Orvosi Hetilap, 1895. június (39. évfolyam, 22-26. szám)

1895-06-02 / 22. szám

Harm­inczkilenczedik évfolyam, 22. szám, Budapest, 1895. junius 2. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐG­YES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Adatok a bőr elastikus rostjainak működéséhez és topographiájához.­ Irta Méh­ám Lajos Sándor dr. Az emberi természet egyik sajátságos vonása, hogy a­helyett, hogy állandóan gyanús szemmel kisérné a reális tudo­mányokba férkőzött theoretikus felvételeket, a­helyett, hogy folytonosan rajta lenne azok kiküszöbölésén, inkább hajlammal bír azokat a megállapított igazságok sorába felvenni és a ki­mutatott tényeket praejudikált nézetekkel keverni. Így történt, hogy azokat a véleményeket, melyeknek az elastikus rostok physiologiáját illetőleg Bichat és Béclard 75 év előtt kifejezést adtak, ma kritika nélkül elfogadja min­denki, és daczára az utolsó tíz év élénk kutatásainak, a hajdan egyéni nézetként felvetett tanok akadálytalanul petri­­fikáltattak. Annyira megoldottnak tekintik az újabb munkák az elastikus rostok működésének kérdését, hogy nem is foglal­koznak vele. Cloquet-tól napjainkig mindegyik csak registrálja Béclard szavait: a kötőszövet sárga rostjait elastikusoknak kell nevezni, mert azoknak leginkább szembeszökő tulajdon­sága, melylyel a többi szövetek közül kiválnak, a rugalmasság.1­2 Hogy milyen ez a rugalmasság, azt Todd és Bowman magyarázzák meg. Szerintük „the yellow ligament... is as elastic as India rubber11 ... oly rugalmas, mint a törlő gummi.... és „the existence of elasticity implies that of extensibility“ .. a rugalmasság magában foglalja a nyithatóságot is___3­4 Ennek a nagy autoritásnak tulajdonítható, ha ma a közfelfogás rugóknak képzeli a bőr elastikus rostjait, melyek úgy viselkednek a nyújtással, elhajlítással és összenyomással szemben, mint a kaucsuk, az aczélpenge vagy a földre dobott labda; voltak, kik a félrehúzott bőrnek visszacsúszását, a hegek zsugorodását, sőt a microscopiai metszetek felgörbülését is az elastikus rostoknak tulajdonították. Pedig elegendő végig menni a ma már ismert szövettani leleteken, hogy azonnal belássuk, hogy az „elastikus“ rostok nem lehetnek elastikusok. Ennek bebizonyítása lesz egyik tárgya e fejtegetésnek. 1. Mint ismeretes, a bőrben levő musculi arrectores pilorum pillanatnyi és igen energikus összehúzódásokra képesek, és a mellett, hogy ezen izmocskák alig hosszabbak 1—1'iímm.­­nél, a bőrben 1/2—30 mm.-re rugó niveau különbségeket képesek létrehozni. Ezek az izmok azonban, mint a­hogy azt Kölliker4 és Zenthoeffer5 kimutatták, 2—450 u hosszú „elastikus“ rostokban végződnek, mely utóbbiak valósággal az inak szerepét viszik, úgy hogy egy m. arrector pili alakja a semitendinosus-szal vagy a plantaris-szal hasonlítható össze.­­ A vizsgálatokat a párisi Saint Louis-kórházban, Besnier főorvos laboratóriumában végeztem. A dolgozat bemutattatott a Soc. frangaise de dermatologie 1895. február havi ülésén. 2 Bichat. Anatomie générale 1821. III. 267. lap. 3 Phys. Anatomy. 1856. I. 52. lap. 4 Gewebelehre. 1889. 163. lap. 1.­­Topographie d.­el. Gewebes. Hamburg, 1893. Ergänz, d. Monats­hefte f. Dermal Ha már most ez a rost nem merev és nem csupán a tractiónak közvetítésére, a támadási pont áthelyezésére szolgál, akkor e rövid, izomnak a hosszú ín mellett épen oly illusorikus lenne a működése, mint például a szívé volna összenyomható vér mellett. Képzeljük el a bicepsnek m­ár kancsukból. Tud­nánk-e valamit felemelni karunkkal? 2. Ismeretes másrészt, hogy épen ott, a­hol a bőr felette mozgékony, a praeputiumon, a könyökön stb. aránylag nagyon kevés az elastikus rost. Ott ellenben, a­hol a bőr erősen rög­zítve van az alatta lévő szervekhez, vagy a­hol a bőrnek egy függeléke, a köröm mereven oda van erősítve a csonthártyá­hoz (Sperm­o),­ bőségben és erős fejlettségben találjuk a rostokat. Miként van már most, hogy a bőr csaknem teljesen nélkülözi ezt a par excellence rugalmasnak tekintett szervet ott, a­hol nagy excursiókat képes végezni az alatta fekvő és vele összeköttetésben lévő részek fölött, ellenben meglepően gazdag ott, hol, mint a körömnél, kilengésekről szó sem lehet. 3. Még meggyőzőbbek lesznek a viszonyok, ha per analogiam egyéb szerveket tekintünk. A ligamentum nudiae például csaknem kizárólag elastikus elemekből áll és úgy tekinthetjük azt, mint egy óriási elastikus rostot. Nos, ez a ligamentum épenséggel nem ruganyos a szó közönséges értelmé­ben. Tömött, rendkívül resistens a nyújtással szemben, és épen ezek a tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy az állatok­nál a lógó fej súlyát czipelje és általában erős, megbízható kapcsot képezzen a csontok között. 4. A csöves szervekben, főleg az artériákban és a verejték­mirigyekben a rostok hálót képeznek a cső körül, mely azon­ban körül van véve, vagy be van ágyazva izomköpenyekbe. Ez az izomréteg, és csakis ez az izomréteg az, mely a con­­tractiókat szabályozza és végrehajtja. Különösen világosak a viszonyok a nagyobb literekben. A tunica elastica itten rán­­czokba gyű­retik, ha a circularis rostok összehúzódnak, kisimul megint, felfújódik a vér nyomása és a longitudinalis izom­hullám behatására, de soha oly ph­asis nincsen, melyben actív befolyással bírna a caliberre, mint a­milyennel a tüdő szövete bír az exspiratio alatt. A kalibernek változtatása tehát kizáró­lag az elasticának többé vagy kevésbbé ránczosításában áll, sohasem azonban a már kifeszített elasticának még tovább nyújtásában. A tunica elastica szerepét, úgy hiszem, találóan lehet ahhoz a czérnahálóhoz hasonlítani, a­mely a pulverisateur kaucsuklabdája körül van, és azt túlfeszítés ellen védi. A tunica elastica sem való másra, mint hogy a vérhullám tető­pontján, az illér tágulásának maximumában egy pillanatig védje az islm­et a megrepedés ellen. Ha ilyenkor engedne, megrepedne az intima. Szilárdságot, de nem elaszicitást ad e szövet az edényfalnak, és hogy ez így van, azt bebizonyítja a kórbonettan; soha aneurysmák ép tunica mellett nem képződ­nek, és e szövetnek minden megszakítása az áttér kóros tágu­lására vezet. Az elmondottakból, úgy hiszem, nemcsak az tűnik ki, hogy a sárga, úgynevezett rugalmas rostokat tévesen ruházzuk az elasticitás attribútumával fel, hanem az is, hogy e rost­­rendszernek szerepe és rendeltetése resistentiát, szívósságot ! Annál, d. derm. et syph­. 1894. 1181.

Next