Orvosi Hetilap, 1900. november (44. évfolyam, 44-47. szám)
1900-11-04 / 44. szám
Negyvennegyedik évfolyam. 44. szám. Budapest, 1900. november 11. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével Г Г szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet, tanár. Társak a rovatok szerkesztésében : Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Fodor József, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kézmárszky Tivadar, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Portik Ottó, Plósz Pál, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÖRBIVARLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. SEGÉDSZERKESZTŐ : SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog- EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Buday Kálmán: Azagy körülírt fejlődési hiányáról, néhány a parencephaliára vonatkozó megjegyzéssel. 686. 1. Jakab László: Közlemény a székesfővárosi jobbparti szegényházból. (Rendelő orvos : Tauszk Ferencz dr. egyetemi m. tanár.) Az aggok hőmérséklete ép és kóros viszonyok között. 686. 1 . Tolnay Bernát: Idegkórtani észleletek. 687. 1. Kétly László : Közlemény a budapesti II. számú belklinikáról (Igazgató : Kétly Károly dr. ny. r. tr.) Egy különös, chalodermának (laza bőr) nevezhető bőrelváltozás esete. 689. 1. Tárcza. Tóvölgyi Elemér: Berlini levél. 691. — Pekár Mihály és Heim Pál: Orvosi dolgok a párisi kiállításon. 692. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Kuthy Dezső: A tüdővész sanatoriumi gyógyítása. 692. 1. — Könyvismertetés. Lenhossék Mihály: Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. (Thanhoffer Lajos.) 693. 1. — Lapszemle. Általános kóréi gyógytan. Fraenkel E. és Krause : Az epe baktériumai. (Filep.) — Türkfentartatik. — A Löwit által leirt haemamoeba leucaemiae magna. (Honig Izsó.) — Belgyógyászat. A meleg levegő doucheról s annak az aerotherapiában való jelentőségéről. (I nt.) — Michaelis : Az oxygentherapiáról. (—nt.) — Fuchs: A szív hullamerevségéről, a szív tónusáról és az atrioventricularis billentyűk functionalis muscularis elégtelenségéről. (Surányi Miklós.) — Szülészet és nőgyógyászat. Menge és Krönig : A gyermekágyi láz baktériumai. (Doktor.) — Bőr- és bujakórtan. Pfeifenberger : Epicarin alkalmazása a bőrkórtanban. (Honig Izsó.) — Briess: A syphilisnek gyógyításáról jodalbiciddal. (Honig Izsó.) — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Henkel : Meningitis cerebrospinalis tuberculosa egy gyógyult esete. — Mártárs: Sebészi gümős bántalmak. — Carossa : A tuberculosis gyógyítása. 694—695. 1. Hetiszemle és vegyesek. — A főváros egészsége. — Bauer. — Figyelmeztetés. — Megjelent tankönyvek és füzetek. — Krondorf. — Szt.-Lukács-fürdő. — Herczel dr. 695. 1. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Mellékletek. Hőgyes Endre: Emlékbeszéd Pasteur Lajos felett. — Tauffer Vilmos: Emlékbeszéd T. Spencer-Wells Bárt. felett. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Az agy körülírt fejlődési hiányáról, néhány a parencephaliára vonatkozó megjegyzéssel, Buday Kálmán dr.-tól. A leírandó agyi elváltozás egy hagymázban elhalt betegnél fordult elő , ámbár klinikailag észlelt tüneteket nem okozott, mégis érdemesnek tartottam a közlésre, különösen porencephaliához való hasonlatossága miatt. Az előzményi adatok, fájdalom, hiányosak, mert a hagymázos deliriumban levő beteget, aki a belgyógyászati klinikára történt felvétele után a negyedik napon elhalt, sem tüzetesebben kikérdezni, sem idegműködéseire nézve pontosabban megvizsgálni nem lehetett. A kórtörténetből a következőket emelem ki: Lázár Sámuel, 23 éves, nőtlen, szobafestő, felvétetett a Karolina-kórházba 1899. deczember 31-dikén. Szülei élnek, kilencz testvére közül öten kis korukban haltak el, a többiek élnek. A maga négy éves korában tüdőgyuladást állott ki, egyébként, gyakori fejfájásoktól eltekintve, beteg nem volt. Most 10 nap előtt lett beteg, azóta bágyadt, gyakran van hasmenése. A beteg kissé lesoványodott, szellemi működései az elesettségtől eltekintve eltérést nem mutatnak, a hozzáintézett kérdésekre kissé vontatottan, de elég helyesen válaszol. Érzéki szervei jól működnek, reflexek kiválthatók, nem fokozottak, végtagok mozgathatók. Másnap a beteg delirál, hasa puffadt. Január 4-dikén hashártyagyuladás jelei közt meghalt. (Utólagos kérdezősködések által hozzátartozóitól még annyit megtudhattunk, hogy ő mint szobafestő az állványokon jól mászkált, de csekély testi ereje és ügyetlen kezei miatt fontosabb munkát nem végeztettek vele. Társai szerint részeges, mulató, verekedő természetű volt , ha ! Bemutattatott az „Erdélyi Muzeum Egylet“ orvosi szakosztályának 1900. január havi ülésén énekelt, kellemetlen hatást tett mindenkire sajátszerű mély hangjával.) A bonczolásnál a vékonybelekben a hasi hagymázra jellegző számos fekélyt találtunk, melyek közül több átfúródott, s a halált átfúródási hashártyagyuladás idézte elő. A többi szervek is a hasi hagymáznál rendszerint előforduló elváltozásokat mutatták, úgy hogy részletesebb ismertetésüket mellőzhetjük. Annál inkább figyelemre méltó, váratlanul érdekes eredménynyel járt a koponyaüreg vizsgálata. Már külsőleg is feltűnt a koponya szokatlan nagysága, amennyiben annak körzete 58 cm.-t, hosszátmérője 185 cm.-t, legnagyobb harántátmérője 86 cm.-t tett ki. A keményagyburok vele összenőve nincsen, a lágy agyburkokkal ellenben a jobb halántéktájon összenőtt s leválasztásakor a pókhálóhártya is részben vele szakad, miközben jókora mennyiségű (mintegy 70—80 gm.) víztiszta folyadék ürült ki. Az agy kivétele után ugyanezen helyen egy gödörszerű bemélyedést találunk, mely a halánték- és homloklebeny közt a Sylvus-árok nagyfokú kiszélesedése által jött létre, I. ábra c, s amelynek fenekét és oldalfalait a pia mater béleli ki, míg fölötte a kemény agyburokkal összenőtt pókhálóhártya van hídszerűen kifeszítve, úgy hogy az egész folyadékgyülem egy körülírt hydrocephalus externusnak megfelelően a subarachnoidealis űrben foglalt helyet. A II. ábrán, mely az agyat alulról mutatja, Ъ jelenti a pókhálóhártya alatti üreget, a pontozott vonal pedig a pókhálóhártya lefutását. Az agy a koponyához hasonlóan nagysága által tűnik fel; súlya 1685 gm., a subarachnoidealis folyadék nélkül, amely az