Orvosi Hetilap, 1900. július (44. évfolyam, 26-30. szám)
1900-07-01 / 26. szám
Negyvennegyedik évfolyam. 26. szám. Budapest, 19116. julius 1. ORVOSI HETILAK A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével ir szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Fodor József, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Ranschburg Pál: Közlemény az egyetemi psychophysiologiai laboratóriumból (Laufenauer K. dr. egyet. ny. r. tanár klinikáján) és a székesfővárosi jobbparti szegényházból (rendelő orvos: Tauszk F. egyet. magántanár). Adatok az aggok elmeműködéseinek psychophysikai vizsgálatához. 395. 1. Wallfisch Ferencz : „Otophon“ készülék a hallás javítására. 397. 1. Huber Alfréd: A photographozás az orvosi tudomány, de különösen a dermatologia szolgálatában. 398. 1. Epstein László : Az elmebetegség gyógyulásának kritériumairól. 400. 1. Weisz Miksa: Kimutatás az egyetemi elme- és idegkórtani klinika 1899-dik évi forgalmáról. 402. 1. Tárcza. Győry Tibor: A páviai egyetem a XV. században. 403. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Kuthy Dezső: A vízzel gyógyítás köréből. 404. 1. — Könyvismertetés. J. Vires: Le sons de clinique médicale faites a rhôpital général de Montpellier. 405. 1. — Lapszemle. Általános kór- és gyógytan. M. Schüller: Adatok a syphilis-aetiologia ismeretéhez. (Zimmermann.) — M. Schüller: Adatok a daganatok aetiologiájához. (Zimmermann.) — Gyógyszertan. H. Schmid: A chloroform Anschütz. (К ern 11 e r Jenő.) — Fuchs : A dormid. (К e rn 11 e г Jenő.) — Belgyógyászat. Fenwick: A fájdalomnélküli féloldali vesevérzések sebészeti gyógyítása. (Benedict Henrik.) — Bennett: A gyomortágulás néhány esete. (Benedict Henrik.) — Kirchgässer: A rachitis, gyermektetania és laryngospasmus. (N ts.) — Orr-, torok- és gégebajok. Lenzmann : A megoperált Higmoor- és homloküregek utókezeléséről. (Tóvölgyi.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Gualdi: A chinin bőr alá fecskendezése. — Cros: A himlő gyógyítása. — Garand és Belbéze: A chorea gyógyítása. — Beuttner: Méhvérzések gyógykezelése. — Álmatlanság gyógyítása. 405—407. 1. Hetiszemle és vegyesek. — A főváros egészsége. — A zemplénvármegyei orvosgyógyszerész-egyesület jubileuma. — Halász Henrik. — Megjelent. — Szt.Lukács-fürdő. — Herczel dr. — Kuthy dr. 407. 1. — Pályázatok. Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Közlemény az egyetemi psychophysiologiai laboratóriumból (Laufenauer K. dr. egyet. ny. r. tanár klinikáján) és a székesfővárosi jobbparti szegényházból (rendelő orvos: Tauszk F. egyet, magántanár). Adatok az aggok elmeműködéseinek psychophysikai vizsgálatához. Dolgoztak: Ranschburg Pál dr. és Bálint Imre dr. Az Orvosi Hetilap i. e. 3—5. számában megjelent közleményt ismertette azokat az eszközöket, melyeket a psychophysika az elmeorvosnak és az élettanbúvárnak az elmeműködések időbeli lefolyása tanulmányozására rendelkezésre bocsát. Egyúttal ismertette a fiatal, 20—40 éves csekély műveltségű egyéneken (ápolókon) végzett vizsgálatokból nyert eredményeket, melyek az agyokon végzett mérések megítélésére alapértékek gyanánt szerepelnek. Anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkoznánk, az említett közleményre utalva, a következőkben a legrövidebben összefoglalva adjuk a székesfővárosi szegényház tizenkét, 60—80 év közötti, sem szervi betegség jeleit, sem pedig az elbutulás tüneteit nem mutató agyon a leírt módszerekkel végzett kísérleteinknek a fiatal egyéneken találtakkal egybevetett eredményeit. Az aggok tanultsági és műveltségi viszonyairól, valamint koráról felvilágosítást nyújt a következő táblázat (1. a köv. táblát). Valamennyiök ír, olvas és ért az egy- és kétjegyű számokkal való elemi számolásokhoz. Életkoruk összege 864 év, az egyesek átlagos életkora tehát 72 év, míg a fiatal ápolók közép életkora 26 év volt. Iskolalátogatottságuk nagyjában ugyanolyan, mint az ápolóké , átlag úgy 1 Ranschburg : Adatok az aggok psychophysiologiájához. A psychophysikai időmérések methodikája. Alapvető vizsgálatok fiatal egyéneken. Név Kor Korábbi foglalkozása Végzett iskolák Milyen nyelvet beszél . 80 szabó 3 elemi német, ért kevés magyart, francziát, oláht és 73 követő mest. 3 elemi német, kevés magyar G 75 kereskedő 4 elemi 4 közép német, magyar E 73 vinczellér 5 zárdaiskola német D 63 vendéglős 4 elemi 2 közép magyar, német R 69 szíjgyártó 4 elemi német, magyar, kevés olasz, tót Kr 76 molnár 3 elemi (falusi) német, tót, magyar Г 73 kapás 3 elemi németek 61 lakatos mest. 3 elemi német, magyar D 78 kalapos 4 elemi 2 közép német, magyar V 76 pék, később vasúti őr 2 elemi (falusi) magyar, német Ne 67 kovács 3 elemi német, magyar ezeknél, mint amazoknál is 4 végzett osztály jut mindegyikre. Hogy valamennyien írnak, olvasnak, számolnak, több nyelvet beszélnek, tehát mégis valamivel nagyobb műveltségnek, mint ápolóink, annak a végzett iskolák azonos száma mellett az élet iskolája az oka, melyen agyjaink már által mentek, míg ápolóink túlnyomólag még csak kezdetét járják. Lássuk már most, milyennek találtuk a különböző elmeműködések időbeli lefolyását agyjainknál a fiatalokon talált értékekhez viszonyítva? A) Egyszerű hallási reactiok. Ezeknél — mint az első közleményben említve volt — a Röhmer-féle hangkulcsba mondott „0“ hangzó a hallási inger, mely egyszersmint az áram zártával a chronoshop mutatóját meg-