Orvosi Hetilap, 1900. július (44. évfolyam, 26-30. szám)

1900-07-01 / 26. szám

1900. 26. sz. ORVOSI HETILAP/ TI I ! nál egyenlő, az összetetteknél, valamint a psychikus időnél azonban 50°lo-kal nagyobb az öregeknél, mint a fiataloknál. Ha a fiataloknál és aggoknál nyert értékeket az egyszerű s összetett reactioknál, valamint a psychikus időre nézve együttesen, de nagyság szerint állítjuk össze, a következő táblázatot nyerjük : Ez a táblázat a legjellegzetesebben állítja elénk a viszonyo­kat, a­mint valóságban léteznek. Ha ugyanis a valóság szigorúan határt emelne aggkor és ifjúság között, melyet semmi kivétel át nem hág, úgy a tizennégy vizsgált egyénnek nagyság szerint sorba állított időértékei közül a 6 első helyet a 6 ápolónál, s a 8 utolsót a 8 agynál talált értékeknek kellene elfoglalniok. A mindennapi életben gyakran tett megfigyelésnek törvény­szerű, tudományos kifejezéseként mutatja azonban e táblázat, hogy a fiatalok között is vannak, kiknél az elmebeli műveletek lefolyása lassúbb, mint egynémely öregnél, s viszont az aggok között is akad olyan, kinek elmeműveletei oly gyorsan folynak le, mint a fiataloké. Ennek megfelelően az egyszerű és összetett reactióknál, valamint a tiszta psychikus művelet időtartamánál a 6 első hely közül kettőt foglalnak el az aggok, s a 8 utolsó közül 2—2 helyet a fiatalok. Az első helyet (legrövidebb érték) kizárólag fiatalok, a 3 utolsó helyet (leghosszabb értékek) kizárólag aggok töltik be. Egy tekintet a táblázatra mutatja, hogy — daczára a vizs­gált egyének aránylag csekély számának — a 14 hely közül erősen túlnyomólag az elsőket töltik be a fiatalok, a hátulsó helyeket pedig szembetűnőleg túlnyomóan az aggok foglalják el. (Folytatása következik.) „Otophon“ készülék a hallás javítására. Wall­fisch Ferenaz dr. tb. járásorvostól Békés-Csabán. A kis műszer, melyet nagyothallók számára hallásuk javí­tására készítettem, s melyet otophon-nak neveztem el, a következőleg van alkotva: Az „otophon “-nak gyűrűs lemezkéje, mely platinából készült, az emberi természetes dobhártyának mása akar lenni. Valamint annál az V10 mm.-nyi vastagságú hártya egy gyű­rücskében van kifeszítve, úgy emennél is egy, habár sokkal vékonyabb (mert csak Ve 1 mm. vastagságú), de ugyan­csak rugalmas lemezkel egy fémgyűrű­ben van elhelyezve. Ezen hártya tulaj­donképen egy kettős gy­­rücskében foglal helyet oly módon, hogy az úgynevezett befogadó gyürücskének körben körülfutó keskeny kis párká­nyára helyeztetik el s a másik kisebb rögzítő gyürücske által olykép fixíroz­­tatik, hogy az nem nyomja le feszesen a kis párkányhoz a lemezke széleit, hanem akként, hogy annak egy kis spatiuma maradjon a rezgésekre. Meg­jegyzem, hogy a nagyobb gyürücske a kis párkánynyal együtt egy egészet képez, egy darabból áll , hogy a gyürücskék egyike sincs forrasztás által olyanná alakítva, hanem egy öntött ezüst, illetve arany hengerből van kidolgozva. A gyürücskék szabályszerű elhelyeztetésü­k után igen finomra le­­csiszoltatnak, hogy a hangjárat belsejét meg ne sérthessék. A két gyürücske ezen le- és összecsiszolás által egy darabból állóvá lesz. A gyürücske átmérője 5, usque 8 ma mm., a külső hang­járatok különböző bősége szerint. Gyermekek és nők részére 51/2, 6, 51/2, 7 mm.-re készíttetem, férfiak részére, kiknél rend­szerint bővebb a hangjárat, 702—8—871-re. A gyürücske két egymásnak átellenben levő pontjából egy­­egy 13 mm. vastagságú a gyürücskéhez jokiban odaforrasztott gyenge, ívalakúlag meghajlított ezüst, illetve arany huzal indul ki egymással párhuzamosan, merőleges irányban s a mint a 17 illetve 23 mm. hosszúságot elérte, derékszögben meghajolva egy nagyobb felső és egy kisebb alsó ívben végződik. Az egymással párhuzamosan haladó sodronyok a külső hangjárat hosszmetszeti alakjának megfelelően ívalakúan meg vannak hajlítva s a hang­járat hajtásának megfelelően gyöngéd nyomással bárki által jobban meghajlíthatók. Hosszaságuk a külső hangjárat különféle hosszú­sága szerint különböző, 17 mm.