Orvosi Hetilap, 1897. augusztus (41. évfolyam, 31-35. szám)

1897-08-01 / 31. szám

375 ORVOSI HETILAP 1897. 31. sz. homlok felett általában vékonyabb mint a baloldalon, s ha a beteg homlokát felhúzza, ezen oldalt sokkal több s finomabb ránéz képződik. A szemöldökök egyenlőek. A jobb szemrés jóval tágabb, a különbség főleg a felső szemhéj belső s az alsó külső oldalán tűnik szembe. A pillaszőrök az alsón kisebb számmal találhatók a jobb oldalon, a felsőn egyenlőek. Az alsó szemhéj a legnagyobb elváltozás helye. Itt a bőr igen megvékonyodott, fehéres, fénylő, az alaptól nehezen elemel­hető, s rajta számos nagyobb és sötétebb pigmentfolt látható. Ezen megváltozása a bőrnek a járomíven át csaknem a masseter szélének irányáig terjed, ennek megfelelőleg ezen tájék besüppedt. Jelentékeny különbség van a két fülkagyló között : a bal (51 mm., a jobb 58 mm. hosszú, az alaki el­térés azonban sokkal kifejezettebb, a­mennyiben az anthelix tetemesen vékonyabb s a fül czimpája a beteg oldalon nagyon elválik az arcztól, főleg, mert az arcz ezen helyen ismét igen besüppedt, de a nélkül, hogy itt a bőrön valami elváltozás volna látható. Az orrczimpa a jobboldalon alig fele a balnak, itt sem látszik különben elváltozottnak a felbőr. A felső ajk bőre zsugorodott, fehéres, rajta igen sok apró redő, ezen megváltozás folytán a szájrés nyitva marad és pedig felül a középvonal felé, alul ellenben a száj külső zugához közel tátong inkább. Az alsó ajak hasonló a felsőhöz, itt is a bőr finoman redőzött, pontozott s fehéres; élesen válik el a mély állbarázdával az állcsúcstól, a mely épnek látszik. Az alsó állkapocs felett a bőr felülete teljesen épnek látszik, de véko­nyabb mint a baloldalon s ennek megfelelőleg az arca ezen a télen tetemesen kisebb. A nyelv jobb fele csaknem egy harmaddal keskenyebb mint a bal, itt-ott kis ránczos mélyedés látszik sorvadt felé­ben, de különben mozgásában ép. A mandolák igen nagyok, a naratív jobboldali kissé szőkébb. Az elváltozott területeknek megfelelőleg a csontok is jelentékenyen megvékonyodtak : a homlokon az említett barnás sáv alatt némi besü­ppedés érezhető, a homlok ezen fele álta­lában lelapultabb; nagyobb az elváltozás az arczon, a­hol a járomív tetemesen megvékonyodott s erősen besüppedt, úgy hogy ellentétben az ép oldal domborulatával itt inkább homo­­rulatot képez az arca. Hasonló sorvadás érte az alsó állkap­csot is, a­mely miatt ennek jobb fele laposabbnak és véko­nyabbnak látszik. A fogakat illetőleg Arköry tanár szívessége folytán ren­delkezem Hattyasi tanársegéd úr készítette gypslenyomattal. A fogászati klinika vizsgálata szerint: az egész jobboldali felső állcsont kisebb mint a baloldali, ívezete kevésbbé haj­lott, rövidebb. A raphe palatinalis jobbra hajlott. A kemény szájpad jobboldalt mélyebb. A szájpad nyálkahártyájának redőzete jobboldalt rövidebb, kevésbbé kifejezett, mint bal­oldalt. A processus alveolaris jobboldalon keskenyebb, véko­nyabb, kevésbbé fejlett. A fogváltás a jobboldalon vissza­maradt. Baloldalon már mind a két praemolaris megvan, a caninus már áttört, ezzel szemben a jobboldalon a tejcaninus és a II. tejmolaros látható s az I. tejmolaros helyén a prae­­molaros áttörése még nem állt be. Az alsó állcsonton ugyan­ilyenek a viszonyok, csak kisebb mértékben. A nyak felső fele jobboldalt szintén elváltozott, a­mennyi­ben itt