Orvosi Hetilap, 1897. szeptember (41. évfolyam, 36-39. szám)
1897-09-05 / 36. szám
1897. 36. sz. ORVOSI HETILAP trauma után fellépett, a következő tünetek alkották : az egyedüli subjectiv tünet: a beteg nyelési képtelensége; objectiv tünetek: csekély fokú, de változó jellegű ataxiája az alsó végtagoknak, egyenlően fokozott patellaris-reflexek s végre totalis érzéstelensége a gége nyakhártyájának. A kórképnek származását s lényegét tekintetbe véve, nem lehetett azt az idegrendszernek egy organikus bántalma által feltételezettnek tekinteni. A mondott tünetek mérlegelésére támadt első benyomás kizárja azt, hogy a jelen esetben egy centrális eredetű vagus-hidéssel lett volna dolgunk. A kórképnek keletkezése, nyelv, lágy szájpad, facialis, trigeminus hűdéseknek, beszédzavaroknak, elfajulási reactióknak hiánya ép úgy kizárják a legatypikusabb megjelenésű bulbar-paralysist, mint az arteria basilaris thrombosisát, valamint az acut bulbar-myelitist. És így nem lehetett esetünkben egy peripherikus eredetű vagushűdésre sem gondolnunk. A vagusnak egy oly körzeti hűdését, felvenni, mely kizárólag a bárzsingot ellátó ágakra szorítkoznék, hiányzott minden támpont. Közelfekvő volt tehát a gondolat, hogy az összes tünetek az idegrendszernek azon functionális természetű bántalma által feltételezettnek fogandók fel, mely az esetek túlnyomó többségében egy gazdag és felette változatos tünetcsoportot provokál. Hysteriára tett kórisme ellen nem szólott a betegség keletkezése sem. Régtől fogva igen sok adat szól a mellett, hogy traumák részint commotio, részint psychikus hatás következtében hozhatnak létre hysteriát, így Kronfeld említ csekély sebészi beavatkozást, Délpart foghúzást, Fraenkel leharapást, Gurnon földrengést. Sőt épen Charcottól — aki nem számítja a traumát a gyakori kórokok közé, sőt nagyon ritkának tartja azt, hogy egy praedispositióval nem bíró, azelőtt minden hysteriás tünet nélküli egyén, valamely trauma következtében hysteriássá váljék — ered azon karakteristikus példa, hogy egy arczulütés épen úgy teheti hysterikussá azt a ki kapja, mint azt is a ki azt adja. Újabban sok tekintélyes észlelő a traumatikus neurosisokat a hysteria körébe veszi s így a trauma kóroktani szempontból nagyobb szerepet játszik. Hogy a bemutatott esetben a trauma oki mozzanat gyanánt szerepelt, az a mondottak alapján, nevezetesen, hogy a hűdés közvetlen a trauma után és egyszerre lépett fel, nagy valószínűséggel állítható. Csak nagy valószínűséggel mondom, mert bár a beteg teljesen egészségesnek érezte magát azelőtt, azt hogy a gégebeli anaesthesia és az ataxia nem állott-e fenn már a trauma előtt is, biztossággal kizárni nem lehet. A hysteriás trdések közül tudvalevőleg ritkák a facialis, szem- és nyelvizomhűdések. Garat és bárzsinghűdésről a rendelkezésemre állott irodalomban megbízható adat nem található, mert nem számíthatom ide azt a bárzsinglűdés esetet, melyről Frankel „Falle von Hysterie“ czímű közleményében említést tesz. A jelenlevő ataxia ugyancsak hysteria mellett szól, nem szorítkozik az egész test izomzatára, lassan fejlődik s