Orvosi Hetilap, 1895. február (39. évfolyam, 5-8. szám)

1895-02-03 / 5. szám

Harm­inczkilenczedik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1895. február 8. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A budapesti kir. m. tud. egyetemi Il­dik szülészeti és nőgyógyászati klinika újszülötteinek morbiditása és mortalitása az 1893 94-diki tanévben.­ (Közlemény a budapesti k. m. t. egyet. 11 szülészeti és nőgyógyászati klinikájából.) Grósz Gyula dr., gyermekorvostól. Az irodalomból tudjuk, hogy az újszülöttek septikus beteg­ségeinek tünetei már a régi szerzők előtt ismeretesek valónak, a­nélkül azonban, hogy ezen tünemények aetiologiájáról és pathogenesiséről helyes fogalmakkal bírtak volna. A 40-es és 50-es években az újszülöttek kórboncztana is mindinkább érvényre jutott és a szülészek közül néhányan azon tapasz­talatot tettek, hogy az újszülötteknél talált genyes folyamatok sok tekintetben hasonlítanak a gyermekágyi lázban elhaltak kórboncztani tüneteihez, továbbá hogy az újszülöttek megbete­gedései a puerperalis epidémiák idején gyakoriabbak. (Hueter,1 2 Slugenberger,3­4 5) Ezen időből származik azon elnevezés, a­melyet „az újszülöttek puerperalis láza” alatt ismerünk. Az újszülöt­tekre vonatkozó ezen ú. n. puerperalis lázról úgy vélekedtek, hogy annak kórokozó tényezője még a szülés előtt, vagy a szülés alatt az anyáról a gyermekre vitetik át, tehát a gyer­mek fertőzése intrauterin módon létesül. Csak a­mióta Semmel­­iweis tanai jutottak kellő méltánylásra, az újszülöttek ú. n. puerperalis lázának keletkezéséről is másképen kezdtek véle­kedni. Úgy Runger mint Epstein15 szerint azon esetek, a­melyek­ben az újszülött gyermekek már intrauterine vagy a szü­lő­­utakon áthaladva fertőztetnek, a legritkábban előforduló esetek, és az újszülöttek betegségei leggyakrabban a születés után szerzettek. Hogy mely úton halad a fertőző anyag a testbe, arra vonatkozólag az említett szerzők úgy vélekednek, hogy a septikus anyag sebeken, sérüléseken és a felhámtól fosztott bőrfelületen és nyákhártyákon át hatol be a vérkeringésbe és okozza a lázas megbetegedést, úgy hogy az újszülöttek ú. n. puerperalis lázát bátran septicaemiának nevezhetjük el. Ezen felfogásból kifolyólag természetes, hogy azon időben, a­mikor a szülőházakban puerperalis láz uralkodik, az újszülöttek is nagyobb számban esnek áldozatul a septikus fertőzésnek. Az infectio terjedésének modern felfogása szerint azonban majd­nem teljesen irreleváns az anya állapota az újszülött gyerme­kéhez viszonyítva, mert hiszen az utóbbi más oldalról is szerez­heti az infectiót. És tényleg a mindennapi tapasztalat arra tanít, hogy puerperalis lázban szenvedő anyák gyermekei egészségesek maradhatnak, és viszont, hogy egészséges gyer­mekágyasok gyermekei a fertőzés lehetőségének vannak kitéve. 1 Előadatott a budapesti kir. orvosegyesület 1804. május 26-dikán tartott ülésén és kibővítve a május és junius havi észleletekkel. 2 Neue Zeitschr. f Geburtskunde. 1852. XXXII. 3 Das Puerperalfieber im St Petersburger Hebammen-Institute von 1845—1859. St. Petersburg, 1862. 4 Die Krankheiten der ersten Lebenstage. 1885. és 1893. 5 Ueber antiseptische Massnahmen in der Hygiene des neugebore­nen Kindes. Medic. Wandervorträge. 