Orvosi Hetilap, 1899. július (43. évfolyam, 27-31. szám)

1899-07-02 / 27. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 27. szám. B3R. MAGYAR Budapest, L EGYVTT­ML . julius 2. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK Bálint Rezső : Közlemény a Korányi Frigyes t­r. vezetése alatt álló I. sz. bel­gyógyászati korodáról. Adatok a puerperalis idegbajok tanához. 321. 1. Baumgarten Egmont: Közlemény a budapesti poliklinika orr- és gégeosztályáról. Az orrsövény elhajlásainak és léczeinek műtevése a Schleich-féle érzéstelenítő eljárással. 323. 1. Feleki Hugó : A húgycsőblennorrhoea antiparasitás gyógyító módjai. 324. 1. Csillag Jakab : Közlemény a szt. Rókus-kórház V-dik orvosi (Róna S. t­r.) osztályáról. Az ulcus venereum oktanának mai állása. Ulcus venereum és prosti­tutio. 314. 1. Tárcza. Heisler Ignácz: A rokkantság és aggkár esetére szóló német biztosítási törvény, különös tekintettel a vagyontalan tüdőbetegek gyógykezelésére. 327. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Bóday Árpád, Iréd­y Károly, Korányi Frigyes : A belgyógyászat kézikönyve. 328. 1. Hetiszemle és vegyesek. Az új szorgalmi- és szünidő-rend az egyetemen. — A főváros egészsége. — Adomány a Semelweiss-emlékre. — Trachoma-tanfolyam. — Egyetemi alkalmaztatások. — A lipiki gyermek-gyógyintézet. — Hazai fürdők személyforgalma. — Ilutyra Ferencz. — Rottenbiller Ödön. — Kelen István — Megjelent. — Herczel dr. — Szt. Lukács-fürdő. — Falta dr. — Pályázatok. — Hirdetések. 328—329. 1. Tudományos társulatok és egyesületek. — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény a Korányi Frigyes t­r. vezetése alatt álló I. sz. belgyógyászati korodáról. Adatok a puerperalis idegbajok tanához. Irta: Bálint Rezső dr. Régi idők óta ismeretes az az összefüggés, mely az ideg­­rendszer s a genitalis rendszer közt, főleg functionalis tekintetben fennáll. A genitalis rendszer működésére az idegrendszer reagálását gyakran nagyon is prompte látjuk megnyilatkozni s talán nem igazság nélkül mondja Hallervordent , a puerperalis idegbajok okainak keresésekor, hogy a genitaliák főműködése, a generatio az agyfejlődés egy utólagos kiegészítését, az egyéniség érlelődését hozza magával: „Eine Frau, die nicht geliebt und geboren hat, bleibt cerebral incomplet und ihre Seele um eine lichtbrechende Facette armer.“ A két rendszer egymáshoz való viszonya különben annál is könnyebben felismerhető volt, miután a genitaliák functióihoz csatlakozó pathologikus ideges functiók, mint­ pl. a terhességnél a csillapíthatatlan hányás, a puerperiumnál a transitorikus mania stb. egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé. Az idegrendszer azonban a genitaliák működését nemcsak functionális, hanem organikus elváltozásokkal is kisérheti. így már régebb időből származnak közlések organikus idegbajokról, így neuritisról, myelitisról, melyek részint a terhesség, részint a gyermekágy tartama alatt léptek fel, melyek azonban mindaddig nem keltettek érdeklődést, míg Möbius* 2 * éles szeme rendszert nem talált e megbetegedésekben s 1887-ben írt czikkében puerperalis neuritis elnevezés alatt új kórformát nem ismertetett meg. Möbius azt találta, hogy miként bizonyos mérgeknek és toxinoknak, így a diphtheria, syphilis toxinjának, az ólomnak, arsennek stb. a testben bizonyos praedilectionalis helyeik