változik intensitásában, megközelítőleg megfelel a pseudotabes hystérique képének, mind olyan jelenségek, melyek nyomásan szólanak hysteria mellett. A gégebeli anaesthesia gyakori lelet hysteriánál s bár a jelen esetben nem a hysteriára jellegzetes formában jelentkezik — totális ugyanis az anaesthesia —, mégsem szenved kétséget, hogy úgy ez, mint az összes tünetek hysteriás eredetűek. Megdönthetetlenül szól ezen felvétel mellett a betegség lefolyása. Tizenhét napig az állapot változatlanul fennállott, semmiféle complicatio nem társult hozzá. A therapia kizárólag a beteg nyugalmának biztosítására, mesterséges táplálásra és a gyomortáj mérsékelt faradisálására szorítkozott. Kórodai tartózkodásának 17. napján, betegségének hetedik hetében egyszerre észreveszi, hogy szájnyáját lenyeli, rögtön megkísérel vizet és tejet inni s a betegnek ezen kísérlete akadálytalanul sikerült. Ez február 21-dikén volt; azóta a beteg minden nehézség nélkül maga táplálkozik s kórodai tartózkodása alatt hét kilót hízott. 434 Eltekintve attól, hogy ha a subjectiv tüneteket veszszük számba, melyek hysteriánál a főszerepet játszák, úgy csak a nyelési hűdés képezvén azt, ezen eset a ritkán észlelhető monosymptomatikus hysteria esetek közé volna számítható. Magának a hysteriás bárzsinghűdésnek szerfelett nagy ritkasága szolgáljon mentségesül, hogy ezen esetet bemutatni bátor voltam. Közlemény az egyetemi fogászati klinikából. Egy új helybeli érzéstelenítőnek, az anaesinnek hatása foghúzásnál. Antal János dr., klinikai tanársegédtől. (Vége.) Az alábbiakban van szerencsém kísérleti eseteimet felsorolni, melyeket részben magánpraxisomból, részben Arkövy tanár úr szíves engedelmével egyetemi fogászati klinikájából vettem. Sz.Beteg neve stb. Megbetegedett fog Diagnosis Műtét Eredmény K. Gáspár joghallgató 19 éves Mol. I. i. d. Pulpit, chron. parenchym. l 45'—1/2 Pr. lb 48'—extr. Nem fájdalmas 2 E. Mór műegy. halig. 20 éves Mol. I. i. s. Pulpit chron. gangraen. 2b 15'—1 Pr 2b 18'—extr. Kisfokú fájdalom 3 K. József bölcs, halig. 22 éves Mol. II. i. s. Pulpit, acut, total. 2b 37'—1 Pr. 2b 44—extr. Kisfokú fájdalom 4 B. Zoltán gyógysz. h. 21 éves Praem. 11. s. s. Pulpit, chron. parenchym. 2h 50'—Vs Pr. 2h 60'—extr. Kisfokú fájdalom 5 Sch. Arnold joghallgató 21 éves Mol. II. s. d. Pulpit, chron gangraen. 2h 15'—1 Pr. 2h 20'—extr. Nem fájdalmas 6 A. József joghallgató 22 éves Praem. I. s. d. Gangr. pulp, total. 3h 40'—1 Pr. 3h 45'—extr. Nem fájdalmas 7 V. Ilona varrónő 27 éves 11/25. Mol. II. s. d. Pulp. chron. hypertroph. granulomat. 2b 18'—1 Pr. 2b 23'—extr. Nem fájdalmas 8 11/26. Mol. I. s. d. Pulpit, chron. parenchym. 3b 15'—1 Pr. 3h 20'—extr. Nem fájdalmas 9 n 11/27. Praem. II. s. d. Necrosis rad. total. 3h 30'—1 Pr. 2h 35'—extr. Nem fájdalmas 10. HIT. Mol. I. et II. s. s. Necrosis rad. total. (4 gyökér) 2h 10'—1 Pr. 2h 15'—extr. Nem fájdalmas 11 »1 1II/2. Praem. II. s. d. Necrosis rad. total. (2 gyökér) 2h 30'—1 Pr. 2h 35'—extr. Nem fájdalmas 12 H. Lajos joghallgató 23 éves Mol. II. i. s. Pulpit, chron. parenchym. 3h 25'—1 Pr. 3b 28'—extr. Nem fájdalmas *