleteket eszközölte a tolysallal, ezen új gyógyszert jó antipyreticumnak, kitűnő antirheumaticumnak és analgeticumnak nyilvánítja. A tolysal hőcsökkentő hatását illetőleg észleleteink a következők: A tolysalnak (melyet mindig por alakjában, ostyában kaptak betegeink) 5—6 gm.-ja (óránként 1 gm.-ot adva) láztalan egyének temperaturáját csak néhány tizedfokkal szállítja le, így például egy subacutisebiasban szenvedő betegünknél a hőmérsék így változott : Mérsékelt lázban szenvedő egyéneknél a hőmérséket 1 gm. tolásat nem befolyásolja. Hogy lázcsökkentő hatását észlelhessük, 2—3 gm.-ot kellett belőle alkalmaznunk 1 órai időközökben, míg ugyanennyi 2 órai időközökben adva, alig mutatott hatást. A hőmérséklet csökkenése rendesen a második gramm után 1/3—1 óra múlva következett be, de néhány tizedfoknál többet nem tett ki; valamivel erősebb hatás mutatkozott a harmadik por után, azonban a hősülyedés ekkor sem haladta meg sokkal az egy fokot. 4—5 gm, ugyancsak egy órai időközökben nyújtva, 17—2 foknyi hőleesést eredményez. Igen magas lázaknál pedig nagy (6—8 gm.) adagokra van szükség, ha a tolysallal czélt akarunk érni, így typhus abdominalis egy esetében 5 gm. is csak 1'l°-kal volt képes a temperaturát lejebb szállítani (40'5°-ról 39'4°-ra), míg a tolypyrinnel ugyanazon esetben igen szép eredményt értünk el. A tolysal lázellenes hatásának időtartamát illetőleg észleleteink azt mutatták, hogy állandó lázaknál az utolsó adag bevétele után 3—4 óra múlva mutatkozik tíj hőemelkedés. Betegeink a tolysalt általában jól tűrték, a szer kellemetlen mellékhatásokat nem okozott. A hőcsökkenés kezdetekor többnyire nagyobb mérvű izzadás köszöntött be, mely azonban, úgy mint a tolypyrinnél, csak phthisikusoknál öltött oly arányokat, hogy a betegekre kellemetlen lett. Hányás, szédülés, fejfájás is csak néhány esetben lépett fel, oly egyéneknél, akiknek különben is voltak emésztési zavaraik. A szívműködést, pulsust, légzést a tolysal nem befolyásolja. Bőrkiütést egy esetben sem okozott. Midőn a tolysalt mint antirheumaticumot alkalmaztuk, e téren kitűnő eredményeket értünk el vele. Különösen a polyarthritis acuta eseteiben vált be a tolysal. A betegek pro die 6 gm.-ot kaptak és a hatás már a 2—3. napon feltűnő volt; a fájdalmak enyhültek, a megtámadott ízületekben a lábos tünetek visszafejlődtek, a közérzet javult, a láz megszűnt. Mellőzve az egyes esetek felsorolását, mégis egynek rövid ismertetését nem lesz érdektelen közölni. M. A.-né, 32 éves, vendéglős neje, október 14-dikén lett beteg. Ekkor bal ugyanis bokaizülete megdagadt, fájdalmas lett; a hideg kirázta a beteget, aki azt hívtn, hogy állapota meleg fürdőre javulni fog, az artézi fürdőbe ment. Fürdés után azonban hirtelen annyira fokozódtak fájdalmai, hogy gyalog hazamenni képtelen volt. Másnapra jobb boka és mindkét kézteszülete, valamint mindkét térde megduzzadtak és oly fájdalmasak voltak, hogy mozdulni sem tudott; az ágytálra felülni képes nem volt, vizeletét kat méterrel kellett kibocsátani , láza pedig magas volt. Állapota egyre súlyosbodván, október 18-dikán a mentők által beszállíttatta magát korodánkra. Október 19-dikén reggel megkezdtük a tolysal adagolását; a beteg pro die C gm.-ot kapott (óránként 1 gm.-ot). Az első napon a negyedik port kihányta a beteg, a többit azonban jól tűrte. Estefelé már könnyebben érezte magát, már képes volt az ágytálra felülni. A hőmérsék e napon reggel 8-kor 38'1° volt, este 8-kor 37'8°. Október 20-dikán ismét 6 gm. tolysalt kapott a beteg, közérzete feltűnően javult, fájdalmai enyhültek, az ízületek duzzanata felényire csökkent, végtagjait mozgatni képes. Nőmérséke egész nap nem érte el a 38 '-ot. Október 21-dikétől fogva láztalan. Csupán a jobb térd- és vállizület fájdalmas, de ezek duzzadtsága is jelentékenyen csökkent. Október 23-dikán már csak a jobb térdizületben érez fájdalmakat. Étvágya megjött. Közérzete jó. Október 24-dikén sehol sem érez fájdalmakat, az ízületek nem duzzadtak. 5 gm. tolysal. Október 25-dikén teljesen jól érzi magát, elővigyázatból még 4 gm. tolysalt kap. Október 26-dikán 3 gm. tolysalt adtunk a patiensnek s azután még 3 napon át 2—2 gm.-ot. November 1-én már nem vett be gyógyszert, felkelt. November 5-dikén pedig teljesen gyógyultan hagyta el a kórodát. Ezen s a többi észlelt eseteink kapcsán a tolysal antirheumatikus hatását el kell ismernünk s a gyógyszert a natrium salicylicum pótszerének tartanunk. Hogy a tolysalnak a polyarthritis idült eseteiben van-e hatása, erre nézve még további észleletek szükségesek. Még mint fájdalomcsillapítót kell a tolysalt megemlítenem. E tekintetben kísérleteink eredménye az, hogy rheumatikus bántalmak által feltételezett fájdalmakat a tolysal csökkenteni és megszüntetni képes, mígnem rheumatikus eredetű fájdalmaknál hatástalan, így polyarthritisnél, ischiasnál, myorheumánál jó eredményeket értünk el vele, míg a tabes és a gerincvelő egyéb megbetegedései által okozott fájdalmakat enyhíteni képes nem volt. Röviden összefoglalva a mondottakat, a kísérleti eredmények a következők : 1. A tolypyrin megbízható antipyreticum. 2. A tolypyrin kisebb adagai (1—2 gm.) 7—8 óráig, nagyobb adagai (3—4 gm.) pedig 10—16 óráig tartó apyrexiát eredményeznek. 3. A tolypyrinnek káros melékhatásai nincsenek. 4. Mint antirheumaticum és analgetikum nem megbízható. 5. A tolysal gyenge antipyreticum, csak nagy adagokban hatásos. 6. A tolysal lázcsökkentő hatása 4 óránál hosszabb időre nem terjed. 7. A tolysal jó antirheumaticum s oly esetben, midőn a natr. salicyl.-ot a betegek nem tűrik, ezt igen jól helyettesíthetjük tolysallal, mely tulajdonképen szintén salicylpraeparatum. 8. A tolysal rheumatikus eredetű fájdalmaknál analgetikus hatású. C6 H, IN / V CH, N CO CH3 0011. Délután 1 órakor 11 ° I hőmérsék 37'3n n 2 r n 11 37-3° 3 11 11 Vn 372“ n 4 n n nin 37-2" n 5 r n nn 37-1° 116 n n nn 36’9° n 7 „ már nem kap tolysalr 36-7° n 8 n n v n vn 36-7" 1894. 9. sz.