Orvosi Hetilap, 1895. november (39. évfolyam, 44-47. szám)
1895-11-03 / 44. szám
1895. 44. sz. ORVOSI HETILAP kezelésnek is eredményt tulajdonítanak, így a digitálisnak, jodkalnak. Bőrizgatás által lobelvonólag akartak hatni cantharidin, mustár alkalmazása, salmiak borogatások által. Nadályok is alkalmaztattak s ezek a scrotum bőrében nagy kaematomák képződésére vezettek. Villamozást galvanikus és faradikus árammal szintén megpróbáltak, az electropunctura alkalmazása már operatív beavatkozással járó. A sebészeti eljárásoknál a folyadék kibocsátása történik, mi magában csak palliatív eljárás, csak kis gyermekeknél történik meg néha, hogy ily egyszerű kibocsátás után sem gyűlik meg újra. Hogy a folyadékgyülem újabb keletkezése akadályoztassék, a műtéti beavatkozásnál három eljárás van alkalmazásban. Az első eljárásnál vegyi szerek által a tunica vaginalis oly izgatása hozatik létre, mely adhaesiv lob okozása által a falzat összenövését idézi elő vagy pedig a falzatot tulajdonságaiban úgy átalakítja, hogy a secretio és resorptio egymással arányban áll, úgy hogy újabb folyadékgyülem nem keletkezik. A második eljárásnál lob hozatik létre subcutan többszörös átmetszés által (Jobert, Rizzoli), bemetszés, cauterisatio és idegen testek a tunica vaginalis üregébe helyezése által, kötszerrel való kitamponálás, trokarthüvely bennhagyása (Neumann), draincső, fonalak behelyezése (Ricord) által; már Quatrociocchi előtt Fiorani catgutfonalak behelyezését végezte 2 napra. A harmadik eljárásnál a tunica vaginalis egy részének kivágása történik, így Wood a punctio nyílásán át kis kimetszést végzett. Balesetek mindegyik eljárásnál előfordultak. Ezen eljárások combinálva is alkalmaztatnak. Az electropunctura végleges eredményeit tekintve nem igen kecsegtető. Különböző módosításait szemügyre véve, Murray a folyadék egy részének kibocsátása után alkalmazta a galvanopuncturát. Onimus finom trokart-ral kibocsátotta a folyadékot s néhány csepp jodkah oldatot és jodtincturát fecskendezett be, azután a canubeón át hegyéig isolált platinsodronyt vezetett be és összekötötte az anoddal, a kathodot kivül a bőrre alkalmazta, 8—10 perczig galvanisált; gondolatmenete az, hogy az áram által jód szabaddá lesz és in statu nascendi mint marószer hat a tunica vaginalisra és ezáltal a gyógyulást előmozdítja. Rodolfi a folyadékot kibocsátva a trokarton át, a canuleón át a gombig isolált réz sondát vezet be, ezt egybeköti 4 elemből álló Bunsen-telep kathodjával, az anod nedves szivacs alakjában a scrotum és ondózsinór tájékára lesz alkalmazva. Köralakú mozgásokkal a sonda gombjával lassanként a zsák egész belső felületét érinti , egész 12 perczig, a fájdalom csekély. A következő napon reactiv lob áll be és 15—20 nap után a gyógyulás befejezett. Zulzer lehetőleg távol egymástól két tűt szúrt be és 2—2/2 perczig 3—4 Milliampere erejű áramot alkalmazott. Nyolcz nap múlva az egész folyadék eltűnt. Kezdetben complicatio, hogy oedema scroti lép fel, ellenben a vizelet az első napokban szaporodott a fokozott resorptio folytán. Gautier a folyadék kibocsátása után 5%-os jodkali oldatot fecskendezett be és a positív sarknak megfelelő electrodot a tunicába vezette, míg a negatív electrodot a combra alkalmazta. 18 Milliampere erősségű áram 12 percznyi alkalmazása után a jodkali felbontása által gyenge reactio és gyógyulás hozatott létre. Ronald Martin calcuttai angol sebész volt az első, ki a punctio után jóbbefecskendéseket alkalmazott; mielőtt ezen eljárásról közelebbről beszélnék, punctióval egybekötött más módszerekről akarok szólni. Porta 16 hydrocele esetet közölt, hol 0,3—8 gm. cloralhydratot 1—2 rész vízben oldva 1—4-szer fecskendezett be ; öt igen nagy hydrocele felére kisebbedett, kilencz adhaesiós láb által gyógyult, kettőnél gennyedés és gangraena állott be. Monod punctiót végezve Pravaz-tűvel, 1 gm. 40°/C-os alcoholt fecskendezett be. Körülbelül 6 injectio volt szükséges, úgy hogy négy egészen hat havi időre volt szükség. A reactio a befecskendések után csekély volt, a betegek működésükben nem lettek zavarva. Perrin ezen módszert siker nélkül alkalmazta. Dolbeau közönséges hőmérsékű tiszta vörös bort fecskendezett be s azt pár perczig benn hagyta, 54 gyógyulása volt, egy esetében elgenyedés jött létre. Désert metzi sebész a folyadék kibocsátása után a canubeon át lapis pálczát vezetve be, a tunica vaginalist csak egyes pontokon érintette, hogy általános adhaesiv lob támadhasson, 2—4 hét alatt gyógyulás állott be; előnye, hogy injectiós folyadék nem infiltrálódhatik a herezacskó falába. Green a folyadék kibocsátása után vízben feloldott ergotint fecskendezett be, ezt ott hagyta, a reactio nem volt nagy, a fájdalom mérsékelt. 5—8 nap múlva ismét dolgozhatott a beteg. Houze de l’Aulnoit a hydrocele folyadék kibocsátása után abból 30 gm.-ot ismét visszafecskendezett és tizenhat százalékos ferrum sesquichloratum oldatból 3 gm.-ot bocsátott hozzá, ez által a hydrocele folyadékában megalvadás jött létre, a reactio fájdalmatlan, a duzzanat csekély volt. 13 esetben 22 napig tartott a gyógyulás beállása, recidiva kétszer volt. Ferreri a hydrocele folyadékhoz jodoformot bocsátott, Hayes pedig előbb a folyadékot kibocsátva 2—3-szor ismételve jodoform port futott be. Levis kevés víz vagy glycerinben oldva 30 gm. carbolsavat bocsátott be, állítólag mérgező hatás s kellemetlen reactio nélkül. 24 óra múlva járhatott a beteg. Helferich 27 esetet így kezelve s észlelve 6 recidivája volt. Milliken ezen kezelést két, sőt háromszor is kénytelen volt ismételni a végleges gyógyulásig. Később ezen kezelés mellett halálesetek is fordultak elő. Weber egyenlő mennyiségű carbolsav, alkohol és víz keverékéből fecskendezett be 85 gm.-ot és azt 3 perez múlva kibocsátotta. Mellilo chromsav oldatot fecskendezett a hydrocelebe és azt 5 perez múlva a hydrocele folyadékkal együtt bocsátotta ki. Miller sublimat oldatot, Polaillon 10% zincum chloratum oldatból % Pravaz-fecskendővel fecskendezett be, az első 24 órában erős reactio lépett fel, azután gyors javulás, 12 nap múlva gyógyulás. Buschke 7—8 mm, vastag trokart-t beszúrva és 3 — 5% carbolsav-oldattal kimosva a tunica vaginalist, a canulebe ismét behelyezve a sziletet, a scrotum felső végén ellennyílást csinált és többször átlyukasztott draincsövet húzott át és fixált 4—6 napra, eltávolítása után újabb compressiv kötést csinált, minden complicált esetnél azonban csak incisiót tart helyénvalónak. Defibrinált vér és Schmidt-féle fibrinferment befecskendés is alkalmazva lett. Legelterjedtebb eljárás az első kezelési módszernél mindenesetre a jodtinctura alkalmazása, ez vagy tisztán vagy egyenlő mennyiségű vagy két-háromszor annyi vízzel keverve használtatik, némelyek jodkali oldattal keverve veszik igénybe. A használt mennyiség a hydrocele nagysága szerint változó, de ne legyen annyi, hogy a tunica vaginalis túlfeszíttessék. A canubeón át a legtöbben fecskendővel fecskendezik be a hydrocele folyadék kibocsátása után s néhány perczig bennhagyják. Csakis Párisban Guyont láttam úgy végezni a kezelést, hogy a camlere fültükörhöz hasonló tölcsért helyez és csúcspohárból ezen át önti be a jódfestvényt, szerinte ezáltal a folyadék lassan jön be, a fájdalom teljesen hiányzik, ha nem is használtatnék előzetesen cocain és a reactio mérsékelt. Mai nap már minden humanus sebész a jód befecskendése előtt cocainoldatot alkalmaz, ebből 15—20 gm. 1% oldatot beeresztve és egyenletesen eldörzsölve 1—2 perc múlva azt ismét kiüríti, 5 perccel később a jodinjectio fájdalmatlanul végezhető. Erősebb cocain-oldat használata nem tanácsos, így Berger párisi tanárnak 2% cocain-oldat használata után halálesete volt. Hogy a jodfestvény alkalmazása után nem teljesen kielégítők az eredmények s elegendő nagy számban jönnek létre recidivák, azt a különböző eljárások eredményei összehasonlító statistikájában fogom kimutatni. A joctinctura sikeres alkalmazása után az esetek legnagyobb számában a tunica vaginalis teljes obliteratiója jön létre, a többi esetben vagy részleges összenövések vagy semmiféle összenövés nem jön létre. Hutin a párisi katonai menház kezelt esetei között később többeket bonczolt és azt találta, hogy az előtte kezelteknél, melyeknél nagyobbrészt a második sebészeti eljárás (incisio, idegen testberakás), kisebb számban pedig vörös bor vagy jodinjectiók végeztettek, valamennyiben teljes összenövés jött létre. Ő csak jodinjectiókat alkalmazott s ilyenek közül később alkalma 517