1888. Runge/ Epstein2 és Bress3 erre vonatkozó eléggé nagyszámú észleleteket tettek közzé, a­melyek szerint a­sepsisben elpusz­tult gyermekek anyái teljesen egészségesek maradtak. Míg az asepsis korszaka előtt a szülő- és lelenczh­ázakban a puerperalis lázzal párhuzamban az újszülöttek septikus meg­betegedései is napirenden voltak, oly­annyira, hogy oly híres klinikus, mint a­milyen Ritter volt, azon merész állítást koc­­­káztatta, hogy az újszülöttek megbetegedései főleg pyaemi­­kus természetűek, addig az utóbbi két évtizedben a szü­lő- és lelenczházak hygienikus viszonyainak tetemes javulása mellett az újszülöttek tömeges septicaemiája is mind ritkábban fordul elő. Epstein­ a viszonyok javulását a modern asepsis kor­szakának tulajdonítja, a­melynek köszönhető, hogy az újszü­löttek mortalitása a prágai lelenceházban 30%-ról 5°/0-ra sülyedt, mindazonáltal még mindig számosak azon esetek, a­melyekben az újszülöttek septikus infectióját észlelhetjük. Runger szerint az újszülöttek septicaemiája a szülőházakban mind inkább csökken és Gusserow berlini szülészeti klinikájának kimutatásaira hivatkozik. Sokkal szomorúbban hangzanak azon közlések, a­melyek nálunk láttak napvilágot, s a­melyek oly hivatott szakember részéről létettek, mint a­milyen Erőssy tagtárs úr. E közle­mények ismeretesek és elegendőnek tartom az egyszerű rájuk való utalást, a­nélkül, hogy ezen közlemények igen becses eredményeit újból felsoroljam. Eress szigorú objectivitással tárta elénk az I-sO szülészeti klinika újszülötteinek betegségi viszo­nyait és reámutatott azon óriási ellentétre, a­mely az illető klinikán tartózkodó egészséges gyermekágyasok és az ugyan­ott levő beteg újszülöttek között fennál. Ezzel tehát bebizonyí­totta azt, a­mit már Epstein is hangoztatott, hogy t. i. azon aseptikus rendszabályok, a­melyek a gyermekágyasoknál oly pontosan és lelkiismeretesen jutnak alkalmazásba, az újszülöt­tek kezelésénél, s itt főleg a köldök kezelését érti, majdnem teljesen tekinteten kívül hagyatnak. Erőss egyik közleményének zárszavában mondja: „Semmi kétségem sincs az iránt, hogy a viszonyok javulása, legalább az intézetekben, elérhető lesz oly mértékben, mint a minő javulás a gyermekágyi lázak tekintetében már eddig is elére­tett , mert hisz az újszülöttek úgynevezett gyermekágyi infec­­tiójának prophylaxisa az elvi kérdések tekintetében azonos a gyermekágy prophylaxisával: a legszigorúbb tisztaság elve itt és ott azonos, csak a gyakorlati kivitel tekintetében kell alkalmazkodni az újszülöttek speciális viszonyaihoz, főleg szem előtt tartva azt, hogy ezeknek dispositiója az infectióra sokkal nagyobb, mint a gyermekágyasoké, s hogy ezzel szemközt az asepsis követelményei is szigorúbb mértékkel mérendők.“ Ezen szavak oly igazságot tartalmaznak, a melyet én is, egyrészt a prágai lelenczházban való tartózkodásom, másrészt a II. szülészeti klinikán az utóbbi évben való működésem 1 és 2 I. c. 3 A köldök betegségei által közvetített infectio viszonyai. Gyógyászat, 1891. — Arch. f. Gyn. Bd. 41. 1891. 4­1. c. 6­­. c. (i 1. c. és „Az újszülöttek betegségi viszonyai a budapesti m­. k. tud. egyetem 1. szül. klinikáján.“ Orvosi Hetilap, 1893.

Next