Orvosi Hetilap, 1894. március (38. évfolyam, 9-12. szám)

1894-03-04 / 9. szám

100 ORVOSI HETILAP A­mi a tolypyrin fájdalomcsillapító hatását illeti, e téren sem kaptunk kielégítő eredményeket. Így subacut ischias két eseténél próbáltuk, a fájdalmakat azonban nem enyhítette. Hemicraniánál néhány esetben észleltük némi hatását. Ezek alapján, szemben Guttmann véleményével, azt mond­hatjuk, hogy a tolypyrin antirheumatikus és analgetikus hatása nem megbízható, de mint antipyreticum hathatósan és biztosan működik. II. A tolysal (C12H14N20. C7 HB Os) nem egyéb, mint a tolypyrinnek salicylsavas sója. Vegyi összetétele: OH. Apró fehéres kristályokból álló port képez. Íze keser­nyés. Olvadáspontja 102°. Alkoholban jól oldódik, aetherben nehezebben, vízben alig. A vizeletben a salicyl 1 gm. toly­­sainak bevétele után már 25—30 percz múlva kimutatható ; kiürülése lassan történik, mert a vizeletben 20 óra múlva is sikerült salicyl-reactiót nyernem. Henning, a­ki az első klinikai kísérleteket eszközölte a tolysallal, ezen új gyógyszert jó antipyreticumnak, kitűnő antirheumaticumnak és analgeticumnak nyilvánítja. A tolysal hőcsökkentő hatását illetőleg észleleteink a következők: A tolysalnak (melyet mindig por alakjában, ostyá­ban kaptak betegeink) 5—6 gm.-ja (óránként 1 gm.-ot adva) láztalan egyének temperaturáját csak néhány tizedfokkal szállítja le, így például egy subacut­isebiasban szenvedő bete­günknél a hőmérsék így változott : Mérsékelt lázban szenvedő egyéneknél a hőmérséket 1 gm. tolásat nem befolyásolja. Hogy lázcsökkentő hatását észlelhessük, 2—3 gm.-ot kellett belőle alkalmaznunk 1 órai időközökben, míg ugyanennyi 2 órai időközökben adva, alig mutatott hatást. A hőmérséklet csökkenése rendesen a máso­dik gramm után 1/3—1 óra múlva következett be, de néhány tizedfoknál többet nem tett ki; valamivel erősebb hatás mutat­kozott a harmadik por után, azonban a hősülyedés ekkor sem haladta meg sokkal az egy fokot. 4—5 gm, ugyancsak egy órai időközökben nyújtva, 17­—2 foknyi hőleesést eredményez. Igen magas lázaknál pedig nagy (6—8 gm.) adagokra van szükség, ha a tolysallal czélt akarunk érni, így typhus ab­dominalis egy esetében 5 gm. is csak 1'l°-kal volt képes a temperaturát lejebb szállítani (40'5°-ról 39'4°-ra), míg a toly­­pyrinnel ugyanazon esetben igen szép eredményt értünk el. A tolysal lázellenes hatásának időtartamát illetőleg észleleteink azt mutatták, hogy állandó lázaknál az utolsó adag bevétele után 3—4 óra múlva mutatkozik tíj hőemelkedés. Betegeink a tolysalt általában jól tűrték, a szer kelle­metlen mellékhatásokat nem okozott. A hőcsökkenés kezdetekor többnyire nagyobb mérvű izzadás köszöntött be, mely azonban, úgy mint a tolypyrinnél, csak phthisikusoknál öltött oly arányo­kat, hogy a betegekre kellemetlen lett. Hányás, szédülés, fejfájás is csak néhány esetben lépett fel, oly egyéneknél, a­kiknek különben is voltak emésztési zavaraik. A szívműködést, pulsust, légzést a tolysal nem befolyásolja. Bőrkiütést egy esetben sem okozott. Midőn a tolysalt mint antirheumaticumot alkalmaztuk, e téren kitűnő eredményeket értünk el vele. Különösen a poly­arthritis acuta eseteiben vált be a tolysal. A betegek pro die 6 gm.-ot kaptak és a hatás már a 2—3. napon feltűnő volt; a fájdalmak enyhültek, a megtámadott ízületekben a lábos tünetek visszafejlődtek, a közérzet javult, a láz megszűnt. Mellőzve az egyes esetek felsorolását, mégis egynek rövid ismertetését nem lesz érdektelen közölni. M. A.-né, 32 éves, vendéglős neje, október 14-dikén lett beteg. Ekkor bal ugyanis bokaizülete megdagadt, fájdalmas lett; a hideg kirázta a beteget, a­ki azt hívtn, hogy állapota meleg fürdőre javulni fog, az artézi fürdőbe ment. Fürdés után azonban hirtelen annyira fokozódtak fájdalmai, hogy gyalog hazamenni képtelen volt. Másnapra jobb boka és mind­két kézteszü­lete, valamint mindkét térde megduzzadtak és oly fájdalmasak voltak, hogy mozdulni sem tudott; az ágy­­tálra felülni képes nem volt, vizeletét kat méterrel kellett ki­bocsátani , láza pedig magas volt. Állapota egyre súlyosbod­ván, október 18-dikán a mentők által beszállíttatta magát korodánkra. Október 19-dikén reggel megkezdtük a tolysal adagolását; a beteg pro die C gm.-ot kapott (óránként 1 gm.-ot). Az első napon a negyedik port kihányta a beteg, a­ többit azonban jól tűrte. Este­felé már könnyebben érezte magát, már képes volt az ágytálra felülni. A hőmérsék e napon reggel 8-kor 38'1° volt, este 8-kor 37'8°. Október 20-dikán ismét 6 gm. tolysalt kapott a beteg, közérzete feltűnően javult, fájdalmai enyhültek, az ízületek duzzanata felényire csökkent, végtagjait mozgatni képes. N­ő­­mérséke egész nap nem érte el a 38 '-ot. Október 21-dikétől fogva láztalan. Csupán a jobb térd- és vállizület fájdalmas, de ezek duzzadtsága is jelentékenyen csökkent. Október 23-dikán már csak a jobb térdizületben érez fájdalmakat. Étvágya megjött. Közérzete jó. Október 24-dikén sehol sem érez fájdalmakat, az ízüle­tek nem duzzadtak. 5 gm. tolysal. Október 25-dikén teljesen jól érzi magát, elővigyázatból még 4 gm. tolysalt kap. Október 26-dikán 3 gm. tolysalt adtunk a patiensnek s azután még 3 napon át 2—2 gm.-ot. November 1-én már nem vett be gyógyszert, felkelt. November 5-dikén pedig teljesen gyógyultan hagyta el a kórodát. Ezen s a többi észlelt eseteink kapcsán a tolysal anti­rheumatikus hatását el kell ismernünk s a gyógyszert a natrium salicylicum pótszerének tartanunk. Hogy a tolysalnak a polyarthritis idült eseteiben van-e hatása, erre nézve még további észleletek szükségesek. Még mint fájdalomcsillapítót kell a tolysalt megemlítenem. E tekintetben kísérleteink eredménye az, hogy rheumatikus bántalmak által feltételezett fájdalmakat a tolysal csökkenteni és megszüntetni képes, mígnem rheumatikus eredetű fájdalmak­nál hatástalan, így polyarthritisnél, ischiasnál, myorheum­ánál jó eredményeket értünk el vele, míg a tabes és a gerinc­velő egyéb megbetegedései által okozott fájdalmakat enyhíteni képes nem volt. Röviden összefoglalva a mondottakat, a kísérleti ered­mények a következők : 1. A tolypyrin megbízható antipyreticum. 2. A tolypyrin kisebb adagai (1—2 gm.) 7—8 óráig, nagyobb adagai (3—4 gm.) pedig 10—16 óráig tartó apyrexiát eredményeznek. 3. A tolypyrinnek káros melékhatásai nincsenek. 4. Mint antirheumaticum és analgetikum nem megbízható. 5. A tolysal gyenge antipyreticum, csak nagy adagok­ban hatásos. 6. A tolysal lázcsökkentő hatása 4 óránál hosszabb időre nem terjed. 7. A tolysal jó antirheumaticum s oly esetben, midőn a natr. salicyl.-ot a betegek nem tűrik, ezt igen jól helyettesít­hetjük tolysallal, mely tulajdonképen szintén salicylpraeparatum. 8. A tolysal rheumatikus eredetű fájdalmaknál analgeti­kus hatású. C6 H, I­N / V CH, N CO CH3 0­­­011. Délután 1 órakor 1­1 ° I hőmérsék 37'3n n 2 r n 11 37-3° 3 11 11 Vn 372“ n 4 n n nin 37-2" n 5 r n nn 37-1° 116 n n nn 36’9° n 7 „ már nem kap tolysal­r 36-7° n 8 n n v n vn 36-7" 1894. 9. sz.

Next