Orvosi Hetilap, 1898. szeptember (42. évfolyam, 36-39. szám)

1898-09-04 / 36. szám

Kegy­verikebbecsik évfo­ly­a­m­. 30. szám. Budapest, 1898. szeptember 10. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Gerlóczy Zsigmond : Észrevételek Purjesz Zsigmond dr. kolozsvári egyetemi tanárnak „A serumtherapia kritikája“ czimű előadására. 433. 1. Donáth Gyula : Közlemény a szt. Rókus-kórház ideggyógyászati ambulatori­umá­­ból. Izompseudohypertrophia egy esete. 435. 1. Herczel Manó : Közlemény Herczel Manó dr. egyetemi m.-tanár szt. István­­kórházi sebészi osztályáról. Hólyagkitüremlés (Ektopia vesicae) gyökeres mű­téte az urétereknek a vastagbélbe való beültetésével. 436 1. Antal János: A budapesti egyet. fogászati klinika kimutatása az 1896 97. tanév­ről 439. 1. Tárcza. Walla Béla : Gynaecologia Amerikában. 440. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Dr. L. Dalia Rosa : Physiologische Anatomie des Menschen. 441. 1. — Lapszemle. Anna : A sanker­­ulcus molex gyógyí­tásának újabb módszere. 442. 1. Hetiszemle és vegyesek. Nemzetközi fürdőgyógyászati congressus. — Budapest székes főváros egészségi állapota junius hóban. — A főváros egészsége. — Hazai fürdőink személyforgalma. — Szt. Lukács-fürdő. — Herczel dr. — Kuthy Dezső dr . Baumgarten Samu dr. — Dr. Sedlitzky-féle fürdő-tablettek. 442. 1. — Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Észrevételek Purjesz Zsigmond dr. kolozsvári egye­temi tanárnak ,,A serumtherapia kritikája" czimü előadására. Irta: Gerlóczy Zsigmond dr. a budapesti s­.t. László-kórház főorvosa.­ Mikor a budapesti kir. orvosegyesület 1897. november hó 27-diki ülésének napirendjére Purjesz tanárnak „A serum­­therapiája kritikája“ czímű előadását láttam kitűzve, sejtettem, hogy a serum gyógyító hatásában kétkedőknek most már meg­fogyott táborából reánk a serum feltétlen híveire újból tá­madást fognak intézni. Számítottam erős kritikára, mely Purjesz tanár úrnak a serumtherapia kezdeti aerájában tartott előadása alapján várható is volt, de számítottam arra is, hogy az azóta egybegyű­jtött észteletek óriási halmazának döntő súlya alatt engedni fog az előadó úr merev kétkedéséből. Csa­lódtam. A pontos klinikai észleletek tömege, az észlelés anyagának minden oldalról való megvilágítása s maguknak az észlelőknek úgy az egyes esetek kapcsán, mint a százakra menő egész kísérleti anyagból szerzett tapasztalatai nem vol­tak képesek meggyőzni az előadó urat, de még csak meg­ingatni sem, szemben azokkal a statistikai számokkal, a­melyek nem pontos észleletek alapján gyűjttettek, hanem meg­bízhatatlan forrásból verődtek össze, a­mely számadatokról maga a belügyminiszer „Az ország közegészségi viszonyairól az 1896-dik évben­ szóló jelentésében így nyilatkozik: „Az ezekben feltüntetett, nagy mértékben ellentmondó számadatok azon már előző évekről szóló jelentéseimben is érintett sajnálatos körülmény constatálására kényszerítenek, hogy a fertőző betegségek bejelentése a törvényhatóságok részéről ma is igen hiányosan és megbízhatatlanul történik, dac­ára annak, hogy részemről minden alkalmas intézkedést megtettem, a­mi ezen kétségtelen nagyfontosságú adatszolgál­tatást megkönnyítheti és megbízhatóvá teheti.“ Ezeket a számadatokat tartja az előadó úr kritikájában a legerősebb argumentumainak, ezekkel reméli megdönteni azokat az érveket, a­melyek megbízható kórházi észleletek alapján olyanoktól származnak, kik már a serumtherápia előtti években is jól észlelt beteganyaguk összehasonlító ada­taiból minden esetre elfogadhatóbb véleményt mondhatnak a serumtherapia értéke felől, mint az, ki nagyobb diphtheriás beteganyag hiányában önálló személyes észlelést nélkülözve olyan adatokat választ kritikai fejtegetései alapjául, melyek a legilletékesebb helyről vett nyilatkozat szerint is teljesen meg­bízhatatlanok, s melyekben az „összes halál-okoknak alig fe­lénél állapította meg szakértő orvos a halál­ okot“. (Lásd belü­gyministeri jelentés az ország közegészségi viszonyairól az 1896-dik évben. VII. 1.) Csak nemrégiben, a tuberculosis ellen való védekezés feletti discussio alkalmával volt alkalmunk hallani e helyről oly nyilatkozatot (1. Farkas Jenő: „A tüdővész ellen való védekezés kérdése Magyarországon.“ Előadta a budapesti kir. orvosegyesület 1898. február 5-diki ülésén. „Gyógyászat“ 1898. február 20-diki száma), a mely az országban előforduló halá­lozási esetekre vonatkozó statistikai adatok mikénti szárma­zását illetőleg élénk világosságot vet azok megbízhatóságára, s akkoron a sok közül felolvasott s általános derültséget kel­tett néhány h­alottkémi bizonyítvány (pl. Kovács Pál meghalt, mert a belső nyavalya hirtelen elszorította, vagy pl. víziszony diagnosis egy vízkórosnál stb.) minden egyéb argumentumnál jobban meggyőzhetett mindenkit arról, hogy ezekkel a sta­tistikai adatokkal felfegyverkezve nem lehet nekimenni olyan adatokból levont következtetéseknek, a­melyeknek megbíz­hatósága kétségen felül áll. De ha Purjesz tanár úrnak a serumtherápia ellenében tett megjegyzései megdöntésére az az általános megjegyzésem, hogy megbízhatatlan statistikai adatokból indult ki, nem volna elégséges, igyekeznem kell az ő előadásában felhozott érveket egyenként elővennem. Purjesz tanár úr gúnyos hangon kifogásolja azokat az állatkísérleteket, a­melyeket Behring a diphtheria-culturával végzett s Behringnek a diphtheria-culturával állatokon mű­legesen előidézett betegségi tünetek leírására a következő szavakban tesz megjegyzést: „valóban nem mindennapi kép­zelődő tehetség kell ahhoz, hogy az épen leírt tünetek az emberi diphtheria tüneteire csak távolról is emlékeztessenek“. Purjesz tanárnak az idevágó állatkísérletekre tett eme kritikája nélkülöz minden elfogadható alapot. Az, hogy a diphtheria-culturával beoltott állat megbete­gedésénél az emberi diphtheria tüneteivel nem azonos beteg­ségi tünetekkel találkozunk, nem áll egyedül az experimentális kórtanban, hisz számos példa van arra, hogy egy és ugyan­azon kórokozó anyag más tüneteket idéz elő az emberben és más tünetekkel jár az állatnál, így pl. az anthrax-bacillus okozta megbetegedés ember­nél legtöbbször carbunculus alakjában jelentkezik ; néha mint pokolvaros oedema a nyálkahártyákon is mutatkozik, majd a­ ­ Előadta a budapesti kir. orvosegyesület 1898. április hó 23-diki ülésén.

Next