vannak, a­hol a deletaer hatásukat kifejtik, úgy a puerperium után fel­lépő neuritisek kedvencz s gyakori localisatioja a n. medianus és ulnaris végágaiban van meg. S ezt a következtetését 5 ily eset kapcsán alkotta, melyekhez később még 2 esetet adott. Ez a meg­jelenési typus szerinte a leggyakoribb s­s ezt kartypusnak nevezte el. Figyelmessé lévén a tudományos világ, Möbius közlése után mai napig nagyobbszámú esetről találunk említést, a­melyek azonban véleményem szerint csak nagyon megválogatva illeszthetők a neuritis puerperalis kórképébe. Hiszen Möbius az által, hogy a puerperium okozta neuritiseknek ezt a localisatioját találta jelleg­zetesnek s így a puerperium s bizonyos idegmérgek közt analó­giát látott, már ex orso kizárja a puerperalis neuritis elnevezés alól azokat az eseteket, hol a puerperium csak közvetítő ok szerepét játs­sza. Vagyis kizárja azokat az eseteket, hol a neu­ritis puerperium útján bár, de akár a terhesség vagy szülés alatt a koponya s medencze közti részaránytalanság miatt, vagy a szülés alatt a foga nyomása folytán, mint nyomási neuritis, akár puerperalis sepsis után, mint a sepsis részjelensége, akár pedig valamely genitalis lobos folyamatnak direct az idegre való átterje­dése által jött létre. Puerperalis idegbaj alatt csak azt érthetjük, hol a puerperium nem mint valamely az idegbajt okozó kóros momentum alkalmi oka szerepel, hanem, a­hol maga a puerperium, mint a genitaliák működésének egy phasisa képezi a megbetege­désre vezető momentumot. Ebből a szempontból ítélve, talán joggal zárhatjuk ki a puerperalis neuritis gyűjtő neve alól pl. Sottas 3 esetét, melyet a gyermekágyban magas lázak előztek meg s melynél azonkívül előhaladott tuberculosis is állott fenn, Mader-ét,4 * * mely hasonló körülmények közt folyt le, Raynold-ét,5 * * * hol szintén septikus lázak voltak jelen, Lamy-ét,a­ki a fogó nyomását teszi felelőssé stb. S nem fogadhatjuk el ezen az alapon Hünermann­ felosztását, mely szerint a puerperalis neuritisek részint a medencze szűk voltánál fogva jönnek létre, mint nyomási peroneus hüdösek, részint para­metritis átterjedése folytán, mint lobos folyamatok, hasonlóképen nem Mills8 felosztását, mely szerint ötféle puerperalis idegmeg­betegedés van: 1. traumatikus peroneus hüdés; 2. parametritis átterjedése folytán a plexus sacralisra; 3. sepsis részjelensége; 4. neuritis phlegmasia alba dolens kíséretében s 5. puerperalis myelitis ; vagy Lum-ét,a­ki a septikus és kachectikus neuritiseket is ide sorolja, vagy Windscheid-ét, ki felosztását a nevezettek által is elfogadott alapokon csinálta meg, stb. Más és nehezebb kérdés természetesen az, hogy az egész­séges puerperium a fent kizárt tényezők nélkül minő úton s módon idézheti elő az idegrendszer megbetegedését. Ennek a kérdésnek tárgyalását azonban később, az én eseteim közlése után akarom megkísérleni. Előbb azonban pár szóval meg akarok még emlékezni a puerperalis neuritisek alakjairól. Möbius tehát a puerperalis neuritisek praedilectionalis he­lyét 7 eset közül 5-ben a nervus medianus és ulnaris végágaiban látta. A bántalom az idegek motorikus és sensorikus rostjait egyenlő mértékben támadja meg s így fájdalmakkal s s­űdéssel, még pedig degenerativ atrophikus hüdéssel jár. A betegség pro­­gnosisa általában jó, a­mennyiben hónapok múlva gyógyulás vagy

Next