Orvosi Hetilap, 1899. október (43. évfolyam, 40-44. szám)

1899-10-01 / 40. szám

Negyvenharmadik, évfolyam. 40. szám. Budapest, 1899. október 1. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. TARTALOM: — Minden jog­ fentartatik. — Korányi Frigyes : Magyarország orvosaihoz ! 478. 1. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Dollinger Gyula : A féregnyújtványgyuladás (appendicitis). 479. 1. Sámson Márton : A pellagra itthon és Olaszországban. 481.­­ Sidlauer Ármin: Négy diphtheria-eset. 483. 1. Hruska János: Két pellagra-eset. 485. 1. Tárcza. Réczey Imre megnyitó előadása 1899. évi szeptember hó 25-dikén 485. 1. — Epstein László: Az elmebetegség veszedelme és az ellene való védekezés. 486. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Byrom Bramivell: Anaemia and some of the diseases of the bloodforming organs and ductless glands. 486. 1. — Prof. E. Graivitz : Methodik der klinischen Blut-Untersuchungen. 486. 1. — Lapszemle. Reinprecht Leopold: A diffus perforatios peritonitis sebészi kezeléséhez. — Wehr Victor : A szív feltárásának egy új módszere. —­ Hofmann : Az aneurys­­mák műtéti kezeléséről. — Schleffer : Aeusról hysteriánál. — M. T. JSchnirer: A tüdővész medicamentosus kezeléséről. 486. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A budapesti gyakorló orvo­sok segélyző egyesülete. — Balkányi Miksa. — Gáger Károly. — Riegler Gusztáv — Egyetemi nyilv. rendkívüli tanári czímet nyertek. — A budapesti Császárfürdő kimutatása. — Elhunyt. — Herczel dr. — Orvosi évkönyv. — Szt. Lukács-fürdő. — Pályázatok. — Hirdetések. 486. 1. Tudományos társulatok és egyesületek. Magyarország orvosaihoz! Tisztelt pályatársak! A humanismusnak, valamint hazánk közérdekének nevében fordulok tisztelt pályatársaimhoz a gümőkór elleni védekezés tárgyában. A belügyminiszeri jelentések az ország közegészségügyéről évenként 60—70 ezer közt változó számú tüdővészhalottat mutatnak fel Magyarországban, a halottak ezen számából átlag négy-ötszázezer közötti tüdővész-beteg állományra kell következtetni. Óriási szám ! Ezen számoknak hatása alatt állva szólaltam fel a millenniumi ünnepélyességek idején előbb a sajtóban, azután a főrendiházban, sürgetve a védekezés eszközeit, egyrészről a közegészségügyi intézkedéseket, másrészről sanatóriumok felállítását a tehetetlen, mert vagyontalan, tüdővészbetegek számára. Felszólalásom eredménye az volt, hogy csakhamar hozzám csatlakozott korunk több kiválósága, helyeslőleg szólalt fel a napi sajtó, minden irányban támogatott a kormány, önként jelentkeztek az adakozók, s ma már a sanatáriumok felállítására irányzott tevékenység terén nem állok egymagam, hanem az ügyet kezébe vette egy hatalmasan szervezkedett egyesület, a­melynek védnöke ő Felsége a király, védnöknője ö Felsége Klotild főherczegasszony, tagjai közt a társadalom minden rétege a legmagasabbtól a legszeré­nyebbekig képviselve van. Ennek a minden oldalról megindult meleg részvétnek, a budapesti orvostársak lelkes támogatásának, az egyesület vezető­­férfiai fáradhatatlan összehatásának lehet köszönni, hogy nagy és élesen nyilatkozott nehézségek elhárítása után Budapest székes­főváros törvényhatósága a szegény tüdőbetegek számára Budapesten felállítandó első sanatórium helyéül egy 24.000 négyszögöl terjedelmű, minden szakkövetelménynek megfelelő, nagy értéket képviselő telket bocsátott egyhangú határozattal rendelkezésre a budai hegyek legszebb vidékeinek egyikén. Az egyesület kitűzött czélja: sanatóriumokat felállítani a vagyontalan tüdővészbetegek számára, először az ország szívében Budapesten, azután az ország más részein, előmozdítani fiókegyesületek keletkezését és minden más hasonnemű törekvést tanác­csal és pénzzel, hogy előhaladólag átszőve legyen hazánk nagy és kis tüdővész-gyógyintézetekkel, mint a­hogy át van szőve Anglia, Németország, Svájcz, a­hol a czélnak megfelelő intézkedések következtében leszállott a tüdővészhalandóság egy­harmaddal, sőt Angliában a réginek felére. Tisztelt pályatársaim! Midőn a millenniumi orvosi congressuson azon kérdés intéztetett hozzám, hogy miként áll a tüdővész­­sanatórium ügye ? támaszkodva arra, hogy ez az ügy már az egész polgárosult világon diadalra jutott, úgy nyilatkoztam, hogy a sanatorium létrejötte kétségen kívül áll, de mint a sikernek egyik legfontosabb feltételét, hozzátettem azt is: aehogy nem kételkedhetem, miszerint szaktársaim a fővárosban és vidéken, áthatva azon roppant fontosságtól, a­melylyel a tüdővész elleni védekezés épen nálunk, a rokontalan fajú, aránylag kis számú, elejétől fogva nehéz politikai viszonyok közé helyezett magyar nép közepette bir: mérlegbe vetendik egész befolyásukat, ha a cselekvés ideje megjön, és közrehatnak a sanatoriumok fel­állításának lehetővé tételéhez!“ A cselekvés ideje bekövetkezett! A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek sanatorium-egyesülete a mai napon megkezdette az országos acttót, elindította az egész országba aláírási íveit, számítva polgártársaink áldozatkészségére. A főváros által ajándékozott telken fel kell emelkednie az első sanatóriumnak, annak jelvényeit, hogy Magyarország belépett a polgárosult államok közé, a­melyek a tüdővész pusztításai ellen sikeresen küzdenek. De, hogy a nemzetünk szellemében fekvő áldozatkézség tevékenységbe lépjen, szükséges a felvilágosítás. Fel kell tárni azokat a sebeket, a­melyeket államunk szervezetén a tüdövész pusztításai ejtenek, meg kell ismertetni a hasznot, a­melyet a külföld a védekezés eszközeinek felhasználása által elért, szembe kell állítani a nyomort, a­melyet egyeseknél, családokban, országokban okoz a tüdővész, azon jólétreményekkel, a­melyeket a betegek meggyógyítása és a tüdővész elterjedésének korlátozása egyesekre és társa­dalmakra árasztott másutt, és eredményezni fog nálunk is.

Next