az izmok körvonalai élesebben tűnnek elő, s közöttük mély barázdák képződtek. A bőr ezen területen vékonyabb, rajta az apróbb erek igen jól áttűnnek egészen a középvonalig, ettől balra már nem. A carotis lüktetése jobboldalt látható, a balon nem. A test többi része felett sem a bőr­ön, sem a csont­rendszeren elváltozást nem találtunk. Az izomzat mindenütt ép, s a két arcafélen is egyenlően működik. A villamos ingerlékenység is egészen rendes, a bőr­ellenállás azonban a sorvadt területeken kissé csökkent. Az érzési és az érzékszervek vizsgálata teljesen ép viszonyoknak megfelelő eredményeket adott, hasonlóképen ésinek találtuk a zsigerek működését. A két arczfél izzadása s a két szem könnyezése egyenlő­nek látszott. II. eset. K. Julia, 15 éves, varrónő, azon beteg, a kit Berend Miklós dr., az orvosegyesületnek két év előtt muta­tott be, s a kit megfigyelés végett 1897. január 27-dikén vettünk fel a klinikára. A beteg egészséges szülők gyermeke, családi terheltség nélkül, kis korában vörös himlőben szenvedett, azóta egész­séges volt, míg 10 éves korában állítólag egy hónapig tartott influenzába esett, a­mely betegség folyamán torka fájt s nyelési nehézségei voltak. Ezen bajának vége felé kezdett bal arezfele fájdalmas lenni és feltűnően halavány, míg jobb arezfele piros volt. Fájdalmai csak pár hétig tartottak, de később még jobb álla tájékán voltak egy ideig hasonló fáj­dalmai. Rövid idővel ezen fájdalmakra feltűnővé vált, hogy szája látszólag balra húzódik, majd csakhamar jobb álla alatt naponként több ízben rángatódzás támadt s ugyanekkor vet­ték észre, hogy bal arezfele a száj felett, jobb arezfele ellen­ben a száj alatt soványodni, eltorzulni kezdett. Ezen baja miatt 1894. márcziusban a Stefánia gyermekkórházban volt, s a Berend dr. közölte kórtörténet csaknem teljesen ráillik jelenlegi állapotára is; úgy látszik, baja azóta nem terjedt tovább, csupán a szájban mutatkozik lényegesebb eltérés leletünkben. A beteg korához mérten fejlődött a közbeesett 3 év alatt, fejkerülete, kortonya átmérője jelentékenyen (30, 45 mm.) nagyobbodott, de arczcsontjainak mérési adatai azo­nosak maradtak. A kortörténetből csak a fontosabb adatokat említem fel. A különben elég jól fejlett s mérsékelten táplált, viszo­nyaihoz mért intelligenciával biró leány arcza igen nagy mértékben van eltorzítva. A beteg arc­színe az ép területe­ken : a szájrés felett a jobboldalon, a szájrés alatt a balolda­lon pirosas, míg az elváltozott területeken jóval halaványabb, ugyanitt a bőr nem oly sima, fénytelenebb, szárazabb, s ránczba szedésre sokkal finomabb, számosabb redőkbe hajlik. Az arczon eléggé kiterjedt s körülbelül mindkét oldalt egyenlő sűrűn elhelyezett szeplő látható, acne-göbök ellenben csak a homlok jobboldalán s az álion baloldalon (ép terület) vannak. Legszembeszökőbb az elváltozás a homlokon baloldalt, itt a középvonaltól mintegy fél centiméternyire, a középvonallal párvonalasan haladó, a szemöldök felett kezdődő, szélein kissé barnásan színezett, közepén ellenben világosabb barázda vonul a hajas részen át csaknem a nyakszirtcsontig. Ezen barázda 5—6 mm. széles, szabálytalan szélekkel bír­ó tapintással meg­győződhetünk, hogy nemcsak a bőr vékonyabb e területen, hanem még a csont is helyenként 1—2 milliméternyire be­­mélyedt. A halak ezen barázda mentén vagy egészen hiányoz­ 2. ábra.

Next