Orvosi Hetilap, 1898. december (42. évfolyam, 49-52. szám)
1898-12-04 / 49. szám
EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény Laufenauer tanár elme- és idegkórtani klinikájáról. A férfiak és nők functionalis idegességéről. Irta: Hajós Lajos dr. egyet. elme- és idegkórtani I. tanársegéd. Összeállítva az egyetemi idegkórtani klinika ambulatoriumának 1897-dik évi statistikáját, fölelevenedik előttünk ezen év összes idegesete, de nem úgy, a mint rendszer nélküli összevisszaságban egymásután jelentkeztek, hanem korcsoportok szerint rendezkedve és ezen rendezett felvonulásban valósággal az idegkórtan ambuláns klinikája domborodik ki előttünk. Teljesen létjogosult az idegkórtan ambuláns klinikájának elnevezése, mert az idegbetegek túlnyomó száma — és itt csak a szembetegek jöhetnek még ugyanily számításba — súlyosabb vagy könnyebb bajukkal majdnem mindig fel tudják az orvost keresni és aránylag csak kis számban vannak ágyhoz szögezve. Természetesen az ily beteganyag összetételében nem nélkülözhet bizonyos határozott jeleget: azáltal, hogy csak oly esetekből szedődik össze, kik nincsenek ágyhoz szögezve vagy akik el tudják ágyukat hagyni, a vizsgálódás is némileg szűkebb térre szoríttatik; ámbár ezzel szemben felhozható azon tény, hogy pl. az 1897-dik év 2113 esetén végigtekintve, nem találunk egy fontosabb kórképet sem, mely ne talált volna képviselőre, sőt mi több, melyből több-kevesebb eset egybevetése nem szaporította volna klinikai ismereteinket. Kettős lévén az ambulatórium czélja: a betegek vizsgálása és gyógyítása, két forrásból fakadnak tapasztalataink is ; ezen források egyike a tünettan, melyből klinikai diagnostikus ismereteinket gyarapítjuk, másika a gyógytan, melyből az idegbetegségek therápiája gazdagszik. Az ily ambulánsanyag egyedüli számottevő hiánya a bonczolatok nélkülözésében áll, mely karöltve jár azon természetszerű helyzettel, hogy betegeinket csak azon kórágyig tudjuk kisérni, melyből többé felkelni nem tudnak, nem pedig a bonczasztalig és a górcsövező laboratóriumig, mint azt a kórházi klinikus teheti. Ha tehát körvonalazzuk az idegkórtan ambuláns klinikájának határait, úgy beletartozónak kell tekintenünk az összes kórképeket, és csak egyes kóresetek azok, melyek sorompóin kívül maradnak. Két csoportba sorolhatók azon esetek, melyek az ambulatórium látókörén kívül maradnak. Első csoportba azon esetek tartoznak, melyek előbb még ambuláns kezelés és megfigyelés „■tárgyát képezték, azonban betegségük annyira előrehaladt, hogy kórágyuktól, melyet előbb még elhagyhattak, hogy az ambulatóriumon jelentkezzenek, most már többé meg nem válhatnak. Valamennyi chronikusan progrediáló betegség e csoportba tartozik; itt látjuk a tabes, a lateralsclerosis, a sclerosis polyinsularis, a genuin epilepsia eseteit, az agy és gerinczvelő lassan növekvő álképleteit és az idiopathiás izombántalmakat stb. A második csoportba acut kezdetű betegségek tartoznak, melyek a beteget azonnal ágyhoz szögezik. Egy részük hirtelen halálhoz vezet, úgy hogy az ambuláns megfigyelés körét teljesen elkerülik; ide tartoznak a gyorsan halált okozó agyi vagy gerinczagyi sérülések, nagyobb véredényrepedések, a lyssa, tetanus és meningitis cerebrospinalis hevenyen lefolyó esetei. Másik részük acut kezdet után, midőn még ágyhoz voltak szögezve, csakhamar betegségük következményeivel már az ambulatorium bejáró betegeivé lesznek. Ide tartoznak az apoplexiák utáni könnyebb hűdések, a heveny fertőző betegségek után fellépő központi vagy peripheriás hűdések, a poliomyelitis anterior, a hemiplegia infantilis, az encephalitisek után fellépő epilepsia, a könnyebb penetráló agyi és gerinczagyi sérülések, koponya vagy gerinczoszlopi traumák, végül a commotio cerebri, az insolatio és a psychicus traumák után fellépő súlyosabb neurosisok stb. Miután körvonalaztuk azon eseteket, midőn egyes betegségek általában vagy meghatározott phasisaikban kívül maradtak az ambulatórium látókörén, forduljunk most figyelmünkkel azon forrásokhoz, melyekből ambuláns tanulmányi anyagunk ered. Az első és legnagyobb csoportban találjuk a functionalis betegségeket. Ide tartozik a könnyebb functionalis neurosisok ama nagy contingense, melyek hordozói bajukat nem is annyira betegségnek, hanem inkább csak állapotnak tekintik, melylyel jól-rosszul megküzdenek s ha önmaguk szenvednek is általa, környezetük által többnyire egészégeseknek tartatnak. Ezen esetek képezik ambuláns beteganyagunknak túlnyomó részét: korszakunk, melyben a megélhetés és boldogulás annyira nehezítve van, maga is functionális betegségben szenved s ugyanazok a tényezők, melyek infierálták az egész korszakot, teszik egyúttal beteggé mindazokat, kiknek életküzdelmeibe erősebben avatkoztak és azokat, akik születésüknél, neveltetésüknél, fejlődésüknél fogva gyengébb ellenállást tudnak kifejteni ellenök. Ide tartoznak továbbá azon súlyosabb functionális idegbajban szenvedők is, kik már nemcsak önmaguk, de mások által is betegnek tartatnak. Ezek legtöbbször nemcsak saját betegségekkel küzdenek, hanem részt vesznek a létért való küzdelem aggressiv részében is, habár ez utóbbiban betegségük TUD- egyetemi II. sebészeti KLINIKUM Negyvenkettedik évfolyam. 49. szám. Budapest, 1898. deczember 4-ORVOSI HETILAP. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ : HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Hajós Lajos : Közlemény Lafenauer tanár elme- és idegkórtani klinikájáról. A férfiak és nők functionalis idegességéről. 606. 1. Baumgarten Samu : A húgycsőtükrészet jelentősége a húgycső hátsó részében tasakban ülő húgycsőkövek diagnostikájában. 608. 1. Róth Vilmos : Közlemény a berlini „Charité“ Senator tanár vezetése alatt álló III. sz. belgyógyászati korodájából. A hajszáledény fal átjárhatóságáról s a nyirok képződéséről. 610. 1. Friedrich Vilmos : A tüdőmegbetegedés kérdése az ipari munkások között. 912. 1. Tárcza. Emlékezések Gruby Dávidról. 613. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Alfred Fournier: Les chancres extra-génitaux. 615. Lapszemle. Thurnwald : A xeroform gyógyhatásáról. 616. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A budapesti általános poliklinikai egyesület. — Serum antidiphtheriticum árulás Budapesten. — Szt. Lukácsfürdő. — Herczel dr.— Sarbó Arthur dr. — Baumgarten Samu dr. —Pályázatok. — Hirdetések 616 1. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. TARTALOM: