Orvosi Hetilap, 1894. november (38. évfolyam, 44-47. szám)

1894-11-04 / 44. szám

535 ORVOSI HETILAP Május 3-dikán este nagy fejfájás, 9 órakor 0-50. A por bevétele után csakhamar elaludt és 5Va órai álma volt, körülbelül 2Va órával több, mint átlag szokott lenni. Másnap reggel kellemetlenség nincs, a fejfájás enyhült. Május 4-dikén este ismét erős fejfájás, 1­ órakor 0-50. Csak 3 órát aludt. A termében támadt zajra felébredt és újra nem birt a még min­dig heves fejfájása miatt elaludni. Reggel a fájdalmai még mindig intenzívek. Szék változást nem mutat. 5. eset. Z. Gy., 36 éves, férfi. Tabes dorsalis. Fájdalmak miatt rossz alvás. Utolsó éjjel már alig aludt 5 órát és minduntalan felébredt. Május 1-én este 9 órakor 0’50. 3­4 óra múlva elalvás és 6 órai álom egyhuzamban, utóbb rövid ébrenlét után még egy óra alvás. Reggel a fájdalmak változatlanok. Széket illetőleg nincs változás, a feje azon­ban a betegnek felébredéskor „mintha szédülne“. Május 3-dikán este 1­­0 órakor 0­ 50. Keveset, összesen 201 órát aludt (az éjjeli nagy zivatar mennydörgése állítólag igen megijesztette és nagyon izgatottá lett), reggel a fájdalmai enyhébbek, könnyebb széket nem nyert a szertől. 6. eset. Sch. J., 21 éves, férfi. Myelitis chronica Május 10-dikén este felé intenzív fejfájás. Rendeltetett 2 X 0-30. A beteg azonban csak 1 port vett be, mert 1­4 órával az első bevétele után már elaludt és 7­/2 órát töltött jó álomban. Reggel semmi kellemetlenség. Szék mint eddig. Megelőzőleg 5 óránál rendszerint nem aludt többet. 7. eset. Z. M., 41 éves, férfi. Tumor cerebelli. Nagyfokú izgatott­ság zavart sensorium mellett. Május 14-dikén a délelőtti órákban 0-50. Utána a beteg nem lett nyugodtabb. Este ismét 0-50. Erre nyugodt éjszaka, míg a megelőző egynéhány éjjelt már igen nyugtalanul töl­tötte a beteg. Május 15-dikén egész nap izgatottság. Este 150. A por bevétele után 2 órai nyugalom, utána ismét izgatott állapot. 8. eset. D. M., 17 éves, férfi. Epilepsia corticalis. Heves hasogató fájdalom a koponyacsont traumás impressiója táján. Április 211-dikán este 1 -­9 órakor 0-30. 1Va óra múlva, állítólag a nélkül, hogy a fej­fájása szűnt volna, elaludt és egyhuzamban aludt 6 órát. Reggel nem fájt a feje, kialudtnak érezte magát, előtte való éjjel szer nélkül, mindamellett, hogy este kisebb fejfájása volt, csak 41 'a órát aludt. Fej­fájása azonban ekkor is megszűnt reggelre. Szék mint eddig is, kemény. 9. eset. R. A., 58 éves, férfi. Alkoholism­is chronicus. Insomnia. Április 16-dikán este 8 órakor 0’30. Egyhuzamban 3 órai alvás. Előtte való éjjel sulfonalra (l’OO) állítólag semmit sem aludt. Április 17-dikén este 128 órakor 0-30. Még kevesebbet aludt, mint előtte való éjjel ugyane szertől. Kellemetlensége különben másnap nincs utána, a székében nincs változása. Egyébként pedig a beteg jodkaliumot szed. 10. eset. M. M., 23 éves, férfi. Hysteria. Remegés a törzsizmokban, nagy szédülésérzet és „gyomorgörcsök“, a­melyek miatt beteg meg­előző éjjel csak 31­­ órát bírt aludni. Május 3-dikán este 1­­9 órakor 0 50. Utána a szédülés szűnt, a beteg csakhamar elaludt és 6 órai álma volt ez éjjel. Reggel úgy érezte magát, mint rendesen, székében nem volt változás. (Másnap ugyanez az egyén körülbelül hasonló állapotban kapott este l'Or sulfonalt; utána 5 órát aludt, közben többször fel­ébresztették az este érzett kellemetlenségei; másnap reggel a feje nehe­zebb volt, zsibbadtnak jelezte.) 11. eset. Sz. J., 50 éves, férfi. Rheumatismus articulorum sub­­acutus. Szúró fájdalmak. Április 16-dikán este 1­­9 órakor 0’30. Csak későre (3 órával) a por bevétele után szű­nt a fájdalom és a betegnek az éj folyamán 41­2 órai álma volt. Megjegyzendő, hogy előtte való egész héten állítólag nem volt egy éjjele sem, a­melyen ennyit is aludt volna, mindamellett, hogy fájdalomcsillapítóul antipyrint is kapott egy ízben. Másnap kellemetlen utóhatás nincs. Szék változatlan. Április 17-dikén este 8 órakor 0'30. Egész éjjel nem bírt a fáj­dalmai miatt aludni, csak reggel felé volt egy kevés nyugta. Egyéb­iránt jodkaliumot szed. 12. eset. J. S., 42 éves, férfi. Emphysema palm. Nagyfokú cyano­sis. Köhögés, nehézlégzés, fejfájás, insomnia. Április 16-dikán este V 19 órakor 0’30. Összesen 4 órát aludt, egy hosszú, ébren és szokott nehézségeivel küzdve töltött intervallummal. Fejfájását, mielőtt első ízben elaludt volna, némileg szűnni érezte. Másnap, mindamellett, hogy többnyire székrekedése van és a megelőző napon is csak 1-szer volt­ széke, 3 egészen híg székletétel. Megelőző este a beteg egy morphium­­porra semmit sem aludt. Április 17-dikén estére két 630 gm.-es por rendeltetik. Beteg utánuk egy rövid félbeszakítással 5 órát aludt, mikor felébredt, állítólag még mindig álmosságot érzett, de a nehézségei nem hagyták újból el­aludni. Reggel valamivel könnyebben volt, mint máskor, de a fejfájása változatlanul fennállott. 13. eset. V. J., 22 éves, férfi. Exsudatum pericardiacum. Két íz­ben kísérlettü­k meg nála a szert (a 2 X 0­30). Első éjjel körülbelül 3 órát aludt, a másodikon állítólag semmit. 14. eset. V. J., 49 éves, férfi. Nephritis chronica diffusa. Április 17-dikén este a rendesen adni szokott CH­2 morphium-injectio helyett 2 X 0­ 30. Körülbelül 3 és órát meglehetősen aludt, ekkor azonban fel­ébredt és nyugtalanul töltötte az éjjel többi részét. 15. eset. K. J.-né, 60 éves. Cholelithiasis. Április 19-dikén este 2 X 0 30. A második per bevétele után 10 perc­c­el elaludt és több mint 71/2 órát egyhuzamban aludt. Felébredéskor állítólag még mindig álmos. Igen jól érzi magát. Eddig már hosszabb idő óta egy-egy éjjel 3—4 óránál többet nem bírt aludni. Egyébként nincs változás. Syphilis és szoptatás. Havas Adolf dr., egyetemi m.-tanártól.­ Közegészségi és társadalmi szempontból egyaránt fontos a syphilis és szoptatás kérdése. Fontos e kérdés nemcsak azért, mert az összszervezetet megtámadó alkati vérmegbetege­­dés forog szóban, a­mely a contactus folytán, mint az ismeretes, egyik egyénről a másikra átvitetik, hanem és különösen azért, mert e nagy horderejű kérdésre nézve olyannyira eltérők, nemcsak a gyakorló orvosok, de a speciális szakférfiak között is a nézetek, hogy mintegy kötelezőleg lép előtérbe a thema megvitatás tárgyává akkor, midőn szakférfiak és szaktudósok egy nemzetközi congressuson a közjó, a tudomány és humanis­­mus érdekében együtt­működnek. Tisztelt szakosztály! Mindnyájan egyetértünk abban, hogy a cseszemőnek érzékeny szervezete a természetes táplálás, a szoptatás mellett prosperál legjobban. Mi mindnyájan tudjuk, hogy minél egészségesebb egyén nyilja a tejet a csecsemőnek, annál jobb a prognosis a csecsemő fejlődésére nézve. Úgy hiszem valamennyien üdvösnek és helyesnek tartjuk, ha a gyenge, vagy nem elég tejet nyújtó anya helyett ép egészsé­ges dajka adja emlőit a csecsemőnek. A felsorolt körülmények, nem különben az anyák el­foglaltsága vagy kényelme gyakran hozzák az orvost, a család egészségügyi tanácsadóját azon helyzetbe, hogy véleményt nyilvánítson az anya általi szoptatás, vagy a kínálkozó dajkák felett. Az ez érdemben felmerülő kérdések közül, mint a tar­tartandó előadásom czíme mondja, ez idő szerint különösen egy: „a syphilis és szoptatás“ érdekel. Ezt kívánnám meg­old­hatás tárgyává tenni. A megoldandó kérdés két egyenlő fontosságú alakban nyilvánulhat. Az első kérdés: minő magatartást tanúsítson az orvos, ha syphilisben szenvedő szülők csecsemőjének szoptatásáról van szó ? A második kérdés pedig az : bizattathatik-e ép egészsé­ges szülőktől származó egészséges csecsemő szoptatása syph­i­­litikus dajkára ? E két kérdés közül vitás csak az első. A másodikra nézve nincs eltérés a szakférfiak között. Egyhangú és egybe­hangzó itt valamennyi véleménye t. i. syphilitikus dajkára nem syphilitikus csecsemő ne bizassék, mert az a csecsemőre veszélyes, annak syphilitikus méreggel való fertőzése csakis kivételes esetben nem történik meg. A­mint már előbb is említem, vitás, nem tisztázott a kérdés csakis azon esetben, a­midőn syphilisben szenvedő szülők csecsemőjének szoptatásáról van szó. A mint ismeretes, a veleszületett syphilis kórlefolyásának természeténél fogva két eshetőség létezhetik. 1. a csecsemő a syphilis manifest, látható tünetével h­oza­­tik világra vagy. 1 Előadás tartatott? a Vili. nemzetközi közegészségi és demo­­graph­iai congressus V. szakosztályában. 1894. 44. sz. Ha végigtekintünk az elmondottakon, három dolog tűnik ki. Az első, hogy az új szer, mely lényegében aceton-chloroform __QJJ ~1­0 _CCi­L vagyis a chloralmolekulának 2 methylgyökkel való kapcsolata és így a chloralhydrathoz áll legközelebb, — az eseteit többségében meg­teszi a tőle mint hypnoticumtól várt hatást, továbbá, a­mikor nem hat, rendesen olyan beteggel van dolgunk, a­ki jodkaliumot szed és harmadszor hosszabb alkalmazás mellett, ritkábban már az első bevételre, könnyű széket okoz, a­mely azonban hasmenés kharakterével csak elvétve bír és sokszor bizonyára kedvező mellékhatás leszen. Mint anodynum, úgy látszik, kevésbé hatásos. Különben eziránt még bővebb, főkép erre irányuló kísérletezés szükséges.

Next