-től 23-ig. Gyermeki s női hang­járatokra 17, 18, 19 és 20 mm., férfiakéra 21, 22, 23 mm. hosszúságúakra készülnek. A kis készüléknek egész súlya 1­em. Alkalmazáskor a kis gyűrű a lemezkével s a két egymás­sal párhuzamosan haladó huzal a külső hangjáratba kerül, míg az ívek nagyobbika a fülkagyló felső részét, kisebbike a fülczimpát körülvéve a fülkagyló mögé jut. Alkalmazása akként történik, hogy a felső nagyobb ívű sodrony szárát — a szemüveg szárához hasonlóan — a fülkagylóra akasztjuk s aztán a gyűrűs lemezkét (miközben a fülkagylót kissé hátra húzzuk) a külső hangjáratba lehetőleg mélyre betoljuk, mire az alsó kisebb ivó sodrony szárát a fülczimpát alulról körülvevőleg a czimpa mögé illesztjük. Ezek után felmerülhet az a kérdés, hogy miért szabályos köralakú a gyürücske, ha a természetes dobhártya mása akar lenni, holott az tudvalevőleg ovális és miért sík a lemezke s nem domború, mint amaz. A lemezke azért sík lap, mert, ha domború volna is, akkor sem erősítené jobban a hanghullámokat, de meg volna az a hátránya, hogy a tisztogatásnál sokkal köny­­nyebben behorpasztanák, a­mi által a hangrezgések szabályszerű­sége szenvedne. Habár a külső hangjárat csontos részének keresztmetszete ovális, mégis szabályos kör alakúra csináltattam a gyűrücskét, nehogy tubaszürcületek­nél s eltömődéseknél teljesen kitöltse a külső hangjáratot, azonkívül így egy kis gyönge nyomást gyakorol a dobhártya közelében, mi­által annak behúzódásainál kissé kifeszí­­tőleg van hivatva hatni s a rugalmas lemezkével annak részben vagy egészen veszendőbe ment rezgési képességét pótolni s a hang­hullámokat a percipiáló apparátushoz továbbítani. Ezen körülmény magyarázza meg azt, hogy nemcsak dobhártyahiányoknál volt alkalmam a kis eszköz jó hatását észlelni. A kis műszer tehát nem csupán az elpusztult dobhártya pótlására alkalmas, hanem a működésben meggyöngültnek támogatására is. Ezeknek előrebocsátása után most előadom, hogy mily ese­tekben s minő eredménynyel alkalmaztam eddig az otophont. A dobhártya hiányainál vagy részleges defectusainál a szerint, a mily mértékben a középfül vészes volt a körfolyamatban, többé avagy kevésbbé nyilvánul jótékonyan hatása a hallás javításában. Igaz ugyan, hogy dobhártya nélkül is hall az ember, de kétségtelen, hogy hasonló körülmények között egy dobhártyát pótló rugalmas lemezkével jobb a hallás, mint a nélkül. Dobhártya vastagodásoknál, dobhártya atrophiáknál az esetek mérve szerint a percentuális javulás is különböző. A tubán át a középfülre húzódó hurutoknál, melyek zaklató kínos fülzúgásokkal párosulnak, több esetben feltűnően enyhült a zúgás s a hallás is javult. Némelyeknél csak a zúgás csökkent, sőt két esetben egészen megszűnt a nélkül azonban, hogy ezeknél a hallás javult volna. Typhus és scarlatina utáni genyes középfülláboknál, melyek­nél a dobhártya elpusztult, azon esetekben, a­hol az infectio a megbetegedésnél nem túlsúlyos volt, lényeges javulás mutatkozott a hallásban az „otophon“ alkalmazásakor. Hereditarius, familiaris nagyothallás eseteiben csak igen keveseknél s egészen lényegtelen javulás volt észlelhető az „oto­phon“ alkalmazásakor. Épen semmi eredmény nem mutatkozott ott, hol a percipiáló apparatus volt officiálva. A következőkben néhány concret esetet kívánok felsorolni: A) eset. Egy 80 éves öreg úr, ki 1 méternyiről nem értette meg a rendes hangon folytatott beszédet, az „otophon“ alkalmazásával megértette azt. Értette a magánhangzókkal s lágy Az öregek időtartamát mutató számok kövéren nyomottak. Sorozat nagyság szerinti 2 3 4 5 6 7 8 9 10111213 14 Egyszerű reactio110 M 11G Sch 122 E 129 Dy 150 E 173 H 170 P 180 К 187 N 196 К 208 L 209 R 212 F 282 G Összetett reactio214 Gy 210 E 219 M 230 H 234 P 282 F 292 Sch 306 L 340 К 363 R 408 К 437 N 447 G 452 0 Psychikus idő 57 H 58 P 71 F 85 Dy 94 E 98 L 109 M 144 К 153 R 165 L 176 Sch 222 К 250 N 302 D